A hét végén a román nemzeti ünnep mellett a legfontosabb hír az volt, hogy pénteken a Marosvásárhelyi Táblabíróság első fokon érvénytelenítette a vásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Líceum 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A bíróság három olyan, 2018-ban hozott miniszteri rendeletet semmisített meg teljesen, amely az iskolára vonatkozik, és egy negyediket részben, amelyik az iskolára is vonatkozik. A megsemmisített rendeletek között van az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amelyik a tavaly júniusban jogilag megszűnt katolikus iskolát a Bolyai Farkas Líceum gyámságára bízta, illetve az, amellyel ideiglenesen Tamási Zsoltot bízták meg az intézmény vezetésével. Az ítélet ellen a hivatalos kiközlés utáni 15 napig lehet fellebbezni. Bizonyára megfellebbezik a döntést, kérdés, milyen eredménnyel.
Az igazi probléma ott kezdődik, hogy állítólag Románia a kisebbségek paradicsoma, amelyről egész Európa példát vehetne. Legalábbis a legmagasabb állami hatóságok szerint. És jogállamban élünk. Ami azt is jelenti, hogy a törvényhozás egyértelmű törvényeket hoz, és ezeket a törvények alkalmazói betartják, nem csak nyilatkozatok szintjén.
Végül is egy miniszteri rendeletet meg lehet semmisíteni. Csakhogy, miközben a magyar katolikus iskolát létrehozó rendeletet eltörölte a bíróság, egy, ugyanazzal a miniszteri rendelettel létrehozott ortodox iskola Temes megyében zavartalanul működik.
Eszembe jutott egy ismerősöm, aki az elnökválasztás után boldog volt, hogy a liberálisok átvették a hatalmat. Azt mondta, hogy a szociáldemokratákkal még a vécéig sem menne el. A kérdésre, hogy Ludovic Orbannal elmenne-e, határozott igennel válaszolt.
Persze mondhatnánk, hogy a katolikus iskola akár legutóbbi ügye nem liberális ügy. De közvetlenül a kormányváltás után született a döntés. Azt is tudja mindenki, hogy a rendszerváltás óta a liberálisok egyetlen, a magyar közösséget érintő kérdést sem támogattak. Miért éppen a katolikus iskola esetében tennének kivételt?
Magától adódik a kérdés: mi történik például azzal az egyezséggel, amit az Orban.kormány megszavazása előtt írt alá az RMDSZ a liberálisokkal, és amelynek egyik fontos kitétele, hogy a választási törvényen a liberális kormány nem fog sürgősségi rendelettel vagy felelősségvállalással változtatni. Amennyiben a PNL ezt meglépné, a parlament elé kellene vigye a kezdeményezést. A kitétel a polgármesterek megválasztására vonatkozik. Az RMDSZ az egyfordulós választáshoz ragaszkodik, hiszen ellenkező esetben tisztségeket veszítene. Ám vajon mennyire akarja a PNL betartani a megállapodást, hiszen nyilvánvalóan nyernének, ha sürgősségi rendelettel mégiscsak megváltoztatnák. A lehetőséget máris fontolgatja a liberális miniszterelnök. Ráadásul a sokkal inkább pártelnökként, mint államfőként viselkedő Klaus Iohannis jelentette ki: „megoldják”, hogy újra kétfordulós legyen a polgármester-választás, és a megyei tanácselnököket se közvetlen módon válasszák...
