2024. october 5., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 – Hát ez ilyen kicsi?! – hangzott el a szomorú kérdés pénteken délután a Maros Megyei Múzeum természetrajzi részlegén a jégkorszakról szóló kiállításon egy idelátogató kisgyerek szájából. 

Fotó: Vajda György


 – Hát ez ilyen kicsi?! – hangzott el a szomorú kérdés pénteken délután a Maros Megyei Múzeum természetrajzi részlegén a jégkorszakról szóló kiállításon egy idelátogató kisgyerek szájából. Az igen népszerű – hasonló című – rajzfilm miatt leginkább gyerekek érdeklődtek a téma iránt. A kijelentéshez azonban hozzátehetjük: kicsi, de igen tartalmas tárlatról van szó, ugyanis dióhéjban – amennyi egy terembe befért – mindent megtudhatunk a mai napig tartó földtörténeti időszakról. 
A kiállítást a budapesti Természetrajzi Múzeum munkatársai állították össze, közösen vendég-
látóikkal, a megyei múzeum természetrajzi osztályán dolgozókkal. A megnyitón jelen levő dr. Korsós Zoltán, a budapesti intézmény vezérigazgatója elmondta, küldetésszerű kötelezettséget teljesít intézménye azáltal, hogy a Budapesten megnyíló tematikus kiállítások anyagát határon túlra is elhozzák. Eddig három vándorkiállítás volt. Az egyik a Szóra bírt csontok című paleopatológiai témájú, a másik a rovarokról, míg egy harmadik a múmiákról szólt. Ezek hosszabb időre Erdélyben is tanyáztak. A jégkorszakról szóló a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak köszönhetően öt erdélyi városba jut el.
S hogy miért érdemes betérni a kiállításra? Nemcsak azért, mert életnagyságban láthatunk néhány, a jégkorszakban élt és azóta kihalt állatot, mint a kardfogú tigris, a barlangi hiéna vagy a kis mamutkölyök. Érdemes figyelmesen elolvasni a kísérőszövegeket is, és elidőzni az interaktív pannók előtt, ami kiszélesítheti, bővítheti ismereteinket. Az igazgató elmondta, míg az állatok rekonstrukciók, addig a csontvázak és a tárlókban kiállított koponyák, fogak, csonttöredékek eredetiek. 
Székelyudvarhelyen több mint 10.000-en barangolták be a jégkorszak minivilágát. Marosvásárhely után a következő állomás pedig Sepsiszentgyörgy lesz – mondta a vezérigazgató, azt remélve, hogy a Marosvásárhelyen októberig látható tárlat anyagára az iskolakezdés után minél több osztály ellátogat, ugyanis múzeumpedagógiai anyagokat is hagytak marosvásárhelyi kollégáiknak. 
Dr. Medziharadzsky Zsófia, a budapesti Természetrajzi Múzeum munkatársa, a kiállítás kurátora paleozoológusként igen érdekes dolgokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a kiállítás anyagának összeállításakor nemcsak a szakemberek véleményére figyeltek, hanem olyan kívülállókéra is, akik laikusként érdeklődnek a téma iránt. És természetesen tekintettel voltak a gyerekekre is, akik a népszerű rajzfilmek miatt igen érdeklődnek a jégkorszak iránt. Kifejtette, a mesefilmekben ábrázoltak igen eltérnek a valóságtól, a kiállításon is szereplő jégkorszakbeli állatok nem hatalmas jégtömbökön sétáltak, hanem igen gazdag füves legelőkön tartózkodtak, ugyanis nagy testük miatt óriási mennyiségű élelemre volt szükségük. Azt is elárulta, hogy gigantikus méreteik a tápértékben gazdag növényzetnek és annak volt köszönhető, hogy így jobban védekezhettek a hideg ellen. A látogatók figyelmébe ajánlotta azt a grafikont, amely földtörténeti korba helyezve követi a jégkorszakok alakulását. Ebből kiderül, hogy Földünk ciklikus folyamatot követ, amely ember-öltőnyi léptékben nem is mérhető, ugyanis, amint az egyik szemléltetőeszköz elárulja, a földgolyó Nap körüli keringésének ellipszis alakja 100 ezer éves ciklusokban változik, tengelyének dőlésszöge 41 ezer évente 22–24,5 fok között mozog. És ez kimutathatóan igazolja a Föld hőmérsékletének ciklikusságát. A szakember elmondta, ha úgy vesszük, a jégkorszak végén járunk, hiszen a földkéreg 10%-át még mindig 1000 méteresnél vastagabb jégréteg borítja. Melegedik a Föld, de hogy ez mennyire természetes folyamat, vagy az emberi tevékenység okozza-e – vitatható. Ezért is kell megnézni a kiállítást, amely gondolatébresztő, ugyanakkor további kutakodásra, olvasásra sarkallja majd a téma iránt érdeklődőket. De nemcsak ezt a kérdést taglalják, hanem abba is betekinthetnek, hogy az állatmaradványokból miként lehetett életterüket, élelmezésüket rekonstruálni a kutatóknak. 
A kiállítás-megnyitón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Daniela Botoş, a természetrajzi részleg vezetője is üdvözölték a vendégeket és a megjelenteket. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató