Megint lámpással keresi magának a bajt a kormánykoalíció.
Egy európai direktívát próbáltak meg átültetni a román jogrendszerbe, és sikerült úgy összehozni, hogy a civil szféra felháborodásán túl brüsszeli pofonok is lehetnek belőle. És persze ha kitör a cirkusz, megint a sorosisták lesznek a hibásak.
Amióta világszerte egyre nagyobb bajokat okoz a terrorizmus, mind több országban fordítanak nagyobb figyelmet a jelenséghez köthető pénzmozgások felderítésére. Így lett európai uniós direktíva is a kérdéskörben, amihez alkalmazkodniuk kell a tagállamoknak. Nálunk ez úgy sikerült, hogy például a civil szervezeteknek nem csak a pénzforrásaikat kell világossá tenniük, hanem a támogatásaik haszonélvezőit is be kell jelenteniük. Ezzel a regáti törvényhozóknak sikerült messze túllőniük a célon, mert a pénzmosás, illetve a terrorszervezetek lehetséges pénzforrásainak felderítését célzó irányelv nagyrészt a szervezeti szféra anyagi forrásait igyekszik átvilágítani, nem a köznapi adófizetők zsebére kíváncsi. Ebbe belefér az, ha egy bármilyen civil szervezetnek be kell jelentenie az adományozóit, de ha például ez az adott szervezet egy szegénykonyhát működtet, az már nem az uniós irányelv, csak a regáti politikusok szerint fontos, hogy jelentsék le a szegénykonyha ebédvendégeinek a névsorát. Ez semmivel sem kevésbé őrült ötlet, mint az adóhivatal minapi besúgási felszólítása a friss házasoknak. Ilyen szikrákat csak olyan emberek agytekervényei képesek csiholni, akiknek nem sok fogalmuk van arról, hogy egy tisztességes állam intézményrendszere elvileg hogy kellene működjön, sem arról, hogy abban az államban, amelynek az adófizetői állják az ő parlamenti fizetésüket is, milyen intézmények hogyan működnek a gyakorlatban. Az sem kis teljesítmény ilyen zseniktől, hogy a szavazókészülék gombjait sikerül egymástól megkülönböztetniük. De még az sem megy mindig rendesen, mert ezt a törvényt is csak két nekifutásra sikerült megszavazni az ügyben döntő hatáskörű képviselőházban.
Az uniós irányelv sajátságos értelmezése szerint összefércelt törvénytől jogosan háborodott fel a civil szféra, a jogszabály parlamenti elfogadása kapcsán lezajlott közjátéktól pedig az ellenzék. Bár utóbbinak is inkább a tartalom, mint a forma miatt kellett volna háborognia. Ami rosszabb, hogy az igazságügyi reformok kapcsán már feltüzelt brüsszeli kritikusoknak ez a törvény újabb szálka lesz a szemükben, és ha addig sikerül rázni a brüsszeli pofonfát, amíg tényleg lehull róla egy büntető intézkedés az ország ellen, annak a következményeit is mi fogjuk megfizetni, nem a botcsinálta politikusok.
