A dohányipar és az EU tervezett új szigorításai
Az Európai Bizottság által nemrég bejelentett dohányzásellenes intézkedések „kettős horogütésként” hatottak a dohányiparra, amely – dacára Brüsszelben ülő befolyásos lobbistáinak – aligha lesz képes kiheverni a decemberi ütéseket – írta a Der Spiegel című német hetilap.
Az Európai Bizottság által nemrég bejelentett dohányzásellenes intézkedések „kettős horogütésként” hatottak a dohányiparra, amely – dacára Brüsszelben ülő befolyásos lobbistáinak – aligha lesz képes kiheverni a decemberi ütéseket – írta a Der Spiegel című német hetilap.
Az egyik tervezett lépés értelmében az EU megtiltja adalékanyagok (például mentol, fahéj, kókuszolaj, vanília, levendula) keverését a dohányhoz. Ez azért csapás a dohányiparra nézve, mert a fiatalok szemében éppen a fenti adalékok révén vált igazán vonzóvá a cigaretta.
A másik lépés még súlyosabban érinti a cégeket. A jövőben a cigarettásdobozok felületének 75 százalékát sokkoló fényképek és figyelmeztető szövegek fogják elfoglalni – a márkanév rovására. Várható, hogy a dohányipari konszernek mindent el fognak követni az intézkedés megfúrásáért – akár bíróságokon, akár az Európai Parlamentben.
Pedig a beharangozott lépésekkel Európa igencsak le van maradva Ausztrália mögött – nyilatkozta a hamburgi hírmagazinnak Simon Chapman, a sydney-i egyetem szakértője. Tény, hogy Európában a 18 év fölötti korosztály minden harmadik tagja naponta rágyújt. Ausztráliában viszont csak minden hatodik felnőtt bagózik. A német gyerekek többsége szinte naponta lát cigarettahirdetést óriásplakátokon vagy hirdetőoszlopokon – Ausztráliában az efféle dohányreklámot már több mint húsz évvel ezelőtt betiltották.
Chapman tavaly – egy kormányzati bizottság tagjaként – javaslatot tett arra, hogy a cigarettásdobozokra a márkanév és a jellemző színkombináció helyett sokkoló hatású fotók kerüljenek. Meglepetésére a kormány lelkesen rábólintott az ötletre, egyidejűleg pedig 25 százalékkal emelte a dohánytermékek jövedéki adóját.
Tavaly december 1. óta az ötödik földrészen „márkasemleges” csomagolásban kerülnek forgalomba a különböző cigaretták; a dobozokon beteg kisgyerekek vagy a tüdőrák végső stádiumában lévő, kihullott hajú felnőttek fényképei láthatók. Az elborzasztó hatású fotók alatt, egységes olajzöld alapon, olvasható az adott cigaretta márkája – mindegyiké azonos betűtípussal nyomtatva.
A változás frenetikus hatást váltott ki. Az első felmérések szerint a dohányosok egy része úgy nyilatkozott, hogy az új csomagolású füstölnivalók íze rosszabb, mint a korábbiaké volt. Ausztráliában egyébként évek óta csökken a fiatalkorú dohányzók száma, ami valószínűsíti, hogy belátható időn belül 5 százalék alá esik a lakosságon belül a „füstölgők„ aránya. E küszöbszint alatt pedig szakértők legyőzöttnek tekintenék a XX. században tömegessé vált káros szenvedélyt.
Chapman legújabb javaslata szerint aki dohányozni akar, annak engedélyt kellene hozzá vásárolnia. Ezt évente az interneten keresztül lehetne megújítani; a díja annál magasabb lenne, mennél több cigarettát akar valaki rendelni. Aki leszokna a cigarettáról – akár 30 év után is –, az egy összegben visszakapná a dohányzási engedélyért fizetett pénzét. Az engedélytől viszont örökre búcsút vehetne: azt többé nem kaphatná vissza.
