Április utolsó hete az európai immunizációs hét időszaka volt. Ennek célja felhívni a figyelmet a védőoltások hatékonyságára. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) adatai szerint ugyanis a védőoltások évről évre világszerte 2-3 millió ember életét mentik meg. Továbbá arra is, hogy mindenkinek joga és felelőssége is, hogy ő maga, gyermeke, valamint a közösség tagjai, amelyben élnek, védve legyenek a fertőző betegségektől.
Míg a környező országokban 95 százalékos a beoltottság, és ezt tükrözi a fertőző betegségek előfordulásának nagyon kis százaléka, Romániában a lakosság 46 százaléka nincs meggyőződve a védőoltások jelentőségéről. Ezt tükrözi az átoltottság csökkenése, és olyan betegségek megjelenése, mint például a kanyaró, amelynek terjedését, szövődményeit, a haláleseteket védőoltással meg lehetett volna előzni.
A vakcinák elleni híresztelések egyike sem vált be – nyilatkozta dr. Dina Mergeani, a Családorvosok Országos Egyesületének elnöke. A kanyaró elleni beoltottság 2014-ben 86 százalék alá csökkent, a járványos gyermekbénulásé 94-ről 89 százalékra, ami fokozott veszélyt jelent.
Ahhoz, hogy a beoltottság az előírt 95 százalékot elérje, a szakminisztériumnak biztosítania kell az oltóanyaggal való ellátás folyamatosságát, ami az elmúlt időszakban többször akadozott, de az sem kétséges, hogy a folyamatosság eléréséhez állandó párbeszéd szükséges a hatóságok és az oltóanyagot előállító cégek között. Mivel egy oltóanyag előállításához akár két év is kell, a szükségletek felmérését időben és felelősségteljesen kell elvégezni – mutatott rá Dan Zaharescu, a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületének (ARPIM) elnöke.
Magyarországon bevezetik a bárányhimlő elleni oltást
Az idei immunizációs héten jelentették be Budapesten, hogy szeptembertől a kötelező védőoltások közé bekerül a bárányhimlő (hólyagos himlő) elleni oltás is, amire 1,3 milliárd forintot szán a magyar kormány, lévén szó egy költséges oltóanyagról. Ezt a lépést azért vállalta, mert a bárányhimlő a fertőző betegségek felét adja. Bár az enyhe fertőző betegségek közé sorolják, cseppfertőzéssel gyermekközösségekben gyorsan terjed. A kiütések a náthára utaló tüneteket követően jelennek meg, a lábadozás hosszabb időt vesz igénybe. Először kis piros pöttyök jelennek meg akár az egész testen is, majd hólyagossá válnak és viszketnek, később a hólyagok helyén pörkök képződnek, és leesnek. Eddig fertőz a beteg, és csak ezt követően szabad közösségbe engedni.
Romániában csak ajánlott
Romániában nem kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, ennek ellenére a családorvosok, köztük dr. Finna Judit főorvos is, azt ajánlják a szülőknek, hogy oltassák be gyermeküket. Saját gyermekeinek a példájából is meggyőződött, hogy serdülőkorban vagy azután súlyosabbak, kellemetlenebbek a tünetek, magasabb a láz, a talpon, a fülön és a torokban is megjelenhetnek a kiütések, ha befertőződnek, maradandó nyomot hagynak akár az arcon is. Ezenkívül a lábadozási idő két-három hétig kitolódhat, ami például a dolgozatok idején, a vizsga előtti időszakban kellemetlenül befolyásolhatja a diák teljesítményét.
Mint a fertőző betegségeknek általában, a varicellának is lehetnek súlyosabb szövődményei, mint például a tüdőgyulladás, idegrendszeri gyulladás és a Reye-szindróma (ha aszpirintartalmú lázcsillapítót kap a 18 éven aluli beteg). Egyébként a beteg könnyen gyógyul, a vírus azonban megmarad a gerincoszlop melletti idegdúcokban, és felnőttkorban a legyengült szervezetben övsömört okozhat.
A bárányhimlő elleni védőoltást 15 hónapos kortól ajánlott beadni a kisgyermeknek, az emlékeztető második oltást hat hét eltelte után vagy később.
Marosvásárhelyen a Tisza utcai Egyesülés (Unirii) gyógyszertárban kérésre megrendelik az oltóanyagot, de máshol is lehet próbálkozni.
