Bélyegeken a történelem

Miért gyűjt szenvedélyesen bélyeget ifj. Szegedi László, a Brassói Egyházmegyében újraválasztott református esperes? Aki ráadásul szórványiskolát és szórványdiákotthont is működtet Kőhalomban, ahova több mint 20 településről gyűjti össze a kis- és nagyobb gyerekeket, hogy azok anyanyelvükön tanulhassanak.

Miért gyűjt szenvedélyesen bélyeget ifj. Szegedi László, a Brassói Egyházmegyében újraválasztott református esperes? Aki ráadásul szórványiskolát és szórványdiákotthont is működtet Kőhalomban, ahova több mint 20 településről gyűjti össze a kis- és nagyobb gyerekeket, hogy azok anyanyelvükön tanulhassanak. S aki az eléje tornyosuló nehézségek ellenére immár több mint két évtizede ezzel „koronázza” meg a szórványban végzett munkát. Marosvásárhelyre a karácsonyt megelőző napokban bélyeggyűjtőként látogatott el, s a világ karácsonyát bemutató pannóit állította ki a Vártemplom Diakóniai Otthonában. Az érdeklődő népes közönségnek a korábban Brassó megyében szolgáló Henter György vártemplomi lelkész ajánlotta figyelmébe, s a bélyegkiállítás az ünnepre való lelki felkészítéssé is változott egyben.

Mivel a karácsonyi ünnepkör mellett sok egyéb területre is kiterjed a bélyeggyűjtő Szegedi László tiszteletes érdeklődése, visszatérünk néhány szóban arra is, hogy honnan ered és miért annyira kedves számára ez a szép szenvedély. Amint elmondta, családi örökségként folytatja tovább a gyűjtőmunkát, amely a nagyapával kezdődött még 1906-ban. Később édesapja, idősb Szegedi László lelkész is folytatta, akiről tudni érdemes, hogy Bod Péter egykori templomában, a magyarigeni református templomban szolgált 1945-től, amelyet a ma 14 tagot számláló, de korábban annál kisebb töredékgyülekezettel sikerült 1974-ben felújítania. A gyűjtőszenvedély tovább öröklődött a dél-erdélyi Magyarigenben született és Kőhalomban szolgáló ifjabb Szegedi Lászlónál, és immár az ő fiánál is, aki számítógépen tart kapcsolatot a világ legjelentősebb gyűjtőivel. A Marosvásárhelyen kiállított pannókat, amelyeken a bélyegek mellett a kiadó ország adatait, térképeket is feltüntettek, lelkésztársával, Gábor Áron Árpáddal állították össze. Az erdélyi 48-ról, március 15-ről, a Kálvin Jánosról készült anyag mellett tervezik a húsvéthoz kapcsolódó bélyegek feldolgozását is.

Elmondása szerint a bélyegek számára apró, de érdekes és fontos dokumentumok a múltból, amelyek levélre vagy képeslapra ragasztva az egykori történelmi valóság üzenetét juttatták el a legtávolabbi, eldugott kicsi településekre is. Szegedi László fő érdeklődési területe a trianoni változások tükröződése a bélyegeken, amelynek már minden apró részletét ismeri. Élmény volt hallgatni, ahogy beszél, karácsonyról, bélyegekről s az élet apró-cseprő és fontos dolgairól, hát visszavárjuk.