Aggasztó, ami jelenleg az országban történik, de kiegészíthetjük egy másik aggasztó jelenséggel. Ugyanis egyre gyakrabban szólnak a hírek fiatal gyerekek, tinédzserek rejtélyes haláláról.
A kutatások azt mutatják, hogy az öngyilkossági gondolatokkal küzdő nagyon fiatal gyermekek száma riasztó mértékben nőtt. 2024-ben a legfiatalabb gyermek, aki öngyilkossági kísérletéhez támogatást kapott, mindössze 6 éves volt. Az öngyilkossági kísérlethez krízistámogatást kereső fiatalok átlagéletkora 24 évről (2012) 16 évre (2025) csökkent.
A Melbourne-i Egyetem munkatársa, dr. Katrina Witt által vezetett kutatás az Ausztrál Statisztikai Hivatalnak 2020 és 2022 között végzett Nemzeti Mentális Egészségügyi és Jólléti Felmérés adatait elemezte. A 14 753 válaszadót Z generációba (16–25 év), millenniál generációba (26–41 év), X generációba (42–57 év) és baby boomer generációba (58–76 év) sorolták.
A Z generációnál volt a legnagyobb a kockázata az öngyilkossági gondolatoknak, az önkárosításnak és az öngyilkossági kísérleteknek, valamint náluk volt a legkorábbi az öngyilkossági kísérlet kezdete. Ezen viselkedések kockázati tényezői nemzedékenként eltérőek. A Z generáció esetében a szülői erőszaknak, a kortársaknak, családtagoknak vagy online öngyilkosságnak való kitettség különösen erős előrejelzője volt az önkárosításnak és az öngyilkossági kísérleteknek. Az idősebb generációk esetében a gyermekkori szexuális bántalmazás, a kábítószer-használattal kapcsolatos zavarok és a kezeletlen mentális betegségek hosszú időszakai erősebben összefüggtek az öngyilkos viselkedéssel.
Nieves Murray, az Ausztrál Öngyilkosság-megelőzési szervezet vezérigazgatója szerint a Z generáció más, és sok esetben súlyosabb nyomással néz szembe, mint a korábbi generációk.
Világszerte évente körülbelül egymillió öngyilkosságot regisztrálnak, ami 40 másodpercenként egy halálesetet jelent. Az öngyilkosság a második helyen áll a serdülők és a fiatalok halálokai között. Romániában évente 100 000 lakosra vetítve körülbelül 13 öngyilkossági halálesetet regisztrálnak, ami a harmadik helyen áll az erőszakos halálesetek hierarchiájában.
Romániában 2019 óta az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet (NII) leállította az öngyilkossági esetek számának jelentését. Egy 2015-ben végzett tanulmány szerint számos öngyilkosságot és öngyilkossági kísérletet balesetnek tekintenek, és ekként jelentenek. Ám regiszter vagy a halálesetek és az öngyilkossági kísérletek pontos jelentése nélkül nem érthetjük meg a jelenség valódi mértékét. A rendszerben dolgozóktól gyűjtött információk arra utaltak, hogy ezeket az eseteket aluljelentik.
A Román Öngyilkosság-megelőzési Szövetség (ARPS) elnöke, Doina Cosman egy 2022-es interjúban szintén megemlítette, hogy bár egyes öngyilkossági kísérletek rejtve maradnak, és nem jutnak el a sürgősségi vonalakhoz, fontos, hogy legalább azokról nyilvántartást vezessenek, amelyekről a hatóságok tudnak, hogy valóban megérthessük az öngyilkosság-megelőzés reformjának szükségességét. Ez az igény annál is sürgetőbb, mivel nemzetközi adatok szerint a COVID-19 világjárvány növelte az öngyilkossági arányokat. A helyi kutatásokból származó korlátozott adatok arra utalnak, hogy Romániában is voltak esetek, amelyek közvetlenül összefüggenek a világjárvány hatásaival.
Bár Romániában az öngyilkossággal kapcsolatos adatok jelentősen aluljelentettek,
az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet (INML) adatai szerint 2019-ben országosan 2401 öngyilkosságot dokumentáltak. Ezek a számok naponta több mint 5 elveszett emberéletet jelentenek, olyan tragédiákat, amelyek megelőzhetők lettek volna. Egy nemrégiben készült országos tanulmány megállapította, hogy a románok 40%-a tapasztalt elhúzódó szomorúságot, és 8%-uk számolt be öngyilkossági gondolatokról. Országos szinten azonban nincs egységes cselekvési stratégia az öngyilkosság megelőzésére és az öngyilkossági krízishelyzetekbe való beavatkozásra.
A célzott stratégia hiányán túl a mentális egészségügyi törvény csak kontextuálisan érinti az öngyilkosságot. A 2016–2020 közötti gyermek- és serdülőkori mentális egészségügyi nemzeti stratégia egyetlen hivatkozást tartalmazott az öngyilkosság megelőzésére, konkrét célkitűzés vagy konkrét végrehajtandó intézkedések nélkül. A 2022–2030 közötti nemzeti egészségügyi stratégia sem tartalmaz utalást az öngyilkosságra.
Az elmúlt években számos olyan eset fordult elő, amikor öngyilkossági kísérlet tragikusan végződött a szakemberek hatékony eljárása és koordinációjának hiánya miatt.
Egy Svájcban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Új-Zélandon és Ausztráliában végzett tanulmány, amely a kiváltó okok megelőzésére szolgáló mechanizmusokat, fizikai akadályokat vagy biztonsági hálókat vizsgálta, az öngyilkossági arány 91%-os csökkenését mérte. Országos szintű hivatalos adatok nélkül azonban nehéz megbecsülni, hogy az öngyilkossági mechanizmusokhoz való hozzáférés korlátozására irányuló intézkedések melyike lehet hatékony Romániában.
Erre a jelenségre, „természetesen” nincs ideje a kormánynak. A hatalmi harc sokkal fontosabb, mint az ilyen aggasztó jelenségekre figyelni.
