2022. december 5., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Mezőgazdasági helyzetkép

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) központi ügynöksége a földalapú támogatások kérvényezési határideje után országszerte több helyszínen tájékoztató körutat szervezett. Képviselői május 24-én a marosvásárhelyi Business szálloda konferenciatermében találkoztak az érdeklődőkkel. A bemutatókat követően Adrian Pintea, az APIA vezérigazgatója – a mezőgazdaság felkarolására szánt összegek lehívását, illetve az ország rendelkezésére bocsátott összegeket vizsgálva – elemezte a sajtó képviselőinek a jelenlegi helyzetet. 


Felelősségteljesebb mezőgazdálkodást 

A tanácskozáson az APIA hivatalnokain kívül jelen voltak a megye gazdasági, politikai és a mezőgazdasággal kapcsolatban levő intézmények vezetői is. Felszólalt  Mara Togănel prefektus és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is. A politikusok hangsúlyozták, hogy valóban nehéz, emberpróbáló időszakot élünk, és a háború okozta válság miatt fontos az élelmiszer-biztonság. Ebben pedig nagy és felelős szerepük van a mezőgazdászoknak. Ezért a Maros megyei intézmények, a helyi közigazgatási egységek mindent megtesznek, hogy segítsék a gazdálkodókat. Fontos, hogy versenyképes mezőgazdaságunk legyen, hiszen csak úgy maradhatunk a piacon. Maros megye alkalmas arra, hogy kiváló teljesítményt érjen el, gazdáink mindig is az élvonalban voltak – tette hozzá bevezetőjében a megyei tanács elnöke. 

Ovidiu Săvâşcă, az APIA Maros megyei kirendeltségének igazgatója összegezte tevékenységüket. Elmondta: 83 millió euró támogatásra pályáztak a gazdák, a társult támogatások kivételével, így megyénkbe akár 100 millió eurót is „behoznak” gazdáink. Május 16-ig, a kérvények benyújtási határidejéig 22.922 kérvényt regisztráltak 265.730 hektárra. Tavalytól mintegy 250, korábban támogatásban részesült gazda elhunyt, így emiatt is kevesebben igényeltek támogatást, de 1%-kal nagyobb területre, mint az előző évben. A Maros megyei kirendeltség az előző években is betartotta a határidőket, segít a gazdákon, emiatt is más megyékhez viszonyítva sokan kérnek támogatást. A szakelőadásokban összegezték a 2014–2020-as támogatások lehívását, azt, hogy miként használták fel az összegeket a gazdák, külön kitérve a növénytermesztőknek és az állattenyésztőknek szánt kiírásokra, illetve a környezetvédelmi kategóriára, ahol elsősorban a feltételeket ismételték el, hiszen nagyon fontos, hogy mindegyiket betartsák a gazdák. Érdekes előadás hangzott el a helyszíni, illetve teledetekciós ellenőrzésről, arról, hogy miként lehet beazonosítani a számítógépes rendszer szerint a parcellákat. Szó volt az állatjóléti feltételek betartásáról, az ezért járó támogatási összegek kiszámításáról, amely egy kissé bonyolult, de jogszerű, hiszen ezt a támogatást csak az igényelheti, aki elkötelezi magát, hogy bizonyos – jól meghatározott – intézkedéseket hoz és követi ezek betartását. 

A hallgatóság által felvetett gondok közül kiemeljük a trágyalerakók létesítését, ugyanis ma már elengedhetetlen követelmény – nemcsak az ökofarmok esetén, ahol a szerves hulladékot komposztálni kell – vízvédelmi szempontból a vidéki településeken is. A gazdák azt vetették fel, hogy kültelken – a farmok mellett – külön engedélyeztetni kell ezek megépítését, amelyek költségesek, és sokan emiatt nem vállalják fel. Megtudtuk, hogy a törvénykezés enyhített a feltételeken, és a legjobb az, ha a település községi gyűjtőket létesít önkormányzati pénzen, pályázati támogatással, összefogással. Négy ilyen létezik már megyénkben is. Felmerült még a tarlóégetés kérdése, amelyre, amint korábban is írtuk, nem találtak elfogadható megoldást. Az APIA együttműködik a tűzoltósággal, a környezetvédelmi őrséggel, a rendőrséggel, de kevés esetben azonosítják a tettest. Az biztos, hangzott el, hogy akinek a területét felégették, az a következő évben erre a parcellára nem kap támogatást, és remélik, hogy az intézkedés nyomán jobb belátásra térnek a gazdák. 

