Vasárnap egy interjúban Ludovic Orban kormányfő szinte minden kérdésre azt válaszolta, hogy attól függ… Vagyis semmit vagy szinte semmit nem mondott. Arra a kérdésre például, hogy mi lesz a beígért nyugdíjemeléssel, illetve a gyermeknevelési pótlék növelésével, úgy fogalmazott, hogy „a gazdasági helyzet alakulásától függ”. Sietett hozzátenni, hogy neki leghőbb vágya lenne ugyan ez az emelés, de – mosta kezét, mint Pilátus – nem hozhat semmiféle döntést olyan értelemben, amely „ártana a gazdaság hosszú távú fejlődésének”. Amikor azt kérdezték, hogy a gyermekpénz megduplázódhat-e esetleg az év második felében, ugyancsak feltételes módot használt: „ha lesznek pénzügyi források”. Azt nem állította, hogy nem fognak emelni, de a kormány szerinte „nem hozhat pénzt sem otthonról, sem a világűrből”, és közben a szociáldemokraták által beígért gyermekpénz- és nyugdíjemelést „a PSD bosszújának” nevezte. És így folytatta a feltételes módban való fogalmazást: mindenen gondolkodnak, mindent latolgatnak, mindent fellelősségvállalással akarnak elfogadtatni…
És ezzel eljutottunk a lényeghez. Történt ugyanis, hogy amikor arra készültek, hogy átvegyék a hatalmat a szociáldemokratáktól, írásos egyezséget kötöttek az RMDSZ-szel, hogy nem fognak sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalással, vagyis a parlament megkerülésével törvényeket alkotni. Most pedig arról beszél a miniszterelnök, hogy felelősségvállalással módosítanák kétfordulósra a polgármester-választást szabályozó törvényt, ami ellen – köztudott – az RMDSZ következetesen tiltakozik.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának múlt hét végi ülésén maga a szövetségi elnök fogalmazott úgy, hogy az RMDSZ számára a legnagyobb kockázatot 2020-ban a kétfordulós polgármester-választás bevezetése jelenti, ezt kell kivédeniük. Ehhez kell igazítaniuk a stratégiájukat, és ezért az RMDSZ meg fogja szavazni a PSD bizalmatlansági indítványát. Ami – sietett megmagyarázni – nem jelenti azt, hogy „összeállnának a PSD-vel”. Mint mondta, néhány hónappal a választások előtt „nem illik” változtatni a játékszabályokon, és az RMDSZ egyetlen eszköze a választási törvény módosításának megakadályozására a bizalmatlansági indítvány megszavazása, ugyanis az alkotmány szerint a felelősségvállalással beterjesztett jogszabályok csak akkor nem lépnek hatályba, ha a kormány megbukik, ezzel pedig elindul egy eljárás, amelynek végén előre hozott választások lehetnek. Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a parlamentet és írhat ki idő előtti parlamenti választásokat, ha az első kormányalakítási kísérlettől számított 60 nap alatt két kormányalakítási kísérlet kudarcba fullad.
Jut eszembe, amiről már a múltkor is beszéltem, hogy egy ismerősöm gondolkodás nélkül igent válaszolt Orban Ludovicra, miközben utálattal utasította el a „vörös pestist”. Még csak fel sem merült benne az „attól függ”. Vajon mit gondol most?
