2022. december 5., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

3000 lejes bruttó minimálbér a mezőgazdaságban 

Június elsejétől életbe lépett az a 2022. május 13-i 135-ös törvénymódosító javaslat, amelynek értelmében a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók bruttó minimálbére 3000 lej lesz a következő munkavégzési besorolás (CAEN-kód) szerint: mezőgazdálkodás, vadászat és a kiegészítő szolgáltatások (011-016-os CAEN-kód), élelmiszeripar (10-es CAEN-kód). 

A jogszabály-módosítás alapján Romániában a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóknak a munkáltatók kötelesek kifizetni a havi 3000 lejes bruttó minimálbért, amennyiben átlagban havonta 167,333 órát dolgoznak, ez óránként 18 (17,928) lejes munkabért jelent. A módosított jogszabály előírásait egyeztetni kell a napszámosok javadalmazására vonatkozó, utólag kiegészített és módosított 52/2011-es törvénnyel, mivel az óránkénti bruttó javadalmazás nem lehet kisebb mint az országos minimálbérre megállapított garantált jövedelem, így a mezőgazdasági és élelmiszeripari napszámosok alkalmi munkáját a 135/2022-es törvény 3. cikkelye (1.) és (2.) alpontjában foglaltak alapján javadalmazzák. Az országos munkaügyi felügyelőség által vezetett alkalmazotti jegyzék szerint 2022. május 30-án az említett kategóriában dolgozók létszáma, akiknek a bruttó minimálbére 2550 lej körül volt, és akiknek a jogszabály érvénybe lépését követően kötelezően meg kell emelni fizetésüket – a 01-es CAEN-kód szerint 34.586, míg a 10-es CAEN-kód szerint 56.605 volt. Továbbá a pénzügyi törvény lehetővé teszi, hogy az egyéni munkaszerződés alapján dolgozó alkalmazottak 2550 lejes alapbérét a munkáltatók 200 lejjel megemeljék. Erre az összegre nem kell jövedelem- és társadalombiztosítási adót fizetni. 2022. június 1. és de-cember 31-e között új alkalmazottak esetén az egyéni munkavállalói szerződés alapján 2750 lejes alapbért kell biztosítani. A munkaügyi felügyelőség szerint a munkáltató nem köteles a hónap elejétől megemelni az érintettek javadalmazását, ezt megtehetik fokozatosan, illetve a ledolgozott napok szerint. A jogszabály azt is kimondja, hogy a mezőgazdasági ágazatban ledolgozott időszakokat beszámítják a munkanélküli-segély és az átmeneti munkaképtelenségi segély kiszámításakor. Az említett ágazatokban dolgozók a magánnyugdíjpénztárba is befizethetnek egy, a bér 3,75 százalékát kitevő hozzájárulást; ezen szándékukat írásban kell jelezniük a munkáltatónak. A törvény szerint 2028. december 31-éig a mezőgazdasági ágazatban a bruttó minimális alapbér el kell érje a havi 3000 lejt. 

Magyar Loránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke szerint ezzel az intézkedéssel az élelmiszerkrízis teljében a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart próbálják segíteni. Az intézkedéssel akár a külföldön dolgozó román állampolgárokat is haza tudják csábítani. Fontos eleme a képviselőház által elfogadott csomagnak, hogy az építőiparhoz hasonlóan a törvény hatályba lépését követően a mezőgazdaságban és az élelmiszer-iparban a munkáltatóknak nem kell befizetniük a jövedelemadót, az egészségbiztosítást a munkavállalóik után, csupán a nyugdíj-hozzájárulást vonják le a bérből. Ettől a foglalkoztatottság és a bérek növekedését, illetve az ágazatok kifehérítését várják a törvényhozók. Ezáltal szeretnék „kifehéríteni” a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari minimáljövedelem meghatározása, illetve adómentessé tétele jelentős bevételkiesést eredményez majd az önkormányzatoknak, hiszen eddig a személyi jövedelemadó egy része a helyi önkormányzatoknál maradhatott. Jó hír, hogy az építkezésben, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók kérhetik alkalmazójuktól, hogy hozzájárulhassanak a magánnyugdíjalaphoz. 


Hazai tulajdonban maradhat a marosludasi cukorgyár

Adrian Chesnoiu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter rendelete alapján létrejött az a szakértői bizottság, amely a marosludasi cukorgyár megvásárlásáról tárgyal a jelenlegi tulajdonos, a franciaországi Tereos Románia képviselőivel. Mint ismeretes, veszteséges működtetésre hivatkozva a franciaországi cég tavasszal bezárta a cukorgyárat, és azt tervezte, hogy csak a cukorrépamosó részleget tartja meg, a cukorrépa-feldolgozó részleg gépeit és berendezéseit leszerelik és elszállítják, illetve egy részüket ócskavasként értékesítik. A cukorrépa-termesztők tiltakoztak ez ellen, és a minisztériumhoz fordultak segítségért. 

A beadványban, amelynek szövegét részben mi is közöltük, az állt, hogy a cukorrépa-termesztők szövetsége hajlandó valamilyen közös gazdálkodási formában átvenni és működtetni a gyárat. Mint ismeretes, Romániában a „privatizálást” követően csak a románvásári (Roman) cukorgyár működik, annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt jelentős volt a cukorrépa-termesztők létszáma. Megyénkben is elég nagy felületen termesztették ezt az ipari növényt, így a cukorgyárak bezárása jelentős jövedelemforrás-kiesést jelent több gazdának. A miniszter a tárgyalásokat követően megjegyezte, hogy a létrehozott bizottság jelenleg leltározza a cég ingóságait és ingatlanjait, ezzel párhuzamosan pedig kidolgozzák azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a gyár átvételét. 

„Azon leszünk, hogy minél előbb nyissuk meg a gyárat, hiszen most már a nemzetközi piaci helyzet is sürget” – nyilatkozta a sajtónak a miniszter. 

Francois Queva, a Tereos Románia vezérigazgatója nyilvánosan is megerősítette, hogy még áprilisban megígérte a mezőgazdasági miniszternek, hogy eladja a gyárat a román államnak, és azóta nem változtatott ezen a szándékán. Továbbá azt is kijelentette, hogy a gyáregységet nem szerelték szét, és nem adták el a berendezéseket. 

A minisztérium által kijelölt tárgyalóbizottság egyelőre elkérte a cég jogi és gazdasági okiratait, illetve a gyár működésével kapcsolatos egyéb információkat is igényelt, amelyeknek alapján összeállítják az átadáshoz szükséges okiratokat, ugyanakkor a helyszínen is jártak, és felmérték a jelenlegi állapotokat. Mindkét fél kidolgozta az átadás ütemtervét, amelynek alapján – ezúttal a minisztérium által garantált eljárás szerint – megmenthetik a marosludasi cukorgyárat – tájékoztatott a minisztérium közleménye. 


Fotó: Nagy Tibor (archív)


Digitális Agrárakadémia

Magyarország digitális agrárstratégiájának egyik kulcseleme a Digitális Agrárakadémia elnevezésű képzés, amelynek célja a digitális ismeretterjesztés, a termelők felkészítése a digitális agrármegoldások, a precíziós eszközök és szolgáltatások felhasználására. A Digitális Agrárakadémia keretében június 7. és 10. között 12 szakmai előadáson vehetnek részt a gazdák a három székelyföldi megye különböző településein. 

A mezőgazdaságban a hatékonyság javítása, a munkaerő pótlása céljából minél előbb alkalmazni kell a precíziós és digitális eszközöket, megoldásokat, valamint át kell térni az adatalapú döntéshozásra, ezért a Digitális Agrárakadémia program keretében a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban összegyűjtötték a legfontosabb tudáselemeket, amelyek a digitális megoldások alkalmazásához vezetnek. Elkészült és www.digitalisagrarakademia.hu oldalon elérhető több mint 30 tananyag, valamint a tudásbázis. A tananyagokat a szakmában dolgozó és a digitális megoldásokat ismerő, használó szakemberek állították össze, az ismereteket gyakorlati példákkal szemléltetik a könnyebb megértés érdekében. A tananyagok azért jöttek létre, hogy bevezessék az érdeklődőket és az ágazatban tevékenykedőket a digitalizáció rejtelmeibe, megismertetve az alapvető kérdésköröket, a lehetőségekhez való hozzáférés módját és azok eszközeit. Mindezek megismerése és alkalmazása hozzájárulhat az ágazati versenyképesség javításához, mikroszinten pedig a komoly piaci versenyelőny megszerzéshez.

Az online elérhető tananyagok mellett kiemelten fontosnak tartják a szervezők a digitális és precíziós technológiák közvetlen megismertetését, a szakértőkkel való találkozást. Továbbá a Digitális Agrárakadémia lehetőséget biztosít kérdések feltételére, saját tapasztalatok megszerzésére is. Székelyföldön a Digitális Agrárakadémia első képzései a méhészetet, az állattenyésztést és a szántóföldi növénytermesztést érintik. A négynapos székelyföldi előadás-sorozat témái között szerepel például a méhek zsongása, a drónok és fejőrobotok használata, emellett különböző digitális megoldásokat is bemutatnak. A részletes program megtalálható a Digitális Agrárakadémia oldalán és a helyi szervezésért felelős Székely Gazdaszervezetek Egyesületének oldalán egyaránt. Az előadások minden érdeklődő számára nyitottak, a részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött: az érdeklődők előzetesen vegyék fel a kapcsolatot az SZGE falugazdászaival, és jelezzék részvételi szándékukat. Minden előadásért felelős falugazdász telefonszáma megtalálható az SZGE (https://szekelygazda.ro/) honlapján a programban. 

A Digitális Agrárakadémia székelyföldi állomásának megvalósításában szakmai partner a budapesti Állatorvostudományi Egyetem és a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. 


Nagy volt az érdeklődés a mezőgazdasági mikrohitelek iránt 

Mint ismeretes, a kormány lehetővé tette, hogy 300 millió eurós keretösszegre pályázzanak a mezőgazdaságban dolgozó cégek. Az összeget az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium a versenyképességi operatív programon keresztül biztosítja a Támogatás Romániának elnevezésű gazdasági mentőcsomag keretében. A pályázatot május 26-án nyitották meg, a szerződéseket június 30-ig köti meg az európai projektekért és beruházásokért minisztérium a gazdákkal. A pályázatokat a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) kezeli. 

A finanszírozást az agrár-élelmiszeripari ágazatnak nyújtják, a COVID–19-világjárvány okozta gazdasági válság leküzdésére azzal a céllal, hogy garantálják a román lakosság élelmiszer-biztonságát. A mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak szánt mikrotámogatások összértéke 50 millió euró, míg a forgótőkére szánt támogatás összértéke 250 millió euró. 

Az állami támogatásokból a kkv-k, mikrovállalkozások, engedélyezett természetes személyek, egyéni vállalkozások, társult mezőgazdasági szövetkezetek, mezőgazdasági szövetkezetek, termelői csoportok és szervezetek, illetve családi vállalkozások részesülhetnek. 5000 eurós mikrotámogatásban részesülhetnek: kkv-k, mikrovállalkozások, engedélyezett természetes személyek (PFA), az egyéni vállalkozások (ÎI) és a családi vállalkozások. A forgótőke-támogatások a 2019-ben nyilvántartott forgalom alapján kerülnek elbírálásra, minimum 5000, maximum 120.000 euró értékben.

Alighogy meghirdették a pályázati lehetőséget, néhány nap alatt – a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség nyilvántartása szerint – az 5000 lejes mikrohitelre 32.153 gazda jegyeztette be online támogatási kérvényét. Ezeket június 2-án közzé is tették az APIA honlapján, azzal a megjegyzéssel, hogy még változhat az alapos ellenőrzések után. Kizárólag a bejelentkezési sorrendben az első 10.000 igénylő kapja meg a támogatást, amennyiben megfelel a pályázati kiírásnak, ugyanis egy farm (gazdaság) legtöbb 5000 eurós támogatást kaphat, így az 50 milliós keretből ennyi juthat. Az említett listáról mindössze 31.200-at támogathatnak, 953-at automatikusan elutasítottak. Mindössze két nap óvási időszakot hagytak jóvá. Amennyiben véglegesítik a jegyzéket, így online elküldik a szerződést a gazdának, ahol meg kell jelentetnie a bankszámlaszámát, ahova az elektronikus aláírást követően 5 naptári napon belül átutalják a pénzösszeget. Az erre vonatkozó 61/2022-es sürgősségi kormányrendelet alapján legkésőbb június 30-ig megkapják a gazdák a támogatást. Azoknak, akik nem írják alá elektronikus úton a szerződést, automatikusan elutasítják a kérvényét, és újraosztják a támogatást. A szerződésben az is benne áll, hogy a feltételek nem teljesítése miatt a támogatást nyújtó szerződő fél (APIA) automatikusan, értesítés nélkül felbonthatja a támogatói szerződést. Az intézkedés nem óvható meg a bíróságon. 

Mivel nagyon sokan jelentkeztek a támogatásra, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium utasította az alárendelt és a pályázatkezeléssel foglalkozó intézményeket, hogy dolgozzanak ki egy jobb, hatékonyabb módszert, továbbá azt is ígérte, hogy a szaktárca megtesz mindent, hogy a keretösszeg elköltése után újabb finanszírozási forrásokat biztosítson a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók támogatására. A miniszter arról biztosította a gazdákat, hogy a jelentkezőket is megfelelően bírálják el, így a lehetőségek szerint azok, akik teljesítik a feltételeket, és helyesen költik el a pénzt, újabb támogatásokban (is) részesülhetnek.