A konferencia következtetéseként elhangzott, nem csak az idén kialakult nemzetközi és az országos politikai helyzetre való tekintettel kell felelősen gazdálkodni, hanem azért is, hogy a különböző támogatások lehívásával szakszerűvé tett gazdaság valóban gazdasági háttere legyen a közösségnek, és biztosítsa azt az élelmiszert, amelyre szüksége van a lakosságnak. Mindemellett pedig a jól működő farmok hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez is, így fontos szerepük van a társadalomfejlesztésben. 

Adrian Pintea 

Fotók: Vajda György


Nem sokat változik a támogatási rendszer a következő pénzügyi ciklusban 

A konferencia után Adrian Pintea, az APIA központi ügynökségének vezérigazgatója a következőket nyilatkozta a sajtónak. 

Azért választották ki az országos tájékoztató körút egyik helyszínéül Marosvásárhelyt, ahova a szomszédos megyékből is meghívták az APIA megyei kirendeltségein dolgozó munkatársakat, mert az élen jár a pénzösszegek lehívásában. Míg 2007-ben az APIA indulásakor mindössze 10 pályázati (támogatási) kiírás volt, addig 2022-ben már több mint 100-ra pályázhatnak a gazdák. Az idén a pályázati határidő lejárta után összegzett adatok szerint az országban a tavalyihoz viszonyítva 36.000-nél kevesebben igényeltek pénzt, azonban a támogatásban részesült mezőgazdasági terület felülete megnőtt 10.000 hektárral. A létszámcsökkenés egyrészt természetes úton történt (elhunytak a pályázó gazdák), továbbá a támogatások miatt egyre többen vonták össze a területeiket, így gyakorlatilag nagyobb felületen gazdálkodnak. A 2020–2022-es átmeneti időszakban Romániában is folyósíthatták a direkt támogatásokat. Az Európai Bizottság 2022-re 1,9 milliárd euró vissza nem térítendő hitelt biztosított az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (FEGA). Ezt az összeget az APIA kezeli a központi és a 42 megyei egységen, illetve a megyei fiókegységeken keresztül. A rendelkezésre álló összeget mintegy 97%-ban elköltötték. Mint ismeretes, a támogatásokat első lépésben a helyi költségvetésből fedezik, majd az igazoltan elköltött összegeket visszafizeti az Európai Bizottság. A 2021-es mezőgazdasági évre szánt hazai hitelt mindeddig visszafizette az unió, ami azt jelzi, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően kezeli a pénzt az APIA. Jól vizsgáztak a különböző ellenőrzésekkor. 

A tájékoztató körúttal az a cél, hogy felkészítsék a gazdákat a 2023–2027-es időszakban nyújtandó támogatások lehívására. Az Európai Bizottság 20 milliárd eurót szánt Romániának, ebből 14 milliárdot a direkt támogatásra. Ezt az összeget továbbra is az APIA-n keresztül lehet lehívni, míg a fennmaradt 6 milliárd eurót vidékfejlesztésre lehet költeni pályázatok alapján, amelyeket a vidékfejlesztési ügynökségek (AFIR) kezelnek. A jövő ciklusban nem támogatják a fiatal gazdákat, ehelyett 6–8 kiírás lesz, amely a környezetkímélő, ökogazdálkodást támogatja, erre évi 425 millió eurót biztosítanak. Megmarad a földalapú támogatás, amelyben eddig évente 770.000 gazda részesült. 

