Különös logika mentén hozzák meg a döntéseket Bukarestben, de bizonyára azért tűnik így, mivel nem vagyok minden információ birtokában. Például június 12-től ismét meghosszabbítják a veszélyhelyzetet, ami eléggé centralizálja a döntéseket, jóval nagyobb mozgásteret, hatalmat biztosítva a kormánynak. Egyrészt tehát egyre inkább lazítanak a korlátozásokon, másrészt a kormány továbbra sem engedi ki a kezéből a veszélyhelyzet meghosszabbítása által biztosított jogköröket.
Az is érdekes döntés, hogy miközben más országokban az engedélyezett vakcinák bármelyikét beadhatják, és sokkal nagyobb az oltási kedv, mint amennyi oltóanyag rendelkezésre áll, nálunk a polgárok akár az oltóanyag típusát is kiválaszthatják. Lassan oda jutunk, hogy minden európai ország közül Romániában a legkönnyebb hozzájutni az oltáshoz. Valeriu Gheorghiţă, az oltási program koordinátora szerint már most ott tartunk, hogy csak az nem oltatja be magát, aki nem akarja.
Úgy tűnik tehát, hogy „kifulladt” az oltási kampány, az illetékesek szerint azonban nem szervezési hiányosságok és nem is kommunikációs vagy logisztikai akadályok miatt, hanem amiatt, hogy „a lakosság egyes rétegei nem bíznak a hatóságokban”. E bizalomdeficit vezethetett oda, hogy a kormánynak nem sikerült elérnie a kitűzött célt, vagyis azt, hogy június 12-ig 5 millió polgárt immunizáljanak. Egyes elemzők szerint az igazi gondot az átoltottság régiók, illetve életkor szerinti megoszlása jelentheti. Egyrészt arra kellene figyelni, hogy a 60 év feletti romániai lakosság 70 százaléka nem oltatta be magát, másrészt az ország bizonyos történelmi régióiban (Moldva, Olténia) nagyon alacsony az átoltottsági arány. Különböznek az adatok a városi és a vidéken élő lakosság körében is. A roma lakosság oltakozási hajlandósága pedig még ennél is visszafogottabb, legalábbis a családorvosok, a helyi önkormányzatok jelzéseiből ez derül ki.
Ilyen körülmények között nehezen hihető el, hogy szeptember végéig sikerül elérni, hogy a beoltottak száma Romániában elérje a 10,4 milliót. ami már mintegy 70 százalékos átoltottságot jelent.
A jelenlegi nagyvonalú lazítások után tehát nem kizárt, hogy hideg zuhanyként ér majd ősszel a korlátozásokhoz való visszatérés, hiszen ez az időszak amúgy is az influenzajárvány kezdete, és az új koronavírus indiai változatának már nyár végi elterjedésére is számítanak egyes szakemberek. Az tehát a kérdés: sikerül-e visszanyerniük a hatóságoknak azt a bizalmi szintet, hogy a lakosság jelenleg ódzkodó része is beoltassa magát?
