Az asztrológus válaszol

• 2013-05-08 12:15:39

• Tóth Sándor

A Nap a Bika jegyének közepén halad át, ami jelzi azt a bőséget, amely mindenki számára egyértelmű, ha ránéz a fűre, a fák leveleire és a virágokra.

Mottó: Fenti világ csillagtükre üzenetet küld a Földre:

„Megtestesült szellemember, sorsod legyen édes teher!”

Kedves Olvasók!

A Nap a Bika jegyének közepén halad át, ami jelzi azt a bőséget, amely mindenki számára egyértelmű, ha ránéz a fűre, a fák leveleire és a virágokra. Aki természetközelben lakik, hajnalban tapasztalhatja azt a csivitelő életörömöt, mely a madarak énekéből árad. Déltájban és kora délután olykor megcsap a kánikula előszele, és az április eleji tél után néhány héttel jóleső érzéssel ugrunk bele a májusi nyárba.

Május 1-jén volt a munka ünnepe. Üljünk be képzeletbeli időgépünkbe, és utazzunk vissza a 70-es, 80-as évekbe! Láthatjuk a főtéri dísztribünt és a felvonulásra kész tömeget, ahogy lengetik a sarló-kalapácsos vörös zászlót, a román trikolórt és a nagyvezír fiatalkori képét, a szocialista köztársaság és a kommunista párt jelszavait, lózungjait, a sok-sok értelmetlen megfogalmazást, amelyekről mindenki tudta, hogy ostobaság és ránk kényszerített hazugság. A régi rendszer mindent és mindenkit birtokolni akart. Ördögi gépezetével, testi-lelki-intellektuális terrorjával az inkvizíció legsötétebb korszakát is alulmúlta. Alul, mert, mint tudjuk, a pokol kapui lefele vezetnek. Egy dologban tévedtek: azt hitték, hogy a szabadságot be lehet zárni. Bár azt is joggal feltételezhetjük, hogy ők ezt az eszmét hírből sem ismerték. Mert a Sátán kutyái nem lehetnek szabadok, még akkor sem, ha hatalmuk csúcsán azt hitték, hogy büntetlenül széttéphetnek emberi életeket. És amikor a bumeráng – amivel a legnagyobb és legalávalóbb géniusza a Kárpátoknak százezreket döntött testi-lelki válságba – visszatért, akkor patkányként szűkölt és remegett, mert érezte a tarkóján Keszeg magiszter hűvös leheletét. Ha boldog gyerekkora lett volna, és szülei elolvassák azt a mesét, amelyben a halász végül is mindent elveszít telhetetlen felesége miatt, akkor talán maradt volna a kaptafánál a kis suszterinas. De, mint tudjuk, nekünk, erdélyieknek, más sorsot rendelt a Jóisten.

Manapság nem kell felvonulni, és a kényszer máshonnan érkezik. Az anyagi kiszolgáltatottság a lefájóbb fizikai szintű Bika-tanítás. Mert anyag, külsőség, káprázat még több van, mint pár évtizeddel ezelőtt. A vágyak felkeltése Vénuszra hárul, és ő ebben kiváló. Gyönyörű szappanbuborékokat ereget, és mi, emberek, megvadulva a látványtól, haza akarjuk vinni. Biztonságot várunk az anyagtól, a tárgyainktól, a pénztől, és nem kapjuk meg ezt az érzést. Mert minél több van, annál többet akarunk, és árukapcsolással megvásároljuk az aggodalmat, a félelmet is: mi lesz, ha elromlik, ha ellopják? Pedig azt megígérhetem, hogy egyszer minden elromlik, ami elromolhat, és el is fogjuk veszíteni, amit meg akarunk tartani. A mai emberek nagy része vagy nem ismeri, vagy elfelejtette Jézus tanítását, amelyben azt mondja, hogy ha meg akarjátok őrizni az életeteket, elveszítitek azt.

