Ebben az ellentmondásos, egyre drámaibbá váló vírushelyzetben úgy tűnik, még jobban átpolitizálják a járványügyi intézkedéseket. Méghozzá éppen az orvosszakma jeles képviselői. Például igen különös, hogy Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó bizottságának tagja a minap „nekiment” az egészségügyi tárcavezetőnek, hangsúlyozva, hogy Nelu Tătaru helyében ő másként szervezte volna meg az egészségügyi minisztériumban a munkát. Szerinte meg kellett volna alakítani az operatív törzset, amely a járványügyi intézkedéseket minisztériumi szinten összehangolja, pontosan meghatározni a feladat- és hatásköröket. Szerinte jelenleg minden zavaros, össze vannak keverve a dolgok.
A mikrobiológus bíráló kijelentéseit – talán nem véletlenül – éppen azt követően tette, hogy felkérést kapott, legyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, és közölte, szándékában is áll ezt megtenni.
A professzornak akár igaza is lehet abban, hogy a szaktárcánál, az államtitkári, igazgatói szinteken nincsenek jól behatárolva a felelősségek, ez azonban az eddigi, elég sűrű médianyilatkozataiban nem kapott kellő hangsúlyt. Amúgy az intézkedéseket – ha nem is operatív törzsnek hívják – belügyi vonalon Raed Arafat államtitkár hangolja össze. (Aki nem győzi cáfolni a sajtóhíreket, melyek szerint elkönyvelte volna a koronavírussal való harc elvesztését.)
Eközben az egészségügyi miniszter bejelentései sem maradtak visszhang nélkül: Tătaru szerint minden kórház intenzív terápiás kapacitásának 10 százalékát biztosítani kell a koronavírus-fertőzöttek ellátására, az egyéb kórházi osztályoknak pedig a 15 százalékát.
Vagyis nem elég már a mobil kórházak kapacitása, illetve hiába húzták fel ezeket még a tavasszal, ha nincs megfelelő felszereltség vagy humán erőforrás a súlyosabb állapotban lévő fertőzöttek ellátására…
Biztosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező kampány során, a választási harcban sok minden felszínre kerül abból, amit a liberális kormány márciustól errefelé tett és tesz járványügyben. Ugyanakkor talán sikerül még néhány fontos intézkedést meghozni (mint például gyorstesztek beszerzése, vagy akár – cseh mintára – a külföldön dolgozó szakorvosok hazahívása), amivel csökkenteni lehetne a napi új esetek számát, ellenőrzés alatt tartani a második fertőzéshullámot.
