Agrovilág

Elismerik a zsebszerződéseket 

Románia november 8-i Hivatalos Közlönyében megjelent a 2021. évi 264. sz. törvény, amely módosítja és kiegészíti a kataszteri és ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó 1996. évi 7. sz. törvényt, valamint az 1991. évi 18. sz. földtörvény 121. cikkelyét. Ennek alapján állami támogatásból és egyszerűsített eljárásban telekelhetik a kül- és belterületeket azok, akik korábban ún. zsebszerződések alapján kerültek bizonyos mezőgazdasági területek birtokába. 

Mint ismeretes, az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági zsebszerződésekkel tulajdont váltott területek elismerése, bejegyzése számtalan nehézséget okozott, és emiatt számos területet nem tudtak telekeltetni. A módosító javaslatot az RMDSZ képviselői és szenátorai már 2018-ban benyújtották a törvényhozó testületekhez. Az elfogadott jogszabály szerint elismerik a zsebszerződéseket, vagyis azokat a szerződéseket, amelyeket nem hitelesítettek közjegyzőnél, mert telekkönyvek hiányában történt az adásvétel, így nem volt lehetséges a szerződés hivatalossá tétele sem. Ezeknek a szerződéseknek az érvényesítésével bejegyezhetővé váltak a telekkönyvben a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett használati jogok is. Azt követően, hogy az illető birtokos a dokumentumok felmutatásával bebizonyítja, hogy rendelkezik az adott telekkel, egy 3 éves időtartam lejárta után birtokosból tulajdonos lesz. A telekkönyvezést állami támogatásból fedezheti az önkormányzat. Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) telekkönyvenként 84 lej + héa értékkel támogathatja a területbejegyzést. Ez az érték tovább növekedhet külterület esetében a talaj milyenségétől függően, valamint belterületen a közigazgatási egység kategóriájának függvényében. A támogatást az önkormányzatok kapják meg az Országos Kataszteri Hivatallal kötött egyezmény alapján, amely azokra a szisztematikus kataszteri munkálatokra is érvényes, amiket már elkezdtek, de nem tudtak még befejezni. Az idén az önkormányzatok hozzávetőlegesen egyforma pénzösszeget kaptak a kataszterezésre, ennek a határain belül köthetnek majd szerződést a munkálatokat végző céggel. Az önkormányzat dönti el, hogy melyik parcellát mérik fel. És ennek során értesítik a zsebszerződések birtokosait. Nagyon fontos, hogy a birtoklási jogot akkor is be lehet jegyezni a telekkönyvre, ha már adtak ki birtoklevelet az eladó nevére – emelte ki a jogszabály fontos előírásait a módosításokat előterjesztő Császár Károly szenátor. A dokumentumok átnézésével, a telekeléshez szükséges okiratok összeállításával foglalkozó közjegyzők, ügyvédek, kataszterezéssel dolgozó szakemberek online formában hozzáférhetnek az adatbázishoz, amely jelentősen megkönnyíti és lerövidíti az ügyintézést. Eddig az országos kataszteri program nagyrészt a kültelkekre vonatkozott. Csak olyan esetekben vonatkozhatott beltelkekre is, ha a terület rendelkezett kültelki résszel, illetve felmérték az adott területet. A törvénymódosítást követően nem csak a kültelki, hanem a beltelki tulajdonviszonyokat is lehet rendezni. Így egy adott településen nem csak a kültelki, hanem a beltelki tulajdonviszonyok is rendezhetők az országos kataszterezési program keretében. A jogszabály értelmében egyszerűsített eljárással rendezhető lesz a vidéki birtokok tulajdonjoga, ezúttal belterületen is, és a használati jog telekkönyvi tulajdonná alakítható.

A Magyarok kenyere program 

Kárpát-medencei adományozó ünnepsége

November 4-én a magyarországi Martonvásáron tartották meg a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei adományozó ünnepségét, amelyen az együttműködő gazdaszervezetek, valamint a kedvezményezett, az adományokat fogadó szociális, karitatív szervezetek képviselői is megjelentek. Több erdélyi gazdaszervezet képviselői mellett az RMGE Maros szervezet részéről Fazakas Miklós elnök és Sikó László falugazdász vett részt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjában tartott eseményen. 