A világunk megérkezett a megtisztulás stációjához. A válság is már pár éve erről szól: semmi sem a mienk, mert a felépült rendszernek hazugság az alapja. „Hazudtunk nappal, hazudtunk éjjel”, hogy egy „élő klasszikust” idézzek. Aztán pár évig a globális világhatalmi rendszer szépítgetett, szőnyeg alá söpört, és mentegette a menthetőt, miközben százmilliókat lopott meg és csapott be. Lélegeztetőgépen tartja azokat a tömegeket, és államokba szerveződött szerencsétleneket, akik fuldokolnak adósságcsapdáikban. Ha kell, lelkiismeret-furdalás nélkül kikapcsolja a gépet, hogy ne fogyasszon annyi áramot. Mivel a fenti Szaturnusz a Bika szembenálló jegyében a Skorpióban tartózkodik, azt jelzi, hogy szembesülnünk kell a legszélsőségesebb szinten a veszteségekkel, az elmúlással. A jó hír az, hogy minden pusztulás után újjászületik ember és természet, a trágya pedig táplálja a földet, ahonnan aranyló búzatáblák nőnek ki, és érett kalászaik lengedezni fognak a szélben. Az ember a természet gyermeke, akiben egyesül a fenti és a lenti világ, és halhatatlan isteni énje fizikai testébe öltözve igyekszik megvalósítani sorsát. Mindenki azért született, hogy lehetőségei és képességei szerint hozzátegyen valamit a nagy és változatos emberi közösséghez.

József (1967)

„Mindig nagy érdeklődéssel olvasom tanulságos írásait a Népújságban, és érdekesnek tartom őket. Én magam soha nem kértem véleményt asztrológustól, mert nem is volt alkalmam, és ha fizetni kell érte, akkor valahol az emberi gyarlóságot gyanítom a válaszok árnyékában. Most az Ön véleményét, illetve a csillagok hatásának értelmezését szeretném kérni, amelyet tisztelettel elfogadok, és amelyben feltétlenül megbízom. Már kb. 8 hónapja stabil munkahely nélkül vagyok, és szeretném megtudni, meddig tart ez az állapot, illetve az itthoni vagy a külföldi ajánlatokban reménykedjek, és mire számíthatok egészségileg az elkövetkezőkben?”

Kedves József!

Köszönöm az elismerést. Önnek van egy gondolata, amellyel nem értek egyet. Aki komoly asztrológus, az nem azért beszélget a pácienssel, hogy megfeleljen az elvárásainak, hanem, hogy segítsen. Akik Vásárhelyen személyesen megkerestek, tudnának arról mesélni, hogy nálam az igazság mindennél előbbre való. Tudom, hogy ez sok embernek nem tetszik, mert nem akar róla tudomást venni. Pedig aki nálam köt ki, az tudat alatt megérett arra, hogy szembesüljön a valósággal. Szélhámosok minden szakmában vannak. Ha valaki megtalálta a hivatását, az hivatásos, mai szóval profi. És nem „amatőr”, kontár, csillagjós, ahogy sokunkat gondolnak. Vigyázat, aki gyanakszik, aki elővigyázatos, azt biztos becsapják. És azt is, aki még nem érett meg az igazságra.

Szerintem jó esély van arra, hogy még ebben az évben megoldódjék a munkahelyi probléma. Alapvetően nem külföldi munkára gondolok. Máshol nem valószínű, hogy jól érezné magát. A Sorsában akkor kap támogatást, ha másokért harcol. Mondjuk: biztonságot teremt akár anyagi, akár érzelmi szinten valakinek. Próbáljon mással is olyan nagyvonalúan bánni, ahogy magával, mert az előre viszi az úton. Önmagáért semmit sem tehet hosszú távon. Ez a kulcs, ami az öné. A betegség, a
„via dolorosa”, egy negatív megélési szint, amivel akkor kell törődni, ha megjelenik. Akkor viszont érdemes tőle megkérdezni: „barátom, mit szeretnél üzenni?”.

Továbbra is várom a kérdéseiket, kéréseiket, véleményüket az asztros@yahoo.com címre. Vigyázzanak egymásra!