*Illusztráció (Fotó: Nagy Tibor)
Részben feloldják a száj- és körömfájás miatt bevezetett korlátozásokat
Az Országos Betegségmegelőző Központ a március 11-i rendelete értelmében az élő állatok, állati eredetű termékek, hús, hústermékek, tej, szaporító anyag és takarmány behozatalának tilalmát vezette be Magyarország egész területéről. Erről a Népújság múlt csütörtöki lapszámában számolt be. Az intézkedést a hasított körmű állatokra veszélyes, ragályos száj- és körömfájás Magyarországon felbukkant vírusának a hazai állatállományra való terjedése kockázatával indokolták. A romániai hatóság azonban nem vette figyelembe, hogy az Európai Bizottság határozata szerint a száj- és körömfájással nem érintett területekről származó állati eredetű termékek exportja nem korlátozható, s ezzel tulajdonképpen az uniós joggal ellenkező intézkedést hozott. Ezért március 14-én Románia visszavonta a hús és a hústermékek, a takarmány és a tej behozatalának tilalmát.
Élő állat továbbra sem hozható be Magyarországról
A száj- és körömfájás vírusa a hasított körmű állatokat támadja meg. A háziállatok közül a kérődző állatokat, a szarvasmarhát, a kecskét, juhot, bivalyt és a sertést. A vadállatok közül az őzre, a bölényre, a vaddisznóra és a sündisznóra veszélyes. A kór nagyon ragályos betegség. A lappangási idő fajonként változik, 3-7 nap közötti. Az Európai Unióban, ahol megjelenik a betegség, elrendelik az állomány felszámolását, leölik és megsemmisítik az állatokat. Emiatt nagy gazdasági károk keletkeznek. A száj- és körömfájást okozó vírus jelenlétét egy Győr-Moson-Sopron megyei (kisbajcsi) farmról jelezték, ahol 1400 szarvasmarhát kellet leölni. Romániában ötven éve volt utoljára száj- és körömfájásjárvány, akkor szigorú karantént vezettek be terjedésének megfékezésére.
Az Európai Bizottság március 11-én megjelent határozatában elfogadta a magyar járványvédelmi intézkedéseket és a kijelölt védőkörzeteket, rámutatva, hogy az ország más részeiről származó termékek exportja nem korlátozható.
A romániai Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, figyelembe véve az Európai Bizottság (496-os számú) határozatát, március 14-én egy újabb határozatot bocsátott ki, amellyel részben feloldják a korlátozásokat, s melynek értelmében Magyarország és Szlovákia azon területeiről engedélyezett a hasított körmű állatokból származó friss vagy fagyasztott hús, a darált hús, a hústermékek (beleértve a bélt is) behozatala Romániába, amelyek a kijelölt védőkörzeteken kívül, a szabad zónába esnek. Ugyanez érvényes a takarmány behozatalára is.
Az állategészségügyi hatóság értesítésében, amelyet az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságoknak, valamint az ellenőrző szerveknek továbbítottak, az áll, hogy a korlátozás alá eső övezetekből származó termékek kereskedelme csak abban esetben engedélyezett Magyarországról és Szlovákiából, ha a húst, a hús- és tejtermékeket az uniós szabályoknak megfelelő (a betegségek megelőzésére és az ellenőrzésre vonatkozó 687/2020-es szabályzat VII. mellékletében szereplő) szigorú kezelésnek vetik alá.
Románia túlzott intézkedéseket hozott, nem országhatárok szerint kell bevezetni a tilalmat
– Az állategészségügyi hatóság március 14-én megjelent rendelete értelmében fokozatosan visszavonják a megszorításokat. Magyarország területén a gócponttól számított 10 kilométeres körzetben zárlat van. A többi területről, az élőállat importon kívül, megengedték a takarmánynak, a húsnak és a hústermékeknek, valamint a tejnek a beszállítását. Ebben az esetben szúrópróbaszerűen analíziseket kell végezni. A romániai hatóságok arra készülnek, hogy fokozatosan minden korlátozást megszüntessenek – nyilatkozta lapunknak Kolcsár Károly állatorvos, parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja.
Már a kezdetektől felmerült a kérdés, hogy miért vezettek be behozatali tilalmat állati eredetű termékek és élő állatok behozatalára egész Magyarország területéről, amikor a gócot egyelőre csak a Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcsról jelezték.
A magyar mezőgazdasági miniszter, Nagy István az Európai Bizottsághoz fordult, és sérelmezte, hogy Románia túlzott intézkedéseket hozott, az Európai Bizottság előírásainak ellentmondva járt el. A bizottság szerint ezeket az intézkedéseket regionális szinten kell kezelni, nem országhatárok szerint kell „megrajzolni” a zónákat. Meghatározták, hogy a gócponttól hány kilométert kell számítani, függetlenül attól, hogy országhatárt érint-e vagy sem. Egységesként tekintik az Európai Uniót, és nem országonként húzzák meg a korlátozás alá eső zónák határait. Az unión belül másként működnek a dolgok.
Az állati eredetű termékek kereskedelmének további korlátozása jelentős gazdasági károkhoz vezetett volna. Elsősorban a húsfeldolgozókat érintette, ugyanis ők jelentős mennyiségű vágott sertést importálnak Magyarországról. Hasonlóan kedvezőtlenül érintette volna a tejfeldolgozókat, akik Magyarországról szerzik be a tejet.
