Baltikum, balti kultúra

Bár a Balti-tenger összesen kilenc ország partjait mossa, hagyományosan csak három ország tartozik a balti államok közé: Észtország, Lettország és Litvánia. Észtországban és Lettország északi részében Finnország, Svédország és Dánia befolyása érvényesül, míg Litvániában és Lettország déli részében Közép-Európa hatása érezhető. 2004-től mindhárom ország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak. Történelmileg közös sors elszenvedői voltak, kulturálisan azonban számos különbség fedezhető fel köztük. Míg az észt nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, a lett és litván az indoeurópai nyelvcsalád tagja. Vallásilag is különböznek: Észtország és Lettország többségében evangélikus, míg Litvánia főleg katolikus. 

Geopolitikai helyzete és kulturális sokszínűsége okán az utóbbi időben ismét megnőtt az érdeklődés a térség iránt. A tudományos és a turisztikai is. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán oktatják a balti nyelveket, a Baltikum hungarológusai ott vannak a magyarországi tudományos fórumok rendezvényein, a Szentpétervárra induló erdélyi turisták az észt, lett és litván tájak és városok megismerését is célul tűzik ki, akárcsak a világörökségnek számító Kalinyingrádét. 

E lapszám felkért munkatársai a témakör legjobb szakértői: Bereczki András történész, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, a Tallinnban élő Bereczki Urmas képzőművész, író, Gecse Géza történész, Jávorszky Béla író, műfordító, Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, Pap Kinga Marjatta angol-észt szakos bölcsész, Pomozi Péter  egyetemi docens, Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek kutatója, Zelei Miklós író, szociográfus. 

„Ha az 1930-as években a nyugati demokráciák Hitler megbékéltetése helyett a béke megőrzését nem önző, egyéni lépések útján próbálták volna biztosítani, akkor Közép-Európa a baltiakkal együtt elkerülte volna azokat a soha nem feledhető szenvedéseket, amik az elmúlt század közepétől a rendszerváltozásig érték.” (Jeszenszky Géza)