Az erdélyi népviseletek (11.)

Kendő a Kis-Nyárád völgyében fekszik. A férfiviselet nagyjából azonos a többi nyárádmenti viselettel, a zöld-barna, fekete kalap korosztály szerinti viseletétől kezdve az ünneplő csizmáig.

Zsinórozott lájbi

Kendő a Kis-Nyárád völgyében fekszik. A férfiviselet nagyjából azonos a többi nyárádmenti viselettel, a zöld-barna, fekete kalap korosztály szerinti viseletétől kezdve az ünneplő csizmáig. A legények bokrétát tettek művirágból, viaszból, amit édesanyjuktól kaptak. Az ing kender, s ünneplőnek elegyes vagy fehér gyolcs, rövid, derékig érő. Hasított, mellévarrott ujjú, vállban és mandzsettában ráncolva, s ezenkívül semmi sem díszítette. A lájbi fekete háziposztóból készült, keskeny zsinórdísszel, fekete gombokkal, de a zsinór lehetett zöld színű is, ez nem jelezte a férfi korát. Magas nyakú, kicsi gallérral viselték. A gatyát, ha nyári felsőruhának használták, szürkére, barnára festett kenderszőttesből készítették. Itt is a legrégibb nadrág a harisnya, fehér háziposztóból szőve, fekete zsinórdíszítéssel, két slég zsebbel elöl, s eggyel hátul. A következő nemzedék már priccsesnadrágot varratott négy zsebbel, zsinórozás nélkül, s szijúval erősítették a derekukra. Az ujjas is szürke, dürückölt háziposztó, mely alá télen bundalájbit vettek fel. A háromnegyedes hosszúságú fekete, szürke kabátot a módosabbak zsinóroztatták. Négy zsebe volt, két kicsi felül, két nagy alul, és belső zsebe is. Fekete gombokat varrtak rá. Mezőre a használt, gyengébb kabátot vették fel. Az idősebb kendőiek szürke posztóujjasukra báránybőr gallért varrattak. Minden posztógúnyát a berekeresztúri szabónál vagy a mikházi Salat Dénesnél rendeltek meg. A legtöbb férfi bundát is viselt juhbőrből, s házilag kötött szettert, egyujjas kesztyűt is télen. A leányoktól a legények a négy sarkában hímzett, csipkés zsebkendőt kaptak húsvétkor. Szüreti bálokon az alföldi viseletet utánzó bő gatyát varrattak a legények, szőttes, csipkés szélű kendertörülközőkből összetoldva, fekete lájbival. Templomba, temetésre a férfiak fekete posztóruhát és fekete csizmát vettek fel. Munkába csak bakancsot húztak. A vitézkötéses zsinórozású kabát Kendőben a bécsi döntést követően jött divatba.

A női viselet is megegyezett a szomszédos falvakéval. Magas nyakú, levasalt rakásokból álló galléros, mellévarrott, hasított inget viseltek, a leányok piros, az asszonyok kék, barna, fekete hímes rokolyát, amelyet gyapotból szőttek, barackmagos, koszorús mintával. A lájbit fekete bébizsinórral díszítették, kapcsos vagy fűzött volt, fekete szaténnal szegélyezve. Nem volt kötelező, hogy a lájbi és a rokolya egyforma anyagból legyen. A viselőkötény itt is mejjeskötény, az ünneplő fehér gyapot, háziszőttes majd gyolcs, alján futómintás színes hímzéssel, csipke nélkül. Szárközépig ért a rokolya, s száras cipőt, szandát húztak a lábukra.

*

Múlt heti szómagyarázatunkban a hónaljéket jelentő pálha helytelenül jelent meg.