Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-09-01 15:00:00
*Fotók: Gligor Róbert László
Vasárnap az idei községi napok keretében a Nyárádkarácsonhoz tartozó Csibán szervezte meg tizenharmadik marosszéki búzaösszeöntő ünnepségét a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros szervezete partnerségben a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Platformmal, egybekötve a reformátusok új kenyér ünnepével.
A megye és a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek küldöttségek vasárnap délelőtt a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem és a Székely Szívek Tarisznyája nevű adománygyűjtő programra Csibára. Ez a nap a gazdákról szólt, a falusi közösségek alapját jelentő életmódról, a mindennapi kenyérről, de erősíti az összefogást, a felelősségvállalást is – hangzott el.
A forró nyári napok után vasárnap megérkezett az égi áldás is, de a felállított hatalmas sátorban mindenki menedéket talált az eső elől. Az is, aki nem istentiszteletre készült. Ugyanis ezúttal a reformátusok új kenyér ünnepe keretében került sor az RMGE Maros szervezet idei búzaösszeöntésére, amely tulajdonképpen a kezdete a szervezet segélyprogramján belül az idei jótékonysági gyűjtőakciónak.
A somosdi Csalogányok gyermekkórus vallási énekekkel hangolta rá az érdeklődőket az ünnepi istentiszteletre, amelynek keretében Adorján István káposztásszentmiklósi református lelkész a Gedeon vezette ószövetségi 300 zsidó harcos történetéhez kapcsolódóan arról az Isten nélkül felnőtt nemzedékről szólt, amelynek most rögös úton, de meg kell tanulnia, hogy Istentől nem érdemes elfordulni. „Mi vagyunk az Istentől kiválasztott háromszáz, az élő kenyérrel való kapcsolat, hogy imádkozhassunk, és része legyünk Isten győzelmének. Ahogy a falat kenyér eggyé lesz testünkkel, úgy lesz eggyé az Ő győzelme a lelkünkkel” – hangsúlyozta a lelkész, kiemelve, hogy Isten olyan embereket készít fel, akiknek szíve hajlandó arra, hogy érette harcoljanak.
Ünnepi köszöntőjében Fazakas Miklós, a szervező RMGE Maros szervezet és a házigazda Tulipán gazdakör elnöke azt hangsúlyozta, hogy a mindennapi betevőért, a testi, de a lelki táplálékért is felelősek a gazdák. Van szülőföldünk, amely azokból a parcellákból áll össze, amelyeket mostanában keservesen művelnek meg a gazdák, de ha ezt nem tennék, azzal nemcsak a szülőföldünket, hanem a jövőnket is feladnák. Történelmi felelősség átadni a következő nemzedékeknek ezt a felelősségteljes szakmát és értékes életformát, amely továbbra is alapja lehet annak, hogy erős közösségként tudjunk továbbra is szülőföldünkön élni – mutatott rá.
A kenyér megáldása és az úrvacsoravétel is része volt a vasárnapi ünnepségnek
Bodó Károly Gyula, Nyárádkarácson község polgármestere köszönetet mondott a szervezésért, az összefogásért, egymás támogatásáért, míg az anyaországi Szatymaz község polgármestere, Barna Károly verssel köszöntötte az ünneplőket. A Csongrád-Csanád vármegyei agrárkamara alelnöke, Mindszent város polgármestere, a szegvári gazdakör elnöke, Gémes László arra kérte az idősebbeket, hogy tanítsák meg a fiataloknak, hogyan kell megművelni és megtartani a földet, a fiatalokat pedig arra kérte, hogy tiszteljék az időseket, és tanuljanak tőlük, majd időskorukban ők is adják tovább mindezt, „mert amíg ez így lesz, a magyarság itt lesz Európa közepében” – tette hozzá.
Az RMDSZ képviseletében dr. Vass Levente parlamenti képviselő József Attila Tanítások című versére hivatkozva arról érvelt, hogy a kenyérrel adunk egymásnak, de el is vehetünk egymástól erőt, lehetőséget, így a kenyér erős magyar jelkép, az isteni kegyelem jelképe, hogy élhessünk, gyereket nevelhessünk, sokasodhassunk. „Arra vagyunk ítélve itt Erdélyben, hogy közösséget építsünk, és megmutassuk a világnak, hogy képesek vagyunk erős közösségként megmaradni Európában, és szerves része maradni a Kárpát-medencei magyarságnak” – hívta fel a figyelmet a honatya.
