„Boldog, aki nem veszítette el a reményt”

Október 1-je az idősek világnapja

1990. december 14-én az ENSZ Közgyűlése szavazta meg, és rögzítette 45/106. számú határozatában, hogy október 1-je legyen az idősek nemzetközi napja, és a következő évben, 1991. október 1-jén meg is ünnepelték. Ferenc pápa 2021-ben vezette be a nagyszülők és idősek világnapját, amelyet Szent Anna, Jézus földi nagymamája ünnepéhez legközelebbi vasárnap ünnepelnek (idén július 27-én). 

Ezeknek az ünnepeknek az a célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a nagyszülők és az idősek jelenlétére, akik a remény jelei lehetnek a családban, a közösségekben. 

Minden évben egy jelmondatot választanak, amelynek tematikája köré szervezik világszerte az ünnepet. Az idei nap mottója – „Boldog, aki nem veszítette el a reményt” – arra hívja fel a figyelmet, hogy az idősek és a nagyszülők is a remény hordozói, és a hitükkel, tapasztalataikkal erőt adhatnak a fiatalabb generációknak.

Időskorban, melyről általánosságban 65 év felett beszélünk, az emberek jelentős biológiai, pszichológiai és szociális változásokon mennek keresztül. Ezek alakulása bármely életkori szakaszhoz hasonlóan rendkívül egyéni lehet. Jellemzően romlik az általános egészségi állapot, megjelennek vagy fokozódnak a krónikus betegségek. Ez fokozhatja a mentális zavarok kialakulásának kockázatát; a különféle hangulatzavarok, a depresszió, valamint a demencia gyakran jelenik meg ebben az életszakaszban. Változás léphet fel a fizikai, mentális, társas és szubjektív jóllét területein. Beszűkülhetnek a szociális kapcsolatok, korlátozottabbá válik a társas érintkezés lehetősége. Életkori besorolás szerint a szakértők az 50-60 év közötti korszakot az áthajlás korának, a 60-75 év közötti az idősödés, a 75-90 év közötti periódust az időskornak nevezik, 90 év felett következik az aggkor és 100 év felett jön a matuzsálemi kor. 

Az öregedési index időbeli alakulását tekintve, a legutóbbi statisztikai felmérések szerint jelentősek az eltérések az egyes régiók között. 1950-ben Európában volt a legmagasabb a mutató értéke (30%), csakúgy, mint napjainkban (134%). Az ENSZ előrejelzése szerint ezt a vezető szerepét Európa a század végéig megtartja, azonban felzárkózik mellé Latin-Amerika és a Karib-szigetek, ahol az öregedési index legdinamikusabb emelkedése várható. 2100-ban Európában, valamint Latin-Amerika és a Karib-szigetek térségében 100 gyermekkorúra több mint 240 időskorú lakos jut majd. A másik végletet Afrika jelenti, ahol még a század végén is jóval nagyobb lesz a gyermekkorú népesség létszáma, mint a 65 évnél idősebbeké. Ez lehet az egyedüli olyan régió, ahol az öregedési index értéke hosszú távon sem éri el a 100%-ot. Napjainkban egyedül Európában és Észak-Amerikában haladja meg az öregedési index a 100%-ot. Az előrejelzés szerint a 2040-es években Latin-Amerika és a Karib-szigetek, valamint Ázsia csatlakozik ehhez a táborhoz. A 2050-es évek elejére már Ausztrália és Óceánia régiójában is magasabb lesz az időskorú népesség száma a gyermekkorúakénál, vagyis az öregedési index meghaladja majd a 100%-ot. Mindeközben Európában már a 2030-as évek végétől több mint kétszerese lesz a 65 évesnél idősebb lakosok száma a 0–14 évesekének.

Az öregedési tendencia hazánkra is jellemző, bár ez az utóbbi időben csupán enyhe csökkentést jelent. Az Országos Statisztikai Hivatal 2025. január elsejei összegzése alapján Románia lakossága mintegy 21.730.000 volt, 2024-hez viszonyítva az öregedési ráta 0,1%-os volt, mivel a 0-14 év közötti fiatalok aránya 0,3%-kal csökkent, míg a 65 év felettiek aránya 0,4%-kal nőtt. Korcsoportonként a lakosság legnagyobb arányát (8,6%-át) a 45-49 éves korúak tették ki. Az öregedési arány 126,8%-ról 132,4%-ra nőtt 2024. január elsejéhez viszonyítva. Az átlagéletkor 43,7 év volt. 

