Az építőiparban és mezőgazdaságban bízunk

• 2011-08-30 19:40:14

• Kósa András

A II. negyedévi romániai makrogazdasági adatok lassulást hoztak, ugyanakkor a gazdasági növekedés pozitív maradt.

A II. negyedévi romániai makrogazdasági adatok lassulást hoztak, ugyanakkor a gazdasági növekedés pozitív maradt. A puszta számok azt mutatják, hogy miután 2011 első negyedévében a hazai GDP 0,7%-kal nőtt, addig a második évnegyedben csak 0,2%-os az előrejutás. Az eurózóna adatai az első negyedévi 0,8%-os emelkedésről 0,2%-os csökkenést mutatnak a második évnegyedre. Vagyis Románia az európai átlagnak megfelelően teljesített. Ha csak ezt nézzük, akkor máris optimisták lehetünk – s politikusaink meg is ejtik a dicshimnusszal felérő nyilatkozatokat –, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Románia és az eurózóna között hatalmas különbség van a GDP összehasonlításában. S ha az ország „csak” az eurózóna átlagának növekedését hozza hosszú távon, akkor ez a szakadék tovább növekszik. Arról nem is beszélve, hogy az adatok alapján a gazdasági elemzők negatív kilátásba helyezték az eurózóna idei gazdasági növekedését, aminek kihatása van ránk is.

Nézzük hát meg, mi is lehet a mostani visszaesés okozója, illetve milyen kitörési pontok vannak. Mindenekelőtt az ipari termelés – amely a 2008-at követő gazdasági visszaesésben többször is kisegítette a román gazdaságot – és az export mutat gyengülést az első negyedévhez, illetve az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelésnek – beleértve az energetikai szektort is – a legnagyobb az aránya a GDP-ben, közel 30%-ot tesz ki, így az e területen történő visszaesés is nagyobb arányban van jelen az adatokban. Szintén nagy az aránya a belső fogyasztásnak, ami az utóbbi időben ugyancsak megcsappant. Erre figyelmeztet a Fitch hitelminősítő is, hogy a belső fogyasztás visszaesése dacára magas maradt az infláció (Észtország után a második helyen áll Románia az EU-tagországok között), ami miatt a kamatok továbbra is magasak maradnak, s így a hitelezés akadozni fog, vagy devizában történik a hitelfelvétel, ami a magyarországihoz hasonló problémákhoz vezethet hosszabb távon.

A belső fogyasztás megcsappanása miatt is fontos jelzés a mostani exportvisszaesés, hiszen amennyiben a külföldi felvevőpiacok stagnálnak vagy visszaesnek (a német gazdaság csalódást okozóan gyengén szerepelt a második negyedévben), a román gazdasági növekedés is megakadhat, így a belső kereslet felpörgetésére kell(ene) kormányzati intézkedéseket hozni. Ehhez hozzájárulhatna a közvetlen külföldi befektetések növekedése is, azonban a mostani adatok jól mutatják, hogy lecsengőben van már a román gazdaságba áramló külföldi tőke volumene, amely 2008-ban érte el csúcsát (9.496 millió euró), míg 2010-ben már csak töredéke volt (2.696 millió euró).

Egy másik kitörési lehetőség az építőiparban van, amely közel háromesztendős visszaesés után magára találni látszik. Az Országos Statisztikai Intézet által számított építési index január óta több mint megduplázódott, s minden esély megvan rá, hogy választási évhez közeledvén a kormányzati megrendelések ezt tovább erősítsék.

Kiváló adatokat hoztak a mezőgazdasági eredmények az idei évben, és ez a második félévben tovább erősödhet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy míg 2001-ben a mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása még 13,26% volt, tavaly már csak 5,98% (az elmúlt évtized legnagyobb visszaesése). Vagyis hiába a rekordokat döntő termelési adatok, hiszen ezek hatása a makrogazdasági adatokra igencsak elenyésző. A „Románia mint agrárállam, illetve a Balkán éléskamrája” már csak a ’89 előtt szocializálódottak számára mond valamit, a mai román valóságban a mezőgazdaság alultőkésített, a termőföldek több mint 90%-a felaprózott egyéni gazdaságok tulajdonában van, amire nem lehet életképes nemzetgazdasági ágazatot építeni.

Összességében látható, hogy vannak olyan területek (mindenekelőtt az építkezések és a mezőgazdaság), ahol lenne keresnivalója kormányzati gazdaságpolitikának, azonban amíg inkább a kínai termelőket igyekszünk meggyőzni azzal, hogy a román munkaerő olcsó, s ezt nevezzük gazdasági stratégiának, addig a kitörés lehetősége Csipkerózsika-álom marad.