Románia 2024-ben az Európai Unió legmagasabb, 9,4 százalékos költségvetési hiányát hozta össze, emiatt az uniós Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) azonnali beavatkozást javasolt országunknak. Románia államadóssága 2025 áprilisában elérte a 202 milliárd eurót, és a megszorító intézkedések ellenére folyamatosan növekszik.
Ennek nyomán drasztikus megszorító csomagot jelentett be augusztus 1-től Ilie Bolojan miniszterelnök, azzal érvelve, hogy ha ezt nem teszik meg, államcsőd vagy az évekig lefelé tartó görög spirális pálya réme fenyeget. Azt mondta, minden beszedett 100 lej után 132 lejt költ az állam jelenleg, ezt hosszabb távon egyetlen család sem bírná ki, és az ország sem tudná kivédeni. Az ország államcsődöt kockáztat, amennyiben a megszorító csomagokat nem vezetik be.
Az intézkedés hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki, ami napról napra tovább dagad.
Ha még ez sem volna elég, újra erőre kaptak az egyébként soha nem „alvó” szélsőséges nacionalista erők is.
Elég, ha azt említjük, hogy a múlt szombaton Csíkszeredában a Kolozsvári U futballcsapatának román szurkolói egy ház homlokzatáról letépték a magyar és a székely zászlót, majd a nemzeti jelképeket a földre dobva elmenekültek.
Korábban meg Kézdivásárhely fiatal női labdarúgóit érte botrányos diszkrimináció. Ugyanis a múlt héten a román harmadosztályú női bajnokságban a játékvezető azért fenyegette meg kiállítással a Kézdivásárhelyi SE fiatal labdarúgóit, mert magyarul beszéltek a pályán – mindezt a közönség „Vorbiți numai românește!” rigmusa közepette. A klub a botrányos mérkőzés után panaszt nyújtott be a Román Labdarúgó-szövetséghez és a megyei szervezethez, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést is tett az ügyben, és a Diszkriminációellenes Tanácstól vár példás szigort a játékvezetővel szemben.
Tegnap volt a 13 aradi vértanú emléknapja, akiket az 1848-49-es szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végeztek ki, a bécsi forradalom és Theodor von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján.
Haláluk napja a forradalom és a szabadságharc leverésének szimbóluma lett.
A szabadságharc és a vértanúk áldozata azonban nem volt hiábavaló. A forradalom előtti állapotokat többé nem lehetett visszaállítani, és a bukás ellenére a magyar nemzetben tovább él a szabadság eszméje.
Az utóbbi napokban szerte a Kárpát-medencében megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk emlékére. A megemlékezések során a szónokok az elődök erős jellemére, kitartására, szabadságszeretetére hívták fel a figyelmet, példaként állítva őket a fiatal generációk számára.
Ezt tanultuk mi az őseinktől.
Ám vannak, akik – minden jel és több évtizedes tapasztalat szerint – egészen mást, a szélsőséges nacionalizmust, a sovinizmust tanulták meg az elődeiktől.