Örvendetes, hogy a rendszerváltás után 35 évvel kiegyenlítődött az az arány, amely közvetlenül a rendszerváltás után kialakult az 1990-es évektől kezdődő masszív kivándorlás miatt. A szakértők szerint azonban az idősebb generáció aggodalommal tekinthet a jövőbe, ugyanis néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt a létszámban megnőtt „dekrétumos” generáció. Mint ismeretes, 1966. október 1-jén (minő egybeesés) megjelent az Államtanács 770-es számú rendelete, aminek alapján betiltották az abortuszt, és ezért robbanásszerűen megnőtt annak a nemzedéknek a létszáma. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig reális annak a veszélye, hogy nem lesz, aki „kitermelje” a nyugdíjalapot. Mind az európai, mind a hazai „trendet” azzal próbálják kiegyensúlyozni, hogy fokozatosan növelik a nyugdíjkorhatárt. Ezért is a nyugdíjak kérdése égetővé vált jelenleg a gazdasági válsággal küzdő országunkban. Mint ismeretes, megpróbálják az aránytalanul nagy nyugdíjakat lefaragni, de ebben még nem sikerült egyezségre jutni a politikumnak. Ezzel szemben nemrég olyan intézkedést hoztak, amelyekkel a kis jövedelműeken próbálnak segíteni. Kedden Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter nyilvánosságra hozta, hogy négyszáz lejes segélyt kapnak decemberben a 2574 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok. A kisnyugdíjasoknak szánt támogatás az összesen 800 lej értékű segély második részlete, és erre mintegy 2.750.000-en jogosultak az országban. Az is jó hír, hogy átutalták a szociális kártyákra az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás első részletét. Ezt Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter közölte Facebook-oldalán. A tárcavezető bejegyzésében emlékeztetett, hogy a támogatást a szociális juttatásban részesülő, 65 éven felüli nyugdíjasok, a havi 2000 lejnél kevesebb jövedelmű fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek, illetve az úgynevezett inkluzivitási minimumjövedelemben részesülő családok és egyedülálló személyek kapják meg.

Az Országos Nyugdíjpénztár, valamint az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) adatai alapján a segély első részletére 1.115.773-an jogosultak. A szociális kártyákból 1.028.391 (92,16 százalék) érvényes jelenleg, 6231-et (0,55 százalék) kibocsátottak, de még nem kézbesítette a posta, 12.223-at (1,09 százalék) érvénytelenítettek, így ezeket újra kell nyomtatni, majd kiosztani, 68.928 (6,17 százalék) pedig új jogosultnak jár – ismertette az adatokat a miniszter.

A támogatás értéke 250 lej, amelyet két 125 lejes részletben kapnak meg a kedvezményezettek. A tervek szerint év végéig a második részletet is kiutalják a kártyákra. Dragoș Pîslaru azt is hangsúlyozta, hogy az általa vezetett minisztérium csak a kártyák feltöltéséért felel, a támogatásra jogosultak listáját a munkaügyi minisztérium hagyja jóvá a nyugdíjpénztár és az ANPIS adatai alapján.

Mindezek tűzoltószerű intézkedéseknek tűnnek, mivel az egyre jobban mélyülő gazdasági válságban – tegyük hozzá: a háborús fenyegetés és a fegyverkezési hajsza költekezései miatt – egyre kevesebb remény van arra, hogy elegendő pénzösszeg lesz a költségvetésben a szociális juttatásokra az elkövetkezendő években, amikor várhatóan megugrik az érintettek létszáma. És nem beszéltünk az egészségügyi rendszerről, ami emiatt is jobban megterhelődik, és folytathatnánk e korosztály aggodalmait. Egyelőre nem marad más, mint az, hogy ne veszítsük el a reményt.