Az erdélyi népviseletek (34.)

Bözödújfalu a Kis-Küküllő mellett, Erdőszentgyörgy közelében fekvő falu volt, melyet 1989 végén bontottak le és árasztotta el vízzel. A lakosság szétszóródott, s rokonoknál vagy a közelben-távolban telepedtek le, de évente összegyűlnek a vízből kilátszó templomtorony s a falu mellé épített siratófalnál megemlékezni szülőfalujukról.

Bözödújfalusi férfiak 1930-ból

Bözödújfalu a Kis-Küküllő mellett, Erdőszentgyörgy közelében fekvő falu volt, melyet 1989 végén bontottak le és árasztotta el vízzel. A lakosság szétszóródott, s rokonoknál vagy a közelben-távolban telepedtek le, de évente összegyűlnek a vízből kilátszó templomtorony s a falu mellé épített siratófalnál megemlékezni szülőfalujukról. Ott született, s életük felét Bözödújfaluban leélt adatközlőktől jegyeztem le hajdani népviseletüket.

A fiatal fiúk zöld, az idősebb férfiak szürke, az öregek fekete kalapot hordtak. Katonai sorozáskor a legények bokrétát kaptak a szeretőjüktől a kalapjuk mellé, amit a faluban készített egy asszony művirágból, gyöngyökből, tenyérnyi nagyságúra méretezve, közepén kis tükörrel. A téli bundasapka fekete volt. Hasított ingben jártak kicsi gallérral, a mellrészen apró, levarrt rakásokkal, alatta keresztpánttal. Eresztett vállú ing volt, bő ujjú, két gombbal záródó kézelővel. A férfilájbi fekete posztóból készült, zsinór nélkül, bal mellén díszzsebbel, benne zsebkendővel. A gyapjúholmit Kibéden ványolták és a gyapjút is ott fésültették meg. A fehér harisnyát fekete zsinór díszítette, kacskaringókkal. Ezt aztán felváltotta ott is a szürke vagy fekete háziposztó priccsesnadrág. 1960-tól posztópantallót kezdtek hordani. A lábbeli itt is a bakancs volt viselőnek, a pásztorok bocskort varrtak maguknak. Az ünneplő fekete, kemény szárú bokszcsizma volt. Nyáron a régiek a XX. század elején vékonyabb bőrbakancsot viseltek. Télen posztókabátot hordtak, szürkét a fiatalabbak, feketét az idősebbek. A mai öregek nagyszülei az 1900-as évek elején zsinóros posztókabátban jártak, a zsinór az ujjára, a gallérra és a zsebekre volt felvarrva. 1960-tól díszítetlen háziposztó kabátot csináltattak ványolt posztóból, gombokkal, két felső és két alsó zsebbel. A bundalájbi kívül cájg anyagból készült, bundával bélelve, báránybőrből. A télikabát bundás volt, szintén báránybőrből, de fordított bőrből, hogy meleget tartson. Az 1940-es években fekete plüsskabátot is hordtak, fekete, bolti zsinórral díszítve. A falu híres priccsesnadrág- és kabátvarrója Mózes Elek szabómester volt.