Csak történelmi tartományok
2013-03-07 15:30:09
- Mózes Edith
A Pro Európa Liga (PEL) a regionalizációt kizárólag a történelmi tartományok mentén képzeli el, mert „csak ezek autentikus és Romániában ismert és elismert régiók”.
A Pro Európa Liga (PEL) a regionalizációt kizárólag a történelmi tartományok mentén képzeli el, mert „csak ezek autentikus és Romániában ismert és elismert régiók”.
Smaranda Enache, a liga társelnöke szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a szervezet 2007. január elseje, Románia uniós csatlakozása óta figyelmeztetett arra, hogy a társulási szerződés értelmében Románia vállalta, hogy 2013-ig megvalósítja az ország területi-közigazgatási reformját. Véleménye szerint a Ceauşescu-érában létrehozott megyék, majd az 1998-ban kialakított régiók kombinációja anakronisztikus és nem működőképes, ennek ellenére az egymást követő kormányok mindegyike elnapolta ezt a dolgot.
A PEL úgy véli, hogy a régiósítási határidő szorításában és az európai pénzalapok sikeres bevonzása érdekében létkérdés az „autentikus, Romániában egységesen ismert és elfogadott történelmi régiók – Erdély, Bánáság, Olténia, Havasalföld, Dobrudzsa és Moldova – kialakítása”. A társelnök elmondta, hogy a PEL tervezetét átadták az alkotmánymódosítással megbízott elnöki bizottságnak. Az indoklásban kifejtik: előny, hogy ezek a tartományok már léteznek, nem kell újakat kitalálni, történelmi, gazdasági, infrastrukturális legitimitással rendelkeznek, amelyeknek a fővárosai egységesen elismertek. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió, amely megőrzi a megyéket is, „álrégiókat” hoz létre és feszültségeket gerjeszt.
Székelyföld jogos igény
Smaranda Enache szerint a regionalizáció nem csorbíthatja a magyar közösség hazai törvények és nemzetközi egyezmények által biztosított jogait. Románia ratifikálta a Helyi autonómiák európai chartáját, a Kisebbségi keretegyezményt, valamint a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, amelyekben egyértelmű előírások tiltják a kisebbségek által lakott területeken a kisebbségek demográfiai összetételének módosítását. Ha Maros, Hargita és Kovászna megye Fehér, Szeben és Brassó megyével közös régióba való besorolása által csorbulnának ezek a jogok, az perek sorát indítaná el a Strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon, jelentette ki az emberjogi aktivista, hozzátéve, hogy ha lemondanának az Erdély régión belül a megyékről, ki lehetne alakítani Székelyföldet Marosvásárhely központtal, Mócföldet, a történelmi Máramarost, illetve Körös-vidéket. Európa egyik legnagyobb kisebbsége számára így biztosíthatnák a nemzeti identitás megőrzését.
– Hamis az a felvetés, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye nem képezhet egy régiót, azzal az indokkal, hogy szegény megyék, és a központi költségvetéstől függnek. Valós ez a helyzet, de éppen ezt a helyzetet oldaná fel, ha a régió – központi szűrő nélkül – maga vonzaná be az uniós alapokat – tette hozzá, példaként Dél-Tirolt hozva fel.
Véleménye szerint európai gyakorlat, hogy a nemzeti lobogó mellé kitűzik egy-egy város, község zászlaját. Legtöbb esetben a régió zászlajának kitűzése a helyi közösség határozatán múlik. Romániában a zászlók kitűzését szabályozó törvény anakronisztikus, és nem tükrözi az ország etnikai-kulturális összetételét.
