Bevezetés a menedzsmentbe

Csütörtökön délután a marosvásárhelyi Stúdió Színház előcsarnokában bemutatták Szabó Árpád Bevezetés a kulturális intézmények menedzsmentjébe című, az egyetem UartPress kiadója gondozásában megjelent könyvét.

Fotó: Vajda György

Csütörtökön délután a marosvásárhelyi Stúdió Színház előcsarnokában bemutatták Szabó Árpád Bevezetés a kulturális intézmények menedzsmentjébe című, az egyetem UartPress kiadója gondozásában megjelent könyvét. A bemutató a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem napjának egyik rendezvénye volt. A kötetet dr. Balási András, az intézmény rektorhelyettese méltatta.

A közvetlen hangulatú könyvismertetőn megtudhattuk, hogy a kiadvány tulajdonképpen tankönyvnek készült, de a szerző szorgalmának, íráskészségének köszönhetően jóval több lett ennél. Már csak azért is, mert közel 400 oldalon minden olyan témát felvet, amelyet a gazdaságtudomány e modern ágáról tudni kell. Szabó Árpád igazi tanárként kötetében is közérthetően, tisztán, egyszerűen, saját tapasztalatával, élettörténetével kiegészítve magyarázza a tudományos elméleteket, s ezáltal a laikusok számára is igazi idegenvezető lehet, eligazítást nyújtva a menedzsment terén. A rövid könyvismertetőt követően dr. Balási András arra ösztönözte a jelenlevőket, hogy kérdésekkel bombázzák a szerzőt, aki ezúttal is oktatói bölcsességgel válaszolt, többször eltérve a könyvben foglaltaktól, akár érintőleges kérdésekre is igyekezett válaszolni. Többen arra voltak kíváncsiak, hogy mi volt a célja e kötet megjelenésének, megírásának. Szabó Árpád kifejtette, tulajdonképpen eligazítás, eszköz abban, hogy egyrészt megértsük a világ gazdasági jelenségeit, ugyanakkor ötletet is meríthetünk belőle az önmenedzselésre. Mert mindenki a maga nemében közgazdász, menedzser kell hogy legyen, hiszen a családi költségvetés elkészítésétől a személyi jövedelem gyarapításáig, vagy akár a munkahelyen elért sikerekig találkozhatunk olyan kérdésekkel, amelyekre nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatra vonatkozóan is választ kapunk a kötetben. A beszélgetésen – a helyszín miatt is – szó esett az oktatásról, s arról, hogy mennyire korszerűtlen ma a romániai oktatási rendszer más – nem föltétlenül nyugati – mintákhoz viszonyítva. A szerzőnek sikerült eljutnia Indiába is, egy felsőfokú oktatási intézménybe, ahol érdekes, gyakorlatias módszerekkel ismerkedhetett meg. Szó esett még az időmenedzsmentről, arról, hogy miként kell beosztani az időt, hogy hatékonyan éljünk, tevékenykedjünk munkahelyünkön, és nem csak ott. Érdekes volt hallani – szintén a szerző tapasztalatából –, hogy vannak országok, ahol egyáltalán nem számít az idő, s mégis van boldogság, elégtétel, önmegvalósítás.

A kötet vaskos része foglalkozik a kultúrmenedzsmenttel is, mivel alig három éve művelődésszervezői szak is indult a Művészeti Egyetemen, ahol Szabó Árpád is oktat. Külön dilemma, hogy milyen eszközökkel lehet a magas kultúrát érthetővé, megérthetővé,
„fogyaszthatóvá” tenni. A szerző azt is elemzi, miként lehet menedzselni kulturális szervezeteket úgy, hogy minél szélesebb körű kínálatot juttassanak el az érdeklődőkhöz, figyelembe véve az érdeklődési kört, az életkort és sok más olyan tényezőt, amely befolyásolja a fogyasztókat. A kötet olvasói betekintést nyerhetnek két marosvásárhelyi művelődési intézmény, a Nemzeti Színház és a Filharmónia működésébe, felépítésébe is, ami igazán egyedi vállalkozás.

Mindezek mellett nemcsak a kultúrmenedzserek, hanem üzletemberek, vállalkozók is találnak hasznos útmutatást a kötetben, mivel több helyen gazdasági számításhoz szükséges képletek, elemzések, grafikonok is helyet kaptak.

A könyv érdekessége, szépsége, hogy illusztrációit az a Kis Bora színművésznő készítette, aki egészen különleges képi világot hozott létre – s minő egybeesés, a marosvásárhelyi Művészeti Egytem padjaiból, színpadáról indult el életpályájára.