A tíz éve indult, azóta Magyar Örökség díjas programba az idén nyolcezer gazda kapcsolódott be a Kárpát-medencében, terményekkel és pénzadománnyal támogatva a jótékonysági kezdeményezést. Először tíz tonna búzát gyűjtöttek és öntöttek össze, majd jelképesen lisztté is őrölték a határon belülről és a határon túlról érkezett gabonaszemeket, s megszervezték országszerte a szétosztását. Tíz év alatt ez a mennyiség megszázszorozódott, és a Kárpát-medencében több közösségben búzaszentelést tartanak, majd a termés betakarítását követően a résztvevők adományokat gyűjtenek, amelyeket szociális intézményekhez juttatnak el. Az idén a Kárpát-medencei adományozó ünnepséget a vírusjárvány miatt Magyarországon tartották. Az ünnepi felszólalásokat megelőzően rövid kulturális műsor volt, ahol többek között felléptek a martonvásári tanárok és gyerekek. 

A rendezvényen a magyar kormány több tagja mellett jelen volt Herczegh Anita, Magyarország köztársasági elnökének a felesége is. Elmondta: a jótékonysági kezdeményezés igazolja, hogy egymás testvérei vagyunk, és ennek megfelelően cselekednek azok, akik egy évtizede részt vállalnak az adományozási programban, kenyeret, lisztet adva azoknak, akinek arra igazán szükségük van. 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette, hogy a nemzetpolitika, amely 2010 óta jellemzi a magyar kormány politikáját, az összetartozás erősítését szolgálja. Azóta számtalan program indult el, aminek köszönhetően ma egységes magyar nemzetről beszélhetünk – emelte ki az államtitkár. 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szerint nemzetükért felelősen gondolkodó emberek önzetlen adományait adják át. A Magyarok kenyere program kiállta az idők próbáját, a magyar gazdák lelkéből fakadt a program, közös elhatározásuk révén tart ott, ahová ma eljutott. Hangsúlyozta, hogy a nemzetépítés egyik pillére lett a program, amely nemcsak kenyeret, ajándékot és támogatást ad, hanem a lelket és a hitet is erősíti az emberekben.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke a kenyér és a búza szimbólumának jelentőségét hangsúlyozta, s elsorolta, a gazdákon kívül ki mindenki járult hozzá, hogy százezren részesülhessenek Magyarországon és a határon túli területeken a Magyarok kenyere adományából. Az eseményen részt vevő Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke megáldotta az adományt, amelyből az erdélyi gyermekotthonokba is jut, egyéb élelmiszerekkel együtt. 

Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke lapunknak elmondta: egyesületük eddig 12 tonna búzát, kukoricát, más terményt gyűjtött össze, természetesen az idei adományozás folytatódik. A szovátai gazdanapon aláírt szerződés alapján a Bonus Pastor Alapítványnak és Szent Erzsébet Alapítványnak adják át a terményeket. Ezenkívül több gazdakör közvetlenül a községekben levő szociális otthonokhoz vitte az ajándékot, mint Nyárádmagyaroson vagy akár Fehéregyházán. Az elnök kifejtette: fontosnak tartotta a személyes jelenlétet Martonvásáron, hiszen az RMGE Maros a Magyarok kenyere program hivatalos partnere. A program túlmutat az „egyszerű adománygyűjtésen”, hiszen ez az összetartozásról, a gazdatársadalom azon képességéről szól, hogy tud adni azért, hogy kapjon is valamit, nyilván képletesen, ugyanakkor megmutatja a gazdák szociális érzékenységét, a közösség iránti felelősségvállalást, hiszen ez mindig is sajátossága volt a gazdatársadalomnak. A társadalom alapja a vidéki közösség. Őrzője annak a szellemiségnek, amelyre a természetközeliség, a munka iránti tisztelet és alázat jellemző, ami – az állattartással és/vagy a növénytermesztéssel – a vidéki lét lelkiségét jelenti. A szolidaritás, az egymás iránti elkötelezettség pedig olyan értékek, amelyeket ez a program felszínre hozott. Ebben az életviteli formában hiszünk, ezt szeretnénk előtérbe helyezni, a gazdaszervezeten keresztül népszerűsíteni, a jelenlegi elvárásoknak megfelelő körülményeket teremteni ahhoz, hogy itthon a megmaradás érdekében érdemes legyen vidéken dolgozni, családot alapítani, jövőt építeni – mondta Fazakas Miklós elnök, majd hozzátette: ellátogattak a martonvásári gabonakutató intézethez is, ahol kapcsolatokat építettek ki, hogy a Marosi Gazda Kft.-n keresztül minőségi vetőmagokat juttassanak majd el az érdekeltekhez. Az együttműködésről a későbbiekben még szó lesz. 

Maros-vízzel öntözött földben 

Szépen termett a csemegepaprika

A Degenfeld-kastélyt elhagyva, a Maroson átívelő, Kutyfalvát Marosdátossal összekötő függőhidat akartuk megközelíteni, amikor a föld-úton egy pótkocsis személykocsi állta utunkat, amit a szántón, tulajdonképpen egy paprikaföldön kellett volna kikerülni. A pótkocsira műanyag vezetékeket rakó fiatalemberrel, Bartók Botonddal azonnal szóba elegyedtünk, s kiderült, a 45 árnyi paprikaföldet ő műveli, a leszerelt vezetékek öntözésre szolgáltak. Elmondta, hogy a csemegepaprikát jövedelemkiegészítésként termeszti, ugyanis munkahelye is van, a szentpáli Hirschmannál mechanikusként dolgozik. 

– A termést rég leszedtük, jöttek a fagyok, a növények megfagytak, de a paprikaszárakon maradt egypár piros csemegepaprika. Ezek már nem használhatók. A növénymaradványokat el kell távolítani, s elkezdhetem a talaj előkészítését jövőre. Idén jó termésünk volt, hozzávetőlegesen négyezer kilogramm paprikát gyűjtöttünk be, ezt a mennyiséget feldolgozzuk. A kutyfalvi családi háznál átalakítottunk, felfalaztunk egy csűrt, fatüzeléssel itt szárítjuk a paprikát, majd porrá daráljuk – mondta a fiatalember.

Kérdésünkre, hogy megéri-e paprikatermesztéssel foglalkozni, határozott igennel válaszolt. 

– A paprikatermesztésre szánt földterületet is érdemes növelni, habár sok munka van vele, s egyedül nem igazán lehet győzni. Igaz, segít édesanyám, a család. Az értékesítéssel nincs gond, hiszen a minőségi csemegepaprika nagyon keresett árucikk, otthonról elviszik az egész mennyiséget. Soha nem kellett a piacra vinni a csemegepaprikánkat – mondta Bartók Botond. 

Amikor belevágtak a termesztésbe, körülnéztek, érdeklődtek, hogy milyen fajta lenne a megfelelő az itteni éghajlati és talajviszonyokhoz. Ekkor született a döntés, hogy a Szegedi 80-as fajtát választják. A fiatalember Nagykárolyból rendeli a magot, interneten. A palántákat maguk nevelik, ehhez erre alkalmas tálcákat használnak, minden mélyedésbe egy-két magot helyeznek el. Aztán a kifejlett palántákat szabadföldbe ültetik ki.

A paprikatermesztés csak akkor eredményes, ha öntözik a növényeket. A vizet a Marosból szivattyúzzák. A paprikásba négy vezetéket állítanak be, s a belőlük szórt víz elegendő az egész területre. A csepegtetéses módszerrel is próbálkoztak, de ez nem vált be, ugyanis az egerek szétrágták a vékonyabb falú műanyag vezetékeket.

A fiatalember próbálkozott biopaprika termesztésével, de ez nem igazán vált be, ezért mégis a minimális kezelés mellett döntöttek, hiszen olyan betegségek jelentek meg, amelyek nagyban károsítják a növényeket. 

A paprikatermesztéssel s általában a mezőgazdasági munkával manapság az a legnagyobb gond, hogy nem találni munkaerőt. Az emberek, akik napszámot vállalhatnának, megígérik, hogy segítenek – hiszen tisztességesen meg is fizetnék –, s aztán mégsem jelennek meg a mezőn. 

Bartók Botond egyike azon fiataloknak, akik az itthon maradást választották. Munkával, kitartással a szülőföldön is boldogul. Itt nősült meg, itt alapított családot. Igaz, a lakodalmat a járvány miatt közel három éve halasztják. De az is meglesz. (mezey)