Hacki Tamás olyan orvos és zenész, aki jól ismeri az idő múlásának jelentőségét. Elismeri, hogy ma már a fütyülés sem megy olyan egyszerűen, mint évekkel ezelőtt. Több bemelegítésre, gyakorlásra van szükség. A fütty során apró izmok finom működésére van szükség, ezeket pedig mindig fel kell éleszteni, a jó működés érdekében dolgoztatni kell.
Tudását Magyarországra való visszatérése után az emberek javára igyekszik felhasználni. Hat évig küzd azért, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán elinduljon egy hang-, beszéd- és nyelésterapeuta-képzés.
Hivatásként tekint a gyógyításra és a zenélésre is. Nem nevezi hobbinak a zenét, mert bevallása szerint hivatás. Hangszerré tett egy jelenséget. Saját és zenésztársai sikerét abban látja, hogy nem ragadtak le a slágerdallamok előadásánál, hanem a stílusok közötti „kirándulások” által sikerült mindenkihez szólniuk. A nagy „klasszikus” zeneszerzők műveiből is ugyanúgy válogattak darabokat, mint sok más stílusból, így eljutottak a világszínpadokra, és sok koncerttermet is meghódítottak.
Egy érdekes tévhitről rántotta le a leplet. Magyarországon elterjedt az úgynevezett túlhallás fogalom. A „rendellenességnek” kissé pénzszaga van, mert a szülők gyerekük iránti aggodalmát használja fel. Kétes műszerekkel és mérési eredményekkel bizonyítják be, hogy a gyerek koponyacsontjai jobban vezetik a hangot, mint kellene, ezért a gyerek túlhallásban szenved. Egy Tomatis nevű francia orvos rukkolt elő azzal az elmélettel, hogy a hangrezgések szinkronizálják az idegrendszerünket. A túlhallással diagnosztizált gyerek tehát sokkal több hangot hall, mint amennyire szüksége van. A túl sok hang összezavarja az idegrendszerét, rendellenes idegműködéshez vezethet, amely aztán viselkedészavarokat okozhat. A gyerekért aggódó szülő azonnal a baj orvoslására gondol, és erre ajánlják gyógymódként az úgynevezett „frekvenciaszűrt” zeneterápiát, amely újraszinkronizálja a hallórendszert. A frekvenciaszűrt zene azt jelenti, hogy a magas és a mély hangokat szűrik, amplitúdójukban változtatják, így a felismerhetetlenségig megváltozik egy ismert zene. A kétes kezelést természetesen ki kell fizetni, amihez a szülők kapnak egy hanglemezt, amelyet tíz napon át napi kétszer fél órát kell hallgattatni a gyerekkel. A professzor szerint ne dőljünk be az ilyen gyors és egyszerű megoldásokat kínáló lehetőségeknek, ha hallásproblémái vannak egy gyereknek. Inkább keressünk fel egy ismert szakorvost, aki kitartó és megfelelő kezeléssel orvosolja a bajt. Jobb, ha ismerjük a túlhallásnak nevezett megtévesztő fogalmat és a hiperakuzis valós fogalmát. A hiperakuzis ismert jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a beteg a környezet természetes hangerejű zajaira is túlérzékenyen reagál. Ez a jelenség más betegségekkel is együtt járhat, többek között az autizmussal.
Az ismert szakember és művész két rangos magyar elismerésben is részesült: 2015-ben a Pro Cultura Hungarica díjjal jutalmazták, 2021. március 15-én pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át szakmai tevékenységéért.
Hacki Tamásnak nincsenek utánzói, hozzá hasonló fütyölést még senki sem mutatott be. Vannak még jó füttyösök, de ők másképp fütyülnek.
Meglepő az a természetesség és nyugalom, amellyel kijelenti, hogy szerinte száz év múlva senki sem fog zenészként emlékezni rá. Hanglemezeken és a világhálón azonban sok előadása megtalálható. Érdemes meghallgatni ezeket, mert Hacki Tamás olyan művészetet teremtett, amely egyedi az egész világon. Ez a fütty az ő művészete. Tegyünk ellene, hogy ne legyen igaza, és századok múlva is legyen ismerős a neve, a művészete, mert ő egy rendkívüli magyar jelenség!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
