Autizmus – hogyan segíthetünk?

Az autizmus kezelése a terápiákon alapszik, ezek segítségével javíthatunk a gyerekek állapotán és segítünk nekik beilleszkedni a „mi világunkba”.

Az utóbbi két hétben érintettük az autizmus témáját, beszéltünk a tüneteiről és az első jelekről, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a diagnózis felállításában. Már említettem, hogy a korai diagnosztizálás nagyon fontos, ez megmutatja, hogy milyen úton induljon el a szülő a gyerekével, de ezután az a legfontosabb, hogy megfelelő segítséget és ellátást kapjon.

Az autizmus kezelése a terápiákon alapszik, ezek segítségével javíthatunk a gyerekek állapotán és segítünk nekik beilleszkedni a „mi világunkba”. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden autizmussal élő személy külön egyén, akinek személyisége van, és ez meghatározza cselekedeteit, érzelmeit és gondolkodásmódját. Amikor felállítunk egy terápiás programot, ezt mindig szem előtt kell tartanunk.

A specifikus terápiák közül – kutatásokkal bebizonyították – az ABA terápiával érték eddig el a legnagyobb sikereket. Az ABA az angol Applied Behavior Analysis kifejezés rövidítése, amely magyarul alkalmazott viselkedéselemzést jelent. Ezzel a terápiával különböző készségeket fejlesztünk. Nagyon sok terapeuta idegenkedik ettől, sokak szerint túl száraz, nehéz és a gyerekek sem lelik benne örömüket. Ebben a véleményben én is osztoztam, de az utóbbi évek során rájöttem, hogy ezzel a terápiával nagyon jó eredményeket lehet elérni, a gyerekek nagyon élvezik, mindez csak a terapeutától függ. Nagyon nagy szükség van azonban a szülők együttműködésére, mert bármit megtanulunk, azt otthon általánosítani kell.

Az első találkozások mindig nagyon nehezek, pedig akkor a gyereknek meg van engedve, hogy azt tegyen, amit csak akar, és csak egy vagy két minimális dolgot kérünk tőle. A legtöbb gyerek az elején nem érti, mit várunk el tőle, azt szeretné, hogy hagyjuk békén a kedvenc játékaival, éppen ezért a legfontosabb megtalálni azt a dolgot, ami motiválja őt, amit jutalomként használunk a találkozások során, ez lehet játék vagy akár élelem is az elején.

Amikor ezek a gyerekek hozzánk kerülnek, nem tudnak beszélni, egyáltalán nem tudnak kommunikálni és nem is utánoznak. A tipikus fejlődésű gyerekek mindent utánzás alapján tanulnak meg. Látják, hogy az anya mit csinál, és ők is szívesen csinálják, később pedig velük egykorú társaikat utánozzák, a játékuk is ezen alapszik. Ennek a készségnek a hiánya borzasztó nehézséget okoz az autizmussal élő gyerek fejlesztésében. Éppen ezért kell megértsék a szülők és egyes szakemberek is, hogy az autizmussal élőket nem lehet a hagyományos módszerekkel fejleszteni, mert azzal csak frusztráljuk őket és az eredmények is elmaradnak.

A terápiák során a legfontosabb, hogy megtanítsuk a gyereket kommunikálni, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy beszélni. Meg kell először is tanulja, hogy ha szeretne valamit, azt kérnie kell, és ahhoz, hogy kérjünk valamit, kell egy másik személy, aki felé fordulunk. Ezt a PECS kommunikációs módszerrel próbáljuk elérni. Ez egy képcsere kommunikációs rendszer, ami nem gátolja, sőt beindíthatja egy adott szinten a beszédet.

Nagyon fontos, hogy a környezet, ahol ezek a gyerekek élnek és tanulnak, strukturált legyen, a vizuális segítség, a tér és idő megjelölése, a képes órarendek mind kiszámítható képet adnak arról, hogy mi is fog történni velük, és csökkentik a szorongást. Ez a TEACCH módszer.

A legjobb eredményt akkor érjük el, ha mindhárom módszert egyszerre alkalmazzuk. Ezeken kívül még létezik számos terápia és módszer, de ezek a leghasználtabbak, a kutatások is azt bizonyítják, hogy ezek a leghatékonyabbak, és a szerencse az, hogy Marosvásárhelyen is léteznek.

Mátyás Réka klinikai pszichológus,
Alpha Transilvana Alapítvány