Az emberi szervezet sav-bázis egyensúlya
Az összes egyensúlyi állapot közül, amit az emberi szervezet igyekszik fenntartani, a legdöntőbb a savasság és a lúgosság közötti egyensúly. A szervezet a végletekig képes elmenni abbeli igyekezetében, hogy fenntartsa a vér megfelelő, enyhén lúgos vegyi közegét, állapotát.
Az összes egyensúlyi állapot közül, amit az emberi szervezet igyekszik fenntartani, a legdöntőbb a savasság és a lúgosság közötti egyensúly. A szervezet a végletekig képes elmenni abbeli igyekezetében, hogy fenntartsa a vér megfelelő, enyhén lúgos vegyi közegét, állapotát.
Viszont nagyon könnyen és gyakran előfordul, hogy a testszövetek elsavasodnak. Ez a megbomlott egyensúly egyfajta káoszhoz vezet, és megnyitja az utat a betegségekhez. Mert minden betegség és a rossz közérzet mögött is a testnedvek és a szövetek elsavasodása áll.
Ugyanis a test kizárólag akkor válik sebezhetővé a kórokozók számára, amikor elsavasodik. Az egészségesen lúgos kémhatású egyensúlyi állapotban a kórokozók nem tudnak megtelepedni.
Továbbá a savak jelenléte mindig arra utal, hogy megbetegedtünk. Röviden: a jó egészség feltétele testünk sav-bázis egyensúlyának fenntartása! Ezt pedig csak a helyes táplálkozás és a megfelelő vízfogyasztás (pH 8,5-től 9,5-ig) révén lehet elérni (erről később lesz szó).
Ahogyan a testhőmérsékletünknek 37 C-fokon kell maradnia, ideálisan a vérünket is a 7,365 pH-értéken kell tartanunk, amely nagyon enyhén lúgos. De mi is ez a pH? A savasság és a lúgosság viszonyát a kémia mennyiségileg fejezi ki egy 1-től 14-ig terjedő beosztáson, skálán, aminek ez a neve: pH-érték (potentia hydrogeni) és hidrogénion-koncentrációt jelent.
A pH-érték megmutatja, mennyi hidrogénion van az oldatban (vérben, vizeletben, izzadtságban stb.). Ez utóbbiaknak enyhén lúgosaknak kell lenniük. A reggeli vizelet pH-ja tud a legjobb képet adni arról, hogy mi történik a szövetekben, sejtekben.
A savasság következményei. A test nem tudja sokáig elviselni a túlzott savasság állapotát. A megbomlott egyensúly korai tünetei: kiütés, fejfájás, allergiák, megfázás és influenza. Később már pajzsmirigy-, mellékvese- és májproblémák léphetnek fel. Ha a szövetek pH-ja túlságosan elmozdul savas irányba, oxigénhiány miatt a sejtek anyagcseréje leáll, ami halálhoz vezet.
A pH csökkenését a szervezet úgy akadályozza meg, hogy a vér lúgos ásványi anyagokat von ki a szövetekből: nátriumot, káliumot, kalciumot és magnéziumot. A kalciumot a csontokból, a magnéziumot az izmokból – ahol, természetesen, szükség lenne rájuk. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Ha az elsavasodás túl erőssé válik ahhoz, hogy a vér ki tudja egyensúlyozni, akkor a felhalmozott savmennyiséget a szervezet a szövetekbe nyomja, hogy ott raktározza el: a savak felhalmozódnak a szövetekben. A vér pH-jának kiegyensúlyozatlansága irritációhoz és gyulladáshoz vezet. A bőrön ekcéma, pattanások, kelések keletkezhetnek, de fejfájás, izomgörcs, izomfájdalom, gyulladás, sőt általános fájdalomérzet is előfordulhat.
Dr. Gyöngyössy János
(reklám)