„Aki a szívéből szereti a földet, az nem megy innen el, az minden erejével, gondolatával, szíve dobbanásával ezt a földet és ezt a nemzetet szereti táplálni.” Ezzel a gondolattal és Tompa László Erdélyi aratás című versével nyitotta meg a búzaösszeöntési ünnepséget Ritziu Ilka Krisztina művésznő, műsorvezető, majd a marosvásárhelyi 9. magyar királyi honvéd huszárezred és a 15. Mátyás huszárezred hagyományőrző huszárjai, valamint a Történelmi Vitézi Rend marossszéki és szováta-sóvidéki székeinek képviselői történelmi magyar zászlók felvonultatásával állták körül a teret, ahová a búza befogadására alkalmas csebret elhelyezték. Sorra érkeztek a különböző helységek képviselői, egy-egy kis zsákocska búzát öntve jelképesen az edénybe: az istvánházi, nyárádkarácsoni, ákosfalvi, gernyeszegi, héderfájai, nyárádgálfalvi, somosdi, kelementelki, jobbágytelkei, marossárpataki, káposztásszentmiklósi, makfalvi, nyárádköszvényesi, jeddi, cserefalvi, hármasfalusi, szovátai, marosszentkirályi, bándi, udvarfalvi, mezőcsávási, hagymásbodoni, kerelőszentpáli, szénáságyi, folyfalvi, fehéregyházi, jobbágyfalvi, szászrégeni, ilencfalvi, csittszentiváni és mezőpaniti gazdakörök, a Fiatal Gazdák, a nyárádkarácsoni, szatymazi és balatonendrédi önkormányzatok, a Nyárádi Ifjúsági Tanács, az RMDSZ és EMSZ megyei szervezetei, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Csongrád-Csanád vármegye, a Szegedi Gabonakutató, a martonvásári Genetics Kft., a Sapientia EMTE kertészmérnöki tanszéke, a Kis-Küküllő és Szent Márton borlovagrendek, a Szent László Társaság és Rend, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Szent Ferenc Alapítvány teremi otthona, a Bonus Pastor és az Artera alapítványok, a LAPAR országos gazdaszövetség, az összefogás búzájának termelője, Somosd, az Eldi pékség, a gyulakutai és koronkai malmok, a székelyvajai szarvasmarhatartók, a Pig Band farm, az RMGE Maros szervezete, a huszárok és vitézek képviselői öntötték össze jelképesen a gabonát, amelynek tetejére a korondiak sót, a holtmarosiak forrásvizet, a házigazda Tulipán gazdaszervezet pedig kovászt helyezett.
A jelképes búzaösszeöntéssel megkezdődik a tulajdonképpeni adománygyűjtés
Az ünnepségről idén sem hiányzott az Eldi által évente megsütött hatalmas kenyér, illetve a támogatóknak és összeöntőknek járó, nemzeti színű szalaggal átkötött cipók. A jelképes összeöntéssel tulajdonképpen megnyitották az idei gabona- és pénzadománygyűjtési akciót, amellyel az RMGE Maros szervezete a közeli Nagyteremiben a Szent Ferenc Alapítvány égisze alatt működő Isten Irgalmassága Otthont és a Bonus Pastor Alapítvány Magyarózdon működtetett drogprevenciós programját támogatja.
Új kenyér ünnepén elmaradhatatlan a refomátus egyházközségekben az úrvacsora, s miután a lelkészek ezt kiszolgáltatták, és megáldották az új kenyeret, az ünnepséget himnuszaink éneklése zárta le. Fazakas Miklós főszervező a Népújságnak azt nyilatkozta: örvend annak, hogy a gazdákat érintő kihívások mellett is sor kerül ilyen ünnepi alkalmakra. Ilyenkor olyan szellemi erők, érzelmek szabadulnak fel, amelyek meghatározzák a közösségeket, és a székely identitást nem csak az itt élők vállalják fel a Székelyföld nyugati kapujának számító Alsó-Nyárádmentén. „Mi vagyunk a háromszázak, akik a közösségért dolgozunk, és mindenki leteszi a közösség asztalára azt, amiből ez az ünnepség össze tud állni” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az RMGE Maros a Magyarok kenyere program létrejötte óta részese ennek a karitatív mozgalomnak, de van saját adományozó programja is, a Székely Szívek Tarisznyája, amely a székely gazdákat és azok szellemiségét tükrözi, és ha segíteni akarnak a gazdatársaikon, akkor jó, ha létezik egy kerete az adományozásnak és a segítségnek.