*Az RMÜE Időtálló korrelációk konferenciája
Fotó: Prizma Media
Időtálló korrelációk
Marosvásárhelyen, a Studium Hubban Időtálló korrelációk címmel konferenciát szervezett október 8-án a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete (RMÜE). A rendezvényen többek között körbejárták a kiberbiztonság kérdését, de egy kerekasztal-beszélgetésen szó esett a makro- és mikrogazdaságról is, ahol a szakértők a gazdaság jelenét és közeljövőjét boncolgatták. Emellett a témák között előkerült a Z generáció munkahelyi integrációjának kérdésköre is.
Diósi László, az RMÜE elnöke lapunk kérdésére elmondta: a jelenlegi helyzetben a vállalkozások esetében a változás az egyetlen időtálló tényező, és a konferenciát is erre hegyezték ki. „Azt tapasztaljuk, hogy soha nem látott gyorsasággal változik a vállalati környezet. Gondolhatunk itt a technológiára, a vevőkre és a vevői igényekre, a marketingre, a költséggazdálkodásra vagy éppen a mesterséges intelligencia használatára” – sorolta Diósi László. Rámutatott, hogy ezek a tényezők mind érintik a cégeket, egy ilyen helyzetben pedig kiemelten fontos, hogy időtálló javaslatokat lehessen nyújtani a vállalkozók számára.
Az online tér egyre erőteljesebben és egyre magasabb szinten van jelen a vállalkozások életében. Ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy a vállalatvezetők mennyire védik az adataikat – különösen egy olyan időszakban, amikor egyre több hír szól arról, hogy a mesterségesintelligencia-modellek kitörnek az ellenőrzött környezetből, és adatokat lopnak el. Az RMÜE elnöke ezzel kapcsolatban aláhúzta: az adatvédelem, illetve a mesterséges intelligenciához kapcsolódó biztonsági kérdések kezdenek általános problémává válni. Míg a nagyvállalkozásoknak a különböző (tulajdonosi, tőzsdei vagy vállalatcsoporti) elvárások miatt vannak kötelezően alkalmazandó biztonsági eljárásaik, addig a kisebb cégek esetében hiányzik a kiberbiztonsági terv. Az RMÜE elnöke kiemelte: előfordulhat, hogy a kisebb vállalatoknál is működnek kiberbiztonsági programok, és dolgoznak szakemberek, ám nincs egy olyan menetrend, amely megmutatná, mi a teendő, ha bekövetkezik a baj.
Problémák azonban nemcsak kiberbiztonsági szempontból, hanem gazdasági oldalról is adódhatnak. Románia ugyan megúszta, hogy az S&P Global Ratings hitelminősítő a bóvli kategóriába sorolja – így maradtunk a befektetésre ajánlott BBB-sávban –, ám a kilátások továbbra is negatívak. Annak ellenére, hogy nem minősítették le az országot, a helyzet már rosszabbá vált – mutatott rá Diósi László. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan államok (például Szerbia vagy Brazília), amelyek rosszabb besorolásuk ellenére is kedvezőbb kamatok mellett jutnak hitelhez. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy Görögország, amelynek a GDP-arányos adóssága a romániai kétszeresét is meghaladja, éves szinten mégis ugyanúgy 3