Egy képzeletbeli ház a valóságban

Londoni látogatásunk során igencsak izgatta a fantáziánkat, hogy milyen lehetett egy klasszikus viktoriánus ház eredeti bútorokkal berendezve. Kívülről ugyanis jól látszott, hogy a lakásokat nem egy szinten alakították ki, ahogy manapság szokás, hanem több emeletet átfogva épültek egymás mellé. A háromemeletes sorházakban a földszinttől az utolsó emeletig tartott egy-egy lakás, két-két utcára néző ablakkal minden szinten. Bár a konyhától a harmadik emeleti szobákig sok lépcsőt kellett járni, az a lehetőség, hogy a ház lakói az alsó vagy a felső szomszéd miatt bosszankodjanak, ki volt zárva. 

 

Kíváncsiságunkat végül a Baker Streeten (Pék utca) sikerült kielégíteni, s nem is akárhogyan. A Madame Tussaud viaszfiguráit bemutató panoptikum borsos belépti díját drágállva indultunk el szétnézni a Marylebone úton, amikor a világhírű londoni mesterdetektív sietett a segítségünkre. Szikár alakját megörökítő emeletnyi bronzszobra egyszerre csak ott magasodott előttünk a járdán, s pipájával szinte mutatta az utat a Baker Street felé, ahol lakása és magánnyomozó ügynöksége állt. London érdekes látványosságai közé tartozik a sokak által látogatott Sherlock Holmes Múzeum. Hogy miért annyira izgalmas? Nos, talán azért, mert a skót származású orvos, Sir Arthur Conan Doyle, aki a 19. és 20. század fordulóján páciensek hiányában detektívtörténeteket írogatott rendelőjében, a 21. századi ember fantáziájával is kénye-kedve szerint játszik. Ő alkotta meg a ragyogó intelligenciával és éles logikával felruházott mesterdetektív Sherlock Holmes figuráját, viktoriánus korabeli lakásával együtt, amelynek részleteit könyveinek illusztrátora, Sidney Paget vetette papírra. Majd rendezők egész sora jelenítette meg filmen a krimiként és ifjúsági regényekként népszerű 60 detektívtörténetet, amelyek főhősét több mint 70 filmszínész formálta meg az idők során. 

Az író képzelete szerint a főhős és jó barátja, segítőtársa, dr. Watson 1881-1904 között egy viktoriánus korabeli bérházban lakott a Baker Street 221b szám alatt, házvezetőnőjükkel, Mrs. Hudsonnal együtt. Conan Doyle írásaiból minden részletre kiterjedő pontos képet alkothatunk a berendezésről, a szereplők által használt tárgyakról, életmódjukról, munkájukról, nem utolsósorban Holmes rossz szokásairól is, aki különös alakokat fogadott, s kémiai kísérleteivel, éjszakai hegedűjátékával gyakran bosszantotta házvezetőnőjét.

Mivel a Baker utcában a 221b szám alatt egy bank működött, kicsit odébb egy 1815-ben épült bérházban rendezték be a mesterdetektívnek emléket állító múzeumot a történetekben leírt részletek alapján. Az 1990-ben megnyílt emlékházban a sokszor emlegetett 17 nyikorgó lépcsőfokon ér föl látogató az emeleti szalonba, Holmes szobájába, ahol 

a kandallóban ég a tűz, előtte kényelmes fotelek, a kis kerek asztalon pipája, nagyítója, vadászsapkája és fekete kalapja látható. Bár az útikönyvek szerint a néhány szót magyarul is tudó Watsonnak öltözött férfi fogadta korábban a vendégeket, a múlt tavasszal egy fiatal hölgy mutatta be a múzeumot, s ajánlotta fel, hogy Holmes foteljében nyugodtan lehet fényképeződni. A szalon berendezése korhű darabokból áll, az egyik sarokban a főhős dolgozóasztala, kezdetleges mikroszkóppal, kémcsövekkel, vegyi anyagokkal, a mellette levő széken a hegedű, egy másik sarokban a reggelizőasztal áll ezüstneművel megterítve, s az ajtón levő fogason lóg Holmes híres köpenye. Betekinthetünk a hálószobájába is: az ágyon a kockás kalap, a sürgősségi detektívtáska látható, a tükör előtt borotvál-kozófelszerelése, az ágy melletti asztalon a nyitott könyv, s metszett üvegben bor. A második emeleten Watson képzeletbeli szobájában többek között könyveit és vérnyomásmérőjét is kiállították. A tárlóban levágott ujj, virágos kalap, kesztyű, álarc s lábszárcsontbot látható. Ugyanazon a szinten van Mrs. Hudson fehér tapétás, fehér kandallós szobája is. A harmadik emeleten a legismertebb történetek izgalmas jelenetei borzongatnak életnagyságú viaszbábukkal, a tetőtérben a porcelán mosdó- és WC-kagyló, a polcon bőröndök, utazótáskák vannak. A felsoroltakon kívül sok tárgyat azonosíthatunk, amelyekről szó esik az írásokban, s az emeleten mord képpel néz a látogatóra Mr. Moriatry, aki Holmes halálát okozta. Hadd tegyük hozzá, hogy a detektívtörténetekbe beleunt szerző kénytelen volt feltámasztani hősét, akinek halála nagy felháborodást váltott ki az olvasók körében. A földszinti díszes teremben a múzeumban látott sok tárgy másolatát lehet megvásárolni. 

Múzeumlátogatás közben érdekes megfigyelni a Holmes-rajongók arcát, akik az első perctől elhiszik, hogy nem egy képzeletbeli, hanem egy valóban élt legendás detektív lakásában járnak. Ezt erősítik, hogy az igazi cím alatt működő bank éveken át egy személyt foglalkoztatott, hogy a Sherlock Holmesnak címzett levelekre válaszoljon. Megnyitását követően a múzeum akarta átvenni ezt a feladatot, de a bank nem engedett, s a konzervatív angol postások is ragaszkodtak az eredeti címhez, s ily módon csupán 2002-ben, a bank bezárását követően kapta meg ezt a megnyitásától óhajtott lehetőséget a múzeum.