Diákújságíró-tábor Szovátán

A hét végén rendezte meg a Teleki Oktatási Központ (TOK) és a Gub Jenő Természetismereti Tudástár a már hagyományos évi diákújságíró-táborát a hazai magyar középiskolák szerkesztői számára.

A diákújságíró-táborok a kétezres évek végén élték virágkorukat a TOK-ban, azonban a hagyományos és nagy népszerűségnek örvendő program anyagi források hiányában néhány évig kimaradt, tavaly sikerült újjáindítani – tudtuk meg Szolláth-Máté Hunortól, a TOK programigazgatójától. A szervezők szerkesztőségenként a táborba két tagot vártak. A diáklapjuk legutóbbi számával pályázhattak, ahol pedig csak ezután lesz diákújság, onnan lapterveket vártak. A jelentkezéseket különböző szakmai szempontok szerint bírálták el, de az anyagi források függvényében igyekeztek minél több csapatot fogadni, akik ingyenesen vehettek részt a hétvégi képzésen, amelyet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara Újságíró Tanszékének docense, illetve adjunktusa, dr. Vallasek Júlia és dr. Botházi Mária tartott.

A program pénteken délután kezdődött, a résztvevők az eligazítás után este a városházán részt vettek a Nőileg magazin lapbemutatóján. Szombaton délelőtt egy bevezető „gyorstalpalóval” kezdtek, rövid műfaji ismertetővel és laptükör-készítéssel, a különböző szerkesztőségek tagjai egymást interjúvolták meg, ebből kiderült, hogy kinél milyen probléma vagy erősség áll fenn, miket kell orvosolni, miket lehet egymástól átvenni. A képzés során egy fiktív lapot készítettek, amelyen hat rovatra osztva dolgoztak a diákok. Délután a városban terepmunkát végeztek, interjúkat, fényképeket készítettek, este pedig megírták anyagaikat. Vasárnap a lap szerkersztése, tördelése, korrektúrázása és nyomtatása volt a feladat.

 

Hasonló érdeklődéssel

Vallasek Mária tavaly első alkalommal vezetett diákújságíró-tábort a TOK-ban, ahhoz képest idén egyrészt gyakorlatiasabbá tették a képzést, mivel a diáklapoknál rövid időszakonként cserélődik a szerkesztői gárda, újra kell tanulni az ismereteket, másrészt a gyakorlati foglalkozásokat a diákok érdeklődését figyelembe véve építették fel. A szakember szerint nincsenek látványos különbségek a vidéken és városokban működő lapok között, hiszen akik szerkesztenek, azok hasonló érdeklődéssel fordulnak a témák felé. A szórványban és tömbmagyarságban, illetve nagyvárosokban működő lapok között vannak ugyan lehetőségbeli különbségek, de minden részt vevő fiatal szerkesztő aktív, nyitott, érdeklődő, agilis. Tavaly a tábor után a résztvevők visszajelzése az volt, hogy az eddigi „legmenőbb” tábor volt, és reméli, az idei után is ezzel a benyomással tértek haza a diákok.

 

Másoknak is ajánlják

A hétvégi képzésen tizenhét erdélyi középiskola diákújságának szerkesztői vettek részt: Marosvásárhelyről három, Székelyudvarhelyről és Gyergyószentmiklósról két-két, Nagyszalontáról, Szilágysomlyóról, Maroshévízről, Négyfaluból, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Brassóból, Szovátáról, Bánffyhunyadról és Csíkszeredából egy-egy kétfős csapat.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum lapja, a Kópé rövidebb megszakításokkal már húsz éve működik, kéthavonta jelenik meg. Csorba Melinda két éve tagja a szerkesztőségnek, jövőben várhatóan ő veszi át a főszerkesztői feladatokat, ezért a tavalyi után idén is eljött a táborba, mert úgy érzi, szüksége van a tapasztalati és elméleti tudásra. Leginkább a gyakorlati tevékenységeket élvezte, szerkesztőségeket alakítottak, újságot, rovatokat szerkesztettek, cikkeket írtak. Úgy gondolja, ha ezután is lesznek ilyen táborok, iskolájukból mindig lesz jelentkező, hiszen itt sokat fejlődnek, továbbá minden működő vagy megalakulóban levő lap szerkesztőinek javasolja, hogy ne hagyják ki az ilyen képzési alkalmakat.