Bemutatták az országos hulladékgazdálkodási tervet

A Környezetvédelmi Minisztérium szerdán Marosvásárhelyen ismertette

az országos hulladékgazdálkodási tervet és az ágazatra vonatkozó törvényes előírásokat. A konferencián részt vettek a Környezetvédelmi Minisztérium képviselői, Mircea Duşa, Maros megye prefektusa, Ovidiu Dancu és Alexandru Câmpean, a Maros Megyei Tanács alelnökei, illetve a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzatok képviselői. Az előadásokat a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium, valamint a közszolgáltatásokat szabályozó országos hatóság szakemberei tartották.

A konferencia fontosságáról elsőként Tóth Andreát, a Maros Ecolect Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatóját kérdeztük, aki elmondta, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztató jellegű találkozóján az önkormányzatok képviselői, a köztisztasági cégek és az érintett intézmények képviselői vettek részt.

– A minisztériumi küldöttség az országos hulladékgazdálkodási tervet mutatta be, illetve tájékoztatást nyújtottak ezzel kapcsolatban. A tervet több mint egy éve állították össze, irányt szab a hulladékgazdálkodás terén az ország valamennyi megyéje számára az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek tekintetében. Ennek alapján állítják össze a megyénkénti hulladékgazdálkodási tervet a közeljövőben – mondta Tóth Andrea, a Maros Ecolect Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója.

Az új megyei hulladékgazdálkodási tervet az országoshoz igazítják

– Maros megye hogy áll a szelektív hulladékgazdálkodási projekttel? – tettük fel a kérdést ismételten az igazgatónak. Elmondta, hogy minden megyében létezett egy hulladékgazdálkodási terv, ami lejárt. A megyei terveket az országos hulladékgazdálkodási terv alapján újra össze kell állítani. Erre vonatkozóan előkészületben vannak a jogszabályok, s ahogy ezek megjelennek, a megyék megteszik a megfelelő lépéseket, hogy a megyei terveket kidolgozzák és elfogadják. Tulajdonképpen arról van szó, hogy be kell illeszkedni az országos nagy projektbe – nyilatkozta az igazgató. 

Ami az integrált hulladékgazdálkodási terv utolsó szakaszát illeti, Maros megyében óriási erőfeszítést tettek, hogy minél hamarabb megkössék a hulladékbegyűjtési szerződéseket a megye hét régiójában. 

– Úgy néz ki, hogy az első szerződéssel hamarosan célba érünk. Remélhetőleg 2-3 héten belül elmondhatjuk, hogy 3-4 övezetre szerződéskötési fázisba kerültünk. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a szerződéseket minél hamarább megkössük, hogy teljes mértékben működhessen a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer úgy, ahogyan azt eltervezték, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék az újrahasznosítás útjára kerüljön – fogalmazott Tóth Andrea, aki arról is tájékoztatott, hogy az országban vannak olyan megyék, ahol már előbbre vannak az integrált rendszerek beindításával, többek között Kovászna, Szeben, Argeş, Arad és Temes megyében. 

Remélhetőleg rövidesen beszámolhatunk arról, hogy Maros megye is célegyenesbe ért. 

Az országban nagy lemaradások vannak, Maros megye jól áll 

Cosmin Teodoru, a Környezetvédelmi Minisztérium Hulladékgazdálkodási, Szennyező- és Veszélyes Anyagok Kezeléséért Felelős Igazgatóságának vezérigazgatója nyilatkozott a sajtónak. 

– Az első találkozónk Suceaván volt, a második Marosvásárhelyen zajlott. Három megye önkormányzati képviselői vettek részt a tanácskozáson, hogy leszögezzük a prioritásokat az integrált hulladékgazdálkodási teendőket illetően, tekintettel arra, hogy helyi szinten gondok vannak, melyeket orvosolni kell. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozóan a Környezetvédelmi Minisztérium célkitűzése nagyon világos, amit 2020-ig el kell érni. Országos viszonylatban elég nagy a lemaradás, de derűlátóak vagyunk. Tekintettel arra, hogy elfogadták az országos hulladékgazdálkodási tervet, most már a helyhatóságokon múlik, hogyan kapcsolódnak be ebbe a tervbe. A megyei tanácsok hatáskörébe tartozik, hogy foglalják be a saját tervükbe az év elején hatályba lépett új törvényes előírásokból fakadó kötelezettségeket, pontosabban a 74/2018-as kormányrendelet előírásait. Ebben sokkal világosabban leszögezik a hulladékgazdálkodási láncban szereplők felelősségét. Hogy konkrétan mit jelent ez? A megyei tanácsok a megjelent normáknak megfelelően kötelesek felülvizsgálni a saját hulladékgazdálkodási tervüket. Minden megye uniós támogatásban részesült az integrált hulladékgazdálkodási tervre, ezt be kell indítani. Maros megye jó példa, hiszen a projekt kivitelezése előrehaladott állapotban van – fogalmazott a vezérigazgató. 

A szóban forgó 74-es kormányrendelet egyik, az önkormányzatokat és a lakosságot kellemetlenül érintő előírása, hogy a nem szelektíven gyűjtött hulladékra tonnánként plusz 30 lejes költséget számolnak fel, amit a hulladékgyűjtéssel megbízott szolgáltatónak kell fedeznie. Ezt minden bizonnyal „megérzi” a lakosság is, hiszen ki más fizetné meg a pluszköltségeket?

Fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása 

– Ami a szelektív hulladékgyűjtés lakosságra háruló kötelezettségét illeti, a vezérigazgató elmondta, hogy ilyen téren is lemaradások vannak. A célkitűzés az, hogy a hulladék felét szelektíven gyűjtsük. A lakosságban tudatosítani kell, hogy a hulladékgazdálkodási láncban ők az első láncszem, így a háztartásokban szelektíven kell gyűjteni a szemetet, s így adni tovább, hogy ezt válogassák tovább újrahasznosításra. 

A lakosság egy részében már nagyon rég óta megvan az igény erre, de nem létezett eddig szelektív hulladékgazdálkodási rendszer. Ha nem sikerül teljesíteni az uniós előírásokat, az Európai Tanács részéről szankciókra lehet számítani.

Egyelőre nincs megoldás a veszélyes ipari hulladéktározók felszámolására 

Nem az integrált hulladékgazdálkodási tervhez tartozik, de a vezérigazgató jelenlétét kihasználva szóba került az ipari hulladéktározók ügye is. Országos viszonylatban 33 ilyen létezik, ebből három Maros megyében található. Ezek: az Azomureş vegyi kombinát melletti tározó, a dicsőszentmártoni Bicapaé és a Carbidfoxé. Az Azomureş esetében van egy évek óta húzódó projekt, amit a közeljövőben lezárnak. A másik kettő esetében számtalan próbálkozás volt, azonban egy sem vezetett célra. Problémák adódnak amiatt, hogy a hulladéklerakók magántulajdonban vannak, s ebből kifolyólag felszámolásuk állami finanszírozása bonyolult. Mivel az ipari vállalkozó nem tett eleget a kötelezettségeinek, megoldást kell találni arra, hogy ezek a tározók az állam tulajdonába kerüljenek, hogy felszámolásuk finanszírozható legyen. Sajnos, a Bicapa esetében – ahol csődeljárás van folyamatban – több mint tíz éve nem sikerült dűlőre jutni.