Agrovilág

Évzáró gondolatok 

Az idei Agrovilág utolsó lapszámát böngészheti a kedves olvasó. Azzal a szándékkal döntötte el a 

Népújság szerkesztősége, hogy a mezőgazdászoknak, vidékfejlesztőknek szánt oldalnak ad teret az újságban, hogy megfelelően tájékoztassa azokat, akiknek a munkája kevésbé látványos, de nagyon fontos közösségünk, a nemzetgazdaság számára. És ez most vált igazán fontossá, a világjárvány és az orosz–ukrán háború okozta gazdasági válság idején. A pályázatokra vonatkozó, szárazabb, de annál hasznosabb híradások mellett azon voltunk, hogy tükrözzük a vidéken élők, a gazdák munkáját. Az egyéni gazdálkodók, a farmerek, illetve mezőgazdasági élelmiszer-ipari terméket előállító üzemek bemutatásával szerettünk volna példát állítani a szakágazatban dolgozóknak, ugyanakkor igazolni olvasóink előtt, hogy Maros megyében is vannak olyan gazdák, akik nemcsak saját magukért, hanem a szűk és a tágabb értelemben vett közösségünkért is dolgoznak, javakat termelnek, értékesítenek, működtetik a döcögős nemzetgazdaságot. Természetesen az Agrovilág terjedelmén kívül is – vidéki oldalainkban – megjelentettünk hasonló cikkeket, írásokat. Tettük mindezt annak az axiómának a tükrében, hogy az információ, a tudás hatalom. A tájékozott gazda jobban odafigyel a munkájára, azokra a pályázati lehetőségekre, amelyek segítik a tevékenységét. A tájékozott olvasó pedig hiteles és pontos képet kap arról, ami körülötte, a megyében történik. És talán a megyebeli gazdák munkájáról olvasva, termékeiket megvásárolva egy kicsit őket is segíti a boldogulásban. Ha valami netán elmaradt, kimaradt, nézzék el nekünk, írják a gyorsan változó világ miatti bőséges kínálat zavarában a választási kényszer rovására. 

Azzal a hittel és meggyőződéssel zárjuk az idei Agrovilág sorozatot, hogy feltett szándékunkat teljesítettük, hiszen igyekeztünk híd szerepet betölteni a hivatalos intézmények (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és a kötelékébe tartozó igazgatóságok, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség stb.), a civil szervezetek (RMGE, RMGE-Maros, Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a különböző szakmai szervezetek, a polgármesteri hivatalok és a gazdák között, és pontosan, hitelesen tájékoztattunk e gazdasági ágazatról mindkét irányba. Ugyanakkor a nem szakterületen dolgozó olvasók is valós képet kaphattak a vidéken élők munkájáról, mindennapi életéről. Hiszen ez a sajtó szerepe, a mi munkánk. 

Az évzáró gondolatok befejezéseként a gazdáknak és a gazdákért dolgozóknak, olvasóinknak boldog új esztendőt kívánunk az idevágó hagyományos köszöntéssel: bort, búzát, békességet! 

A szerkesztő

A XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon

A közös munkát értékelték 

December elején a XI. alkalommal szervezte meg Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum fővárosi, Vajdahunyad vári épületegyüttesében az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Kapcsolatokért Felelős Főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát. A magyar agrártárca sokrétű támogatást nyújt a határon túli gazdáknak. Egyik sikerprogramja a falugazdász-hálózat beindítása és működtetésének biztosítása, amely nem csak a határon túliakkal való összefogást erősíti, hanem a tudásalapú mezőgazdálkodás elősegítésével hozzájárul a Kárpát-medencei gazdák szülőföldjükön való boldogulásához, a megmaradáshoz. 

A Kárpát-medencében tevékenykedő magyar gazdaszervezetek, falugazdászok találkozóján közjogi méltóságok, köztük Nagy István agrárminiszter és Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a magyar Országgyűlés alelnöke is jelen volt. 

Nagy István agrárminiszter a fórumon többek között elmondta, hogy „az elmúlt 12 évben közös erővel sikerült átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat, és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat. A megmaradáshoz, a helyben maradáshoz kell a legnagyobb erő, és e nemes küzdelem egyik eszköze a Kárpát-medencei Összefogás Fórum, a Kárpát-medence legnagyobb agrárszakmai rendezvénye. Célja, hogy találkozzunk egymással, az agrárszakma képviselői építsék és bővítsék kapcsolataikat, együtt, közösségben gondolkodjunk a lehetőségeinkről, és nem utolsósorban: értékeljük az eltelt esztendőt”. 

Az eseményen dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elismerésben részesítette az év legkiválóbb Kárpát-medencei falugazdászait. És mivel a fórumra a covid-járvány miatt két év kihagyás után került sor, ez alkalommal adták át a 2021-re és a 2022-es esztendőre szóló elismeréseket is.  Az RMGE Maros szervezetet a Tíz éve együtt 2012-2021 plakettel tüntették ki, valamint az egyesület falugazdászai közül a szaktárca 2021-ben Sikó László munkáját ismerte el. A szervezetet Sikó László mellett Czirmai Levente falugazdász is képviselte. 

Az anyaországi agrárintézmények és a határon túli gazdaszervezetek összetartozását és összefogását kifejező fórumon a csapatépítés, a szakmai diskurzus, a falugazdász-hálózatok tevékenységének összehangolása mellett nívós irodalmi, kulturális műsorral, ismert színművészek produkcióival kedveskedtek a házigazdák. A rendezvény az Ismerős Arcok együttes koncertjével zárult.

Szerződést köthetnek a cukorrépa-termesztők a marosludasi gyárral 

Amint korábban mi is írtuk, sikerült megakadályozni, hogy a marosludasi cukorgyárat bezárják, és a francia kézben levő gyár felszerelését ócskavasként értékesítsék. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közbenjárásával a cukorrépa-termesztők egyesülete átvette a gyárat a francia tulajdonostól, és így remény van arra, hogy jövőben beindul a cukorgyártás. Szerződést köthetnek a gyárral azok a termesztők, akik jövőben cukorrépát vetnének. A jelenlegi gazdasági helyzetben 45 eurót fizetnek egy tonnáért, és ezenfelül tonnánként 3 eurót, amennyiben a cukor árát tonnánként 1000 euróban állapítják meg, és ezt megelőlegezhetik a termesztőknek. Vannak, akik ilyen körülmények között már megkötötték a szerződést, amelynek alapján megvásárolhatják a vetőmagot és a szükséges inputokat. A szerződtetés feltételeiről a gyár következő területi képviselőinél és elérhetőségén lehet érdeklődni: Miklós Gyula (0723-227-369), Pop Ioan (0744-916-492), Soós Levente (0751-031-325), Florin Ugruţan (0756-088-797), Seneşan Vasile (0730-513-117).

 Januárban folytatódnak a képzések az RMGE-Marosnál 

Mint ismeretes, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének vezetősége nagy hangsúlyt fektet a szakmai tudás bővítésére, ezért folyamatosak a mezőgazdasági szaktanfolyamok, amelyeket rendszeresen meghirdetnek a gazdáknak. A méhészet, kertészet, állattenyésztés-növénytermesztés és ökológiai gazdálkodás területén az engedélyezett képzések elvégzése után a résztvevők akkreditált oklevelet vehetnek át. Decemberben díjmentes képzéssorozatot indított az RMGE-Maros a Kis-Küküllő Balavásár-Sóvárad Leader Egyesület támogatásával, így az Erdőszentgyörgyön, Balavásáron, Gyulakután, Véckén, Havadon, Makfalván, Kibéden és Sóváradon élő gazdálkodókat várják a képzésekre, amelyeket a sóváradi művelődési házban tartanak. A gazdák új információkkal gazdagodhatnak az állattenyésztés, növénytermesztés, zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, agrár-környezetgazdálkodás, valamint ökológiai gazdálkodás terén. A képzéseket ágazatonként 20 fős csoportokban tartják. Eddig december 6-án és 13-án volt találkozó. Legközelebb január 10-én lesz képzés 9-17 óra között, ingyenes ebéd biztosításával. A jövő év első tanfolyamán folytatják az állattenyésztésről szóló ismeretterjesztést. Eddig Dán Péter állattenyésztő kutatómérnök tartotta az előadásokat, őt váltja dr. Bocz István állatorvos. Januárban indul a gyümölcstermesztésről szóló sorozat is, heti két alkalommal. Az állattenyésztési tájékoztatás után keddenként a növénytermesztőket várják. 

 Meghosszabbították az üzemanyag-támogatási igénylés benyújtási határidejét 

Tekintettel arra, hogy az elmúlt mezőgazdasági évre szánt gázolaj-támogatási igény benyújtási határideje 2022. december 31-e volt, és ezt szabadnappá nyilvánította a kormány, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) meghosszabbította a határidőt 2023. január 3-ig. Az igénylők tehát legkésőbb ezen a napon nyújthatják be kérvényüket az APIA megyei kirendeltségeihez. December 15-ig fogadták az állattenyésztők állományának javítására szánt támogatási kérvényeket. December 5-étől fogadják a kéréseket a 2023-ban használandó gázolaj jövedéki adójának csökkentésére. 

