Bálint Károly szobrai Gyergyóalfaluban

Nem először jelezzük, hogy a marosvásárhelyi művész

szoborral ajándékozza meg a gyergyói községet. A Vadárvácska alkotótáborban mondhatni évente mintázott kisplasztikákat, és gyakran nagyobb méretű alkotásokra is vállalkozott, amelyek a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány állományát, illetve a település köztéri szoboregyüttesét gazdagították. A napokban egyszerre három művét avatták fel a Gyergyóalfalvi Képzőművészek Galériájának és Márton Árpád állandó tárlatának otthont adó épület udvarán. Ünnepi rendezvényt tett még ünnepélyesebbé a szobrok leleplezése. Huszonöt éves a helység egyik jeles szülöttjének a nevét viselő, a helyi kulturális életben meghatározó szerepet betöltő alapítvány, erről emlékeztek meg november 4-én. Az igen aktív civil szervezet oklevéllel honorálta azokat, akik az eltelt két és fél évtizedben kiemelkedően munkálkodtak céljaik eléréséért, támogatták a rendezvényeiket, elősegítették azt, hogy „Gyergyóalfalu a Múzsák Földje” legyen. Gál Mihály, az alapítvány elnöke jelképesen 25 fát is ültetett az ingatlan udvarára ez alkalommal. Oda kerültek a bronzszobrok is.

Mint már annyiszor, Bálint Károly újra bizonyította, hogy a szebbik nem nagy tisztelője, lányok, asszonyok, édesanyák előtti főhajtás ez a három plasztika is, melyeknek talapzatát Székely József kőfaragó készítette el. Ahogy az alapítvány művészeti vezetője, Balázs József festőművész fogalmazott, hétköznapi hősöket emeltek ekképpen piedesztálra. Hogy kik ők? Idézzünk a Székelyhon helyszíni tudósításából: (első) „Anikó, a copfos lány, a derűt hozó és reményt keltő, hogy itthon marad, nem megy el idegenbe. Második Anna, az asszony, az istennő, a székely nő, aki minden percét családjának ajándékozza. Harmadik az anyaságot ábrázoló, zarándoklatot és égi édesanyát idéző bronzszobor.” A művész, akivel az avatás után itthon, Vásárhelyen beszélgettünk, örül, hogy nemes anyagban megörökítve, jól elérhető, látogatható közösségi helyen vannak ezek a művei is. Jó hír számára az is, hogy Gyergyószentmiklóson végre hozzáláttak egyik igen fontos köztéri műve, a Petőfi-mellszobor megrongálódott talapzatának a felújításához. A gyergyóalfalviak pedig bizonyára örülhetnek még Bálint Károly alkotói frissességének. Konkrét ígéretként Tamási Áron szobormására számíthatnak. Bizony nagyszerű lenne, ha ez is bronzba nemesülne.