Vasárnap lezajlott az elnökválasztás első fordulója. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi hírtévék egész nap hangzatos szalagcímekkel próbálták a készülékek előtt tartani az embereket, és „sokkoló” eredményeket jósoltak, a végén minden úgy alakult, ahogyan előre látható volt. A jelenlegi elnök és a szociáldemokraták elnöke jutott be a második fordulóba, amelyre november 24-én kerül sor.
A jelöltek urnazárás után, ahogy „illik”, nyilatkoztak. Mindegyikük vérmérséklete, intelligenciája és a „nép” iránti érzelmeinek megfelelően.
A második fordulóban a jelenlegi elnök kihívója, Viorica Dăncilă, egyszerűen és kellő alázattal mondta, hogy ő és pártja nem egy másik politikai alakulat ellen harcol, hanem Romániáért, és megköszönte a szavazópolgároknak, hogy bekerült a második fordulóba, minden kritika és a személyét, illetve az általa vezetett alakulatot ért támadás dacára. A volt miniszterelnök arra kérte azokat, akik nem a jelenlegi államfőre szavaztak az első fordulóban, hogy szavazzanak rá két hét múlva, és „együtt nyerjék meg a választásokat”.
Bár nem jutott be a második fordulóba, nem hagyhatjuk ki az RMDSZ jelöltjét, Kelemen Hunort, aki úgy fogalmazott: a kampány lejárt, de a munka folytatódik. A következő két évben két választás előtt áll a szövetség, és azt a programot, amit a kampányban bemutatott, és amely a jövőre, a tiszteletre, az emberi méltóságra épít, valamint az oktatásra, a környezetvédelemre, a többség és kisebbség közötti viszonyra helyezi a hangsúlyt, tovább fogja építeni. „Meg vagyok győződve, hogy az a jövőkép, amit javasolunk közösségünknek és a román társadalomnak, ebből az országból képes egy jobb országot építeni.” Érdemes lenne elgondolkodnia ezen a következő államfőnek.
A többi jelölt is próbált jó képet vágni az eredményhez, és a vereséget sikernek beállítani, persze kevés sikerrel.
Ellenben Klaus Iohannis, aki azonkívül, hogy öt éven át próbálta akadályozni a kormánypártot, és már a beiktatását követő „székfoglaló beszédében” a legfontosabb prioritásnak a kormány megbuktatását nevezte, nem sok „megvalósítással” dicsekedhet, vivátot kiáltott, és úgy viselkedett, mint akinek kijár a győzelem. Szokásos formáját hozta. A szavazás után azt nyilatkozta, hogy „egy normális Romániára szavaztam”, és „nagyon jó jövőt szeretnék Románia számára”, csak éppen arról nem beszélt, hogy öt év után mit is akart ezzel mondani. Mint ahogy a kampányban is néma és szinte láthatatlan volt. Aztán szokásos arroganciájával azt mondta, hogy a múlt hétfőn beiktatott liberális kormánnyal „helyes útra tért az ország”, mert „nagyobb győzelmet arattunk a PSD fölött, mint bármikor az elmúlt harminc esztendőben”. Persze azt sem felejtette el hozzátenni, hogy addig nem nyugszik, amíg nem sikerül eltüntetni a PSD-t a politikai színtérről. Amit még egy pártelnök sem tehet meg, annál kevésbé tartozik egy államfő hatáskörébe.
Három ember, három jellem, két jelölt. A következő két hétben lehet dönteni.