Az APIA országos szinten október 16-án – a kérvények benyújtási határidejének lezárásának után – a 2022-es mezőgazdasági kampányra 1,533 milliárd euró kifizetését hagyta jóvá 695.049 farmernek. December 14-ig előlegként 1,247 milliárd eurót fizetett ki, amiből 1,022 milliárd eurót az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (Fondul European de Garantare Agricolă – FEGA), 187,45 millió eurót az Európai Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Alapból (Fondul European Agricol pentru Dezvoltare Rurală – FEADR), amihez 37,23 millió euró önrész járult, amit az ország költségvetéséből fedeztek. December 5-én jóváhagyták 286,14 millió euró kifizetését, amellyel 396.484 gazdának kiegyenlítették a számláját, ők a teljes támogatást megkapták. Ehhez hozzáadódik még 71,77 millió euró, amit különböző céltámogatásokra nyújtottak – pl. a mezőgazdasági élelmiszer-ipari cikkek kivitelének ösztönzésére vagy népszerűsítésére.

Jövőben egy lejjel többet fizetnének a gyapjú kilogrammjáért 

 A 2023-as állami költségvetési tervezet szerint remény van arra, hogy több pénz jut a mezőgazdaságra. 28,49 milliárd lejt irányoztak elő, emellett 25,37 milliárd lej költségvetési hitelkeretet is elfogadott a parlament. Az előző évi – a 2021-ben elfogadott 2022-es – költségvetéshez viszonyítva ez 8,24%-os, illetve 7,19%-os (hitelkeret-) növekedést jelent, ami a 2021-es költségvetési végrehajtáshoz képest 15,3%-kal több, ez az országos bruttó össztermelés (PIB) 2%-a – nyilatkozta a sajtónak Sorin Moise, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára

A 2023-as költségvetés lehetővé teszi, hogy újraindítsák a korábban már meghirdetett, de pénzügyi fedezet hiánya miatt az Adrian Oros korábbi tárcavezető által felfüggesztett gyapjúbegyűjtési programot. A korábban meghirdetett egy helyett két lejt fizetnek majd a beszolgáltatott gyapjú kilogrammjáért, és arra számítanak, hogy legalább 18 millió tonnát gyűjtenek be az állattenyésztőktől. Mint ismeretes, Petre Daea korábbi és jelenlegi miniszter kezdeményezésére indították el a programot, hogy a lenyírt gyapjú ne kerüljön a szemétbe, illetve sok esetben a legelők, erdők szélére, ahol nem csak a látványuk lehangoló, hanem fertőzésveszélyt is jelent. A támogatásra vonatkozó, módosított előírás 2023 elején kerül majd a jogalkotók elé, hogy minél előbb meg tudják hirdetni. 

 Állami földterületet bérelhetnek a fiatalok 

2023 februárjától az állam tulajdonában levő földterületeket bérelhetnek fiatal farmerek. A programmal azokat a szakmailag felkészült fiatalokat segítenék, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. Ezért 2000 hektár szántóföldet és más jellegű területet készít elő jogilag az állami tulajdonkezelő ügynökség (Agenţia Domeniilor Statului – ADS). Ebből legtöbb 50 hektáros területeket bérelhetnek majd a fiatalok a 226/2016-os törvény alapján. Decemberben szerették volna megszervezni a versenytárgyalást, azonban egy korábbi licit után kiderült, volt olyan eset, hogy az 50 hektárból 10 hektárt mások használtak, illetve tulajdonjogvita merült fel a terület egy részénél, ezért csak akkor és olyan területek esetén folytatják a programot, amelyeknek előzőleg tisztázták a tulajdonviszonyát. A területeket a fiatalok a 226/2016-os törvény alapján bérelhetik, amely módosította és kiegészítette az állami tulajdonban levő mezőgazdasági egységek privatizálásáról, illetve az állami tulajdonkezelő ügynökség létesítéséről szóló 268/2001-es törvényt. Ennek alapján a mezőgazdasági szakiskolát, egyetemet végzett 40 év alatti fiatalok farmlétesítésre legtöbb 50 hektár területet vehetnek bérbe az államtól. A területeket és a versenytárgyalás helyszínét az ügynökség http://domeniilestatului.ro/ honlapján teszik közzé.