CSIKI ZOLTÁNRA
Drága Apukám emlékére, aki nagyon hiányzik.
Fájó szívvel emlékezem a szászrégeni születésű
CSIKI ZOLTÁNRA.
Köszönteni jöttem hozzád, drága édesapám, Zoltán napján (születésnapodon), ám februárban kézen fogott a halál (egy éve). Már nem volt erőd ellenkezni fáradt, beteg testedből elszállt a lélek.
Nagy űrt hagytál, vigasztalhatatlan, árva, bús a szívem. Utolsó harcodat vívtad, és én nem tudtam segíteni. Bárcsak itt lehetnél, hiányzik a lényed, hiányzik a mosolyod.
A tehetetlen fájdalom iszonyú, csak egy dolog szolgál vigaszul, talán csillagként ragyogsz felettem, onnan vigyázol minden lépésemre.
Köszönöm, Uram, hogy ő az én édesapám volt, és az is marad, mert aki szerettei szívében él, az nem hal meg. Számomra te sosem leszel halott, drága édesapám, örökké élni fogsz, mint a csillagok.
Emléked szeretettel őrzi szerető fiad, Csiki Zoltánka és családja Amerikából (USA).
Békés nyugodalmat! Aranka, Marosvásárhely. (15265-I)