Adrian Pintea elmondta, hogy a világjárvány miatt, alkalmazkodva a kialakult helyzethez, időközben kidolgozták és folyamatosan javították az elektronikai pályázati rendszert. Az idén bevezették az elektronikus aláírást, így, amennyiben egy gazdának van elektronikus aláírási joga, és rendben vannak a dokumentumai, nincsenek átfedések a parcellák között, és valamilyen rendezetlen földügye sincs, úgy pályázhat, hogy nem is találkozik az APIA szakértőjével. Egyelőre ez a rendszer nehezen indul, eddig mindössze 34.000 gazdának van elektronikus aláírási joga, de reméli, hogy többen lesznek. A hazai törvények is ösztönzik az elektronikai rendszer bevezetését, így a közigazgatási egységek (polgármesteri hivatalok) azok az intézmények, amelyekkel külön szerződést kötött az APIA; az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági-, a növényvédelmi, a hegyvidéki és egyéb hatóságok, ügynökségek is elektronikus formátumban küldik el a szükséges okiratot a gazdának. Egyezmény született a bankok és az APIA-ügynökségek között, hogy a pénzintézetek megadhatják a gazda számlaszámát az APIA-nak, így az említett okiratokat egy adatbázisban tárolva megkönnyítették az ügyintézést. A gazdáknak évente csak fel kell újítaniuk a kérvényt, amelyet a megadott határidőn belül akár telefonon is közvetíthetnek a megyei központokhoz, illetve kerüljenek az aláírt dokumentumok is a virtuális dossziéba október 16-ig, amikor megkezdik az előleg kifizetését. 

A vezérigazgató arról is tájékoztatott, hogy az APIA kezeli a Covid–19-vírusjárvány okozta gazdasági kiesés miatt járó támogatást. Erre az érintetteknek legtöbb 5000 eurós támogatást nyújtottak, hogy elsősorban a járvány miatt ki nem fizetett számláikat  törlesszék, és e hátrány ne okozzon gazdasági fennakadást. Május 27-től elektronikus rendszerben kellett feltölteni a dokumentumokat, így a rendelkezésre álló összeg szerint a kérvények beérkezési sorrendjében – a megfelelő igazoló okiratok ellenőrzése után – nyújtják a támogatást. Az odaítélt összegeket június 30-a (a kérvények benyújtási határideje) után fizetik ki. Az országos keretösszeg 50 millió euró. Mint ismeretes, erre a keretre nem pályázhattak magánszemélyek, csak azok, akiknek valamilyen jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásuk van, pl. az engedélyezett magánszemély, az egyéni vállalkozó vagy a kft. És természetesen igazolniuk kellett, hogy milyen gazdasági kárt okozott számukra a járvány. 

A Népújság tolmácsolta a vezérigazgatónak néhány gazda véleményét: az Európai Bizottsághoz benyújtott országos mezőgazdasági stratégia (PNS) nem tükrözi a hazai valóságot, inkább az unió követelményeinek felelt meg, így emiatt hátrányba kerülhetnek más EU-tagállamok gazdáival szemben. 

Adrian Pintea úgy véli, hogy a következő finanszírozási ciklusra Romániának a mezőgazdaság támogatására szánt 20 milliárd eurós keretösszeget nem lehet megváltoztatni. Az Európai Bizottság kijelölt bizonyos irányelveket, amelyeket a stratégia kidolgozásakor nemcsak Romániának, hanem az EU összes tagállamának be kell tartania. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbította az országos stratégiát az EB-hez, ahonnan kérdéseket, megjegyzéseket fogalmaznak meg és küldenek el a hazai tárcához, majd ezekre választ is várnak. Ez a folyamat júniusban zajlik. Miután tisztázták a felvetetteket, és amennyiben minden rendben lesz, akkor az EB szabad utat ad az említett összeg elköltésének. Minden ország saját belátásának, valamint a szükségletnek megfelelően – a különböző intézkedéscsomagok szerint – osztja el és pályáztatja meg az említett keretösszeget. Az előző pénzügyi időszak tanulságait levonva lesznek olyan támogatási formák, amelyeket megszüntetnek, vagy csökkentik az erre szánt pénzösszeget, mivel nem érdeklődtek irántuk a gazdák. Az is számít majd, hogy milyen mezőgazdasági ágazatot szeretne fejleszteni az ország, amelyet egyeztetett az unióval. Ezekre az intézkedéscsomagokra természetesen nagyobb összegeket szánnak. Jelenleg folyamatban vannak az egyeztetések az EB-vel. A vezérigazgató hangsúlyozta, a gazdáknak jól fel kell készülniük, tudatosan és felelősen kell pályázniuk, hogy hosszú távon fejlesszék gazdaságukat, nemcsak a saját érdekükben, hanem a helyi közösségek és az ország érdekében is.