Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A lélek örök. Talán ez az oka annak, hogy bár egy éve már, hogy teste örökre megpihent, a legtöbben mégis úgy érezzük, Márta néni továbbra is itt van velünk, és szigorú, de szeretetteljes tekintetével most is cselekvésre int. Szeptember 12-én, szombaton délelőtt kopjafát avattunk Máthé Márta tanárnő, táncoktató emlékére a szászrégeni római katolikus temetőben.
Máthé Márta Atyhában született 1930-ban. Az udvarhelyi tanítóképzőt 1951-ben végezte el. Népnevelő tanító volt, szerette a gyermekeket és kielégíthetetlen tudásvággyal rendelkezett. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika szakán folytatta tanulmányait.
Tanulmányai befejezése után, 1954-ben kihelyezték a szászrégeni magyar líceumba, ahol osztályfőnök lett. Már az első osztályával gyakorolta a népnevelő tevékenységet, ünnepségre színdarabokat, előadásokat szervezett, néptáncot, népdalokat, verseket tanított.
Pedagógusként az alaposság, a körültekintés jellemezte, diákjait a közösségért való tenni akarásra és szakmaszeretetre nevelte. 1960-ban ismerte meg a jobbágytelki táncokat, szívügye lett, oktatókat hívott, az akkori lelkes néptánccsoport megtanulta a jobbágytelki táncot, majd átadta a következőknek. Évtizedeken át járták az országot, sikeresen léptek fel a különböző helyi, rajoni és országos fesztiválokon. Hálával tartozunk Máthé Márta tanárnőnek, hogy elvetette a magot, kicsíráztatta, virággá érlelte, hogy több mint 500 táncos és zenész arathassa le fél évszázad alatt a „termést”.
Olyan nemzedékeket nevelt és oktatott, amelyekre büszke a város és Erdély magyarsága. Munkája elismeréseként a Megéneklünk Románia fesztiválon a tánccsoport és oktatója sok díjjal tért haza. A 70-es években kétszer éltanári diplomával díjazta a Maros Megyei Tanfelügyelőség. 1996-ban Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által az 1000 éves a magyar iskola címmel szervezett ünnepségen díszoklevelet kapott felelősségteljes, önzetlen oktató-nevelő munkája és közéleti tevékenysége elismeréséül.
2006-ban Csíkszeredában a magyar kultúra napja alkalmából a Németh Géza Alapítványtól kapott oklevelet kulturális téren kifejtett tevékenységéért.
2014-ben a Szászrégeni Magyar Napok alkalmával a Kemény János Művelődési Társaság és a helyi RMDSZ életműdíjjal jutalmazta. 2015-ben az erdélyi magyar ifjúság jövője iránti felelősséggel végzett oktató-nevelő munkája és táncpedagógiai tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Máthé Mártát 2019-ben több száz volt diákja, tisztelője kísérte utolsó útjára.
A pandémia ellenére ez az év sem telt el eredménytelenül Hubert Ferenc fafaragó mester, Márta néni egykori diákja és néptáncosa számára, aki önzetlen munkával, a szeretet és a hála kifejezéseként, egy kopjafát faragott az emlékére. Az avatóünnepségre szeptember 12-én került sor.
A Szózat felemelő hangjait a köszöntőbeszéd követte Demény-Székely Ágoston néptáncos tolmácsolásában, majd Kovács Hajnal néptánccsoport-vezető és Szakács Csaba egykori táncosok leleplezték a kopjafát. Az áldás után Kiss-Miki Renáta mondott verset és az alkotó beszélt a műről. Az esemény egy népdal és a Himusz eléneklésével zárult.
A kopjafa tükrözi a fafaragó és Máthé Márta tanárnő lelki szépségét, áldozatos munkáját és jellemét. Egyenes tartásával, gerincességével, a magyar kultúra őrzésével és továbbadásával matematikai pontossággal és szigorral most is fegyelemre és alázatosságra kötelez a temető csöndjében.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
Székely Rozália
Szeptember 10-én, az Ügyes Kezek Alapítvány nagyernyei Péter lakóotthona felavatásának 6. évfordulója alkalmából zajlottak az események. Az alapítványt Magdó Orsolya igazgató vezeti, a házat pedig Katona Zsuzsánna. Az alapítvány munkáját értékelték és díjazták is.
Az évfordulós eseményre meghívták Kopacz Imola klinikai szakpszichológust, Varga Irén Ilonát, a Marosvásárhelyi Magányosok Klubjának elnökét és titkárát, továbbá Szilágyi Sándor Dankó Pista-díjas nótaénekest.
Megérkezésünk után a lakóház gyönyörű kertjében Katona Zsuzsánna, a ház vezetője üdvözölte a vendégeket és meghívottakat. Az Ügyes Kezek Alapítvány tagjai az évforduló alkalmából pályázatot állítottak össze egy új ház felépítésére, és a jelenlevőknek felvázolták a részleteket.
Ezt követte a zenés és énekes műsor, aminek színvonalát emelte Szilágyi Sándor éneke és harmonikajátéka.
A nótaénekes, tematikus dalokat választva, közösen énekelt a fiatalokkal. Elénekelték a Nád a házam teteje…, Ez a nap más…, Az a szép, az a szép… kezdetű dalokat.
A találkozó végén Simó Emese felköszöntötte Kopacz Imolát, aki 27 éve foglalkozik önkéntesként a fiatalokkal, akik nagy
szeretettel várnak minden találkozást. Csak az tudja, aki találkozott fogyatékkal élő személyekkel, hogy milyen nagy szeretetet tanúsítanak az őket elfogadó személyek iránt.
Köszönjük, hogy részesei lehettünk a rendezvénynek. Szívet melengető, kellemes délelőtt volt.
Varga Irén Ilona
Nagy öröm számomra vadasdi lakosként, hogy ebben az évben Péter Ferenc, a Maros megyei tanácselnök kezdeményezésére felmérést végeztek községünk két falujában, Vadasdon és Havadon, hogy mihamarabb megoldják a vízvezeték- és a csatornahálózat kiépítését.
Mint tudjuk, víz nélkül nincs élet, s az utóbbi száraz esztendők mindegyre eszünkbe juttatják: nemcsak városon, falvakon is meg kell oldani a víz- és szennyvízrendszer kiépítését, ami az emberek biztonságos vízellátását szavatolja, ugyanakkor az utóbbi időkben elszaporodott, kútvízzel működő fürdőszobák szennyvizének elvezetését is megoldja.
Az elmúlt években vidéken sokan megoldották a kútvíz bevezetését – ami jó dolog –, de nem oldották meg a háztartásból kikerült szennyvíz levezetését, környezetbarát, biztonságos csatornázását. Más mód nem lévén, legtöbben sáncba, közeli patakokba engedik a szennyvizet, ami orrfacsaró bűzt áraszt. Ezért is kellenek a falusi víz- és csatornarendszerek, a 21. században jogunk van ehhez, hiszen civilizált életkörülményeink tartozékai.
Nagyon örvendek, hogy Péter Ferenc újból megpályázza Maros megye tanácselnöki székét, amivel – gondolom – minden jó magyar érzelmű ember egyetért, és rá szavaz. De nemcsak ők, hisz a többségi román vidéken is sokat tett a vállalt feladatok gyakorlatba ültetéséért.
Jó szervezői, irányítói készségére a következő négy évben is szükségünk lesz!
Székely Ferenc, Vadasd
*
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzők a felelősek.
Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket.
A levélírók minden esetben tüntessék fel telefonszámukat és lakcímüket.
Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro