Az elsődleges visszérbetegség okai és következményei (2. rész)

Az alsó végtagokat érintő keringési betegségekről tartott előadás-sorozatot dr. Puskás Attila érgyógyász szakorvos a Vártemplom Diakóniai Otthonában. A krónikus vénás elégtelenségről szóló előadásáról készült beszámoló második része következik.

Az alsó végtagokat érintő keringési betegségekről tartott előadás-sorozatot dr. Puskás Attila érgyógyász szakorvos a Vártemplom Diakóniai Otthonában. A krónikus vénás elégtelenségről szóló előadásáról készült beszámoló második része következik.

A krónikus vénás elégtelenség három nagy típusa közül a leggyakoribb az elsődleges visszérbetegség, amelynek során a láb felületi visszerei kitágulnak. A lakosság 30-60 százalékánál fordul elő valamilyen súlyossági fokozata. Hatvan százalékuknál megtalálhatók a hajszálvénák vagy pókvénák, amelyek a visszerekkel együtt is megjelenhetnek. A felületes vizsgálatokon alapuló statisztikákból nehéz megmondani, hogy a visszérbetegségeket milyen mértékben okozza mélyvénás trombózis utáni állapot. Az orvosi rendelőkben sajnos ritkán kérik a beteget, hogy tetőtől talpig vetkőzzön le, így, ha nem panaszkodik, a lábát rutinszerűen nem vizsgálják, holott egy bizonyos kor fölött ez félévente tanácsos lenne.

Az elsődleges visszérbetegségnek több típusa van. Az erek, amelyek a lábszáron vagy a combon láthatóvá válnak, nem a fő vénatörzset jelentik. Ez utóbbi szabad szemmel nem látható, mert 3-4 mm-rel a bőr alatt van, s állapotát az ultrahangvizsgálattal lehet kideríteni. Általában a visszérrendszerek úgy néznek ki, mint egy fejjel lefele álló fa, fent van a gyökér, egy olyan billentyű, ami ha megbetegszik, a vér visszafolyik a törzsön, s emiatt valahol a lábszáron vagy combon kitágul egy látható visszér. Lehet, hogy a páciens csak a lábszárán veszi észre a visszeret, de a betegség oka fent a felületes véna törzsében van. Ezért nem elegendő csak a „fa ágait” kezelni, a törzsön levő problémát is meg kell oldani. Ha az elhasznált vért a tüdő felé szállító mélyvénában levő billentyű egészséges, csak fölfele engedi a vért, lefele nem. Elégtelenül működő, trombózis után károsodott mélyvénabillentyű esetében a vér visszafolyik, ez az ún. trombózis utáni állapot vagy posttrombózis. Amióta az ultrahangvizsgálat bekerült az orvoslásba, a vénák állapotát nagyon jól lehet vizsgálni.

Sajátos tünetek

A tünetek egy része nem csak a vénás betegségre jellemző, ezért megtévesztő lehet, de van egypár sajátos tünet is. Ilyen például a nehéz láb érzése, a láb ugyanis estére fárad el, s olyankor feszül, ég, viszket. A tünetek a meleg évszakban kifejezettebbek, mert melegben minden ér kitágul. A vénák, visszerek még inkább, s emiatt a billentyűk kevésbé tudnak záródni. A vénás tünetek jellegzetesen a nyári hónapokban és a késő délutáni, esti órákban erőteljesebbek. Aki arra panaszkodik, hogy reggel néhány mozdulat után fáj a lába, abban az esetben valószínű, hogy nem vénás, hanem ízületi eredetű panaszról van szó, az ízület ugyanis először be kell melegedjen, s azt követően csökken a fájdalom. Ezek klinikai támpontok. Ha a hosszú állást követően a beteg estére úgy érzi, hogy feszül szét a lába és dagadt, az is lehet a vénás elégtelenség tünete. Trombózisban, az érelzáródás miatt hirtelen, egyik napról a másikra következik be a dagadás. Ezenkívül a lábdagadásnak többféle oka lehet: nyirokkeringési zavar, szívelégtelenség, pajzsmirigy-elégtelenség, ízületi bántalom a boka szintjén, térdízületi porckopás, zsírszövet-felszaporodás, ami vízvisszatartással járhat, s emiatt alakul ki az ödéma. Ha azonban ez a tünet barna pöttyökkel társul, akkor gyaníthatóan vénás elégtelenségről van szó. De még ekkor sem biztos a diagnózis minden esetben.

Pöttyök a lábszáron

A bőrelváltozások, a rozsdaszínű barna pontocskák azért jelennek meg, mert a nagy nyomás következtében a vörösvérsejtek kivándorolnak a bőrbe. A bennük levő festék (hemoglobin) találkozik a bőrben levő oxigénnel, s egy oxidatív folyamat jön létre, amely során a vérsejt megbarnul. Kezelés után ez az elszíneződés halványodik ugyan, de nem tűnik el teljesen.

Egyes esetekben a bőr megkeményedik, szinte olyan lesz, mint a cipőtalp, tapintásra fájdalmassá válik, s kiütések jelennek meg rajta. Ha az úgynevezett vénás vagy pangásos ekcéma a lábszáron jelentkezik, ezt vénás elégtelenség okozza. Ezért ez utóbbit kell először kezelni, ami a kiütések visszahúzódásához vezethet.

Nem csak egy kozmetikai probléma

Vannak előrehaladott stádiumú betegek, akiknél sorvadni kezd az izomzat, s a boka környékén annyira elvékonyodik, hogy fordított pezsgősüveghez válik hasonlatossá a láb. Amikor a lábszár dagadt s a boka elvékonyodik, elég egy banális horzsolás, s megjelenik a lábszárfekély. Azonkívül, hogy a beteg életminőségét rendkívüli módon rontja, a hosszú ideje meglévő fekély fájdalmas, és befertőződhet. A beteg társadalmi szempontból is hátrányos helyzetbe kerül, szégyell kimenni az utcára, a költségek az egészségügyi rendszert is terhelik. Mindezek ismeretében egy visszérbetegségre azt mondani, hogy csak egy kozmetikai probléma, nagy szakmai hibát jelent. A kozmetikai részét a pókvénák jelentik, ami elsősorban a fiatal hölgyeket zavarhatja.

Azt, hogy a háttérben mennyire súlyosan érintett a vénás rendszer, ránézésre nem lehet megállapítani. A megtekintés mellett a fő vizsgálati módszer a színes ultrahang. Ezzel elkülöníthető, hogy másodlagos visszerekről van-e szó, amit trombózis előzött meg. Az elsődleges visszér elkülönítése azért is fontos, mert azt meg lehet oldani műtéttel, szkleroterápiával vagy lézeres beavatkozással, míg a mélyvénát nem, vagy csak nagyon kivételesen lehet műteni. Egészen pontosan világviszonylatban létezik négy-öt központ, ahol próbálkoznak a billentyű-reparációval, ami rendkívül nehézkes, munkaigényes, s egyelőre a beavatkozás kísérleti stádiumban van. Ez a jövő kérdése, a felületes rendszer gyógyítása viszont egyértelműen hozzáférhető.

Pontos diagnózis ultrahanggal

Az ultrahanggal keringést tudunk vizsgálni, meg tudjuk állapítani a billentyűfunkciót, hogy hol van az elégtelenség, milyen állapotban van a mélyvéna, van-e benne elzáródás, a visszerek honnan indulnak – egyszóval rengeteg információt tudunk nyerni. A beteget általában a szokástól eltérően nemcsak fekve, hanem állva is vizsgáljuk, hogy a gravitáció hatását ki tudjuk mutatni a billentyűkre. Amikor a páciens beszámol, hogy járt már ultrahangvizsgálaton, meg szoktam kérdezni, hogy hol történt, s ha nem állva végezték, meg kell ismételni. A pontos diagnózis birtokában megállapított kezelés nyomán a barnás elszíneződés nem fog teljesen eltűnni, de a kellemetlen tünetek enyhülnek, s nem fog dagadni, fájni a lába, a legnagyobb nyereség pedig, hogy nem alakul ki a fekély. A krónikus vénás elégtelenségnek hat stádiuma van: a 6-os nyitott fekélyt, az 5-ös gyógyult fekélyt jelent. A 4-esben nincs még kialakulva a fekély, de már pigmentált vagy ekcémás a beteg lába. A 3-as stádiumban dagadt, a 2-esben csak visszerek jelennek meg, az 1-esben a seprűvénák, ami a lakosság kb. 70 százalékánál fordul elő, míg a lábszárfekély az összlakosság egy-két százalékát érinti. Ha valakinek visszere van, nem kell rögtön arra gondolni, hogy lábszárfekélye lesz, de a 3-as stádiumtól fölfele nagyon komolyan kell venni a kórképet. Ha nagyon régi a dagadás, az ízület kötőszövetesen átalakulhat, és a beteg nem tudja hajlítani a bokáját, ami az izompumpát negatívan befolyásolja – hangzott el Puskás főorvos előadásában.