Örömünnepet ült a hét végén a kormányfő annak kapcsán, hogy az egyik hitelminősítő, fenntartva az ország adóskockázati besorolását, javította minősítésében az ország gazdasági kilátásait. Ez tényleg pozitív, viszont ha megnézzük a részleteket, a miniszterelnöki optimizmus elég eltúlzott.
Annyi történt tulajdonképpen, hogy a hitelminősítők értékelték a kormánynak a kiadások visszafogására tett intézkedéseit, de – és erről egy szó sem esik a kormányfői nyilatkozatban – egyben azt is mondták, hogy további reformok is szükségesek lennének, amelyek kapcsán ők nem derűlátóak. Pontosan átlátják a regáti gazdasági és politikai helyzetet.
Ugyanez a hitelminősítő még 2019 decemberében minősítette negatívnak az ország gazdasági kilátásait amiatt, hogy akkor még érvényben volt a korábbi szocdem kormányzat idején elfogadott 40%-os nyugdíjemelést előíró törvény, és az akkor frissen hatalomra került liberális kormány még nem hozott egyértelmű döntést annak az alkalmazásáról. Azóta annyi változott, hogy a kormány a tervezettnél alacsonyabb, 14%-os nyugdíjemelést hajtott végre, és idénre befagyasztotta a költségvetési béremeléseket. Ezeket értékelte a minősítő a kilátások javításában.
És innentől jön a meredek része a dolognak, mert a minősítő szerint a következő időszakban a kormányzatnak rendeznie kéne a költségvetési bérekre vonatkozó törvénykezést, és a költségek visszafogása után az állami bevételek növelése terén is eredményeket várnak tőle. És mindezt nem látják könnyen megoldhatónak a bizonytalan gazdasági helyzet és az esetleges koalíciós politikai feszültségek miatt. Amikor ennek a hitelminősítői nyilatkozatnak a kapcsán a kormányfő arról beszél, hogy kabinetje „egyértelműen és kétségtelenül” elnyerte a nemzetközi intézmények és a befektetők bizalmát, az egy, a valóságtól távol álló politikai lózung. Akkor mondana igazat, ha magát az ország adóskockázati besorolását javították volna, ami viszont semmit nem változott, már hosszú évek óta a még éppen ajánlott osztályban van, ami a bóvli feletti utolsó lépcsőfok. Közvetlenül ettől a besorolástól függ, hogy a kormány mekkora kamatokkal tud hiteleket felvenni a nemzetközi piacról, ha kap egyáltalán, mert minden normális hitelező kétszer is meggondolja, ad-e kölcsönt a nem ajánlott, bóvli kategóriájú országoknak. Márpedig pénzre igencsak szükség lesz, mert az idei költségvetési adatok szerinti tervezett államháztartási deficit mintegy 80 milliárd lej, aminek a több mint felét szép hazánk nemzetközi bankoktól tervezi kölcsönkérni. Bóvlihatáron táncoló országként jó nagy kamattal, amit még az unokáink is fizetni fognak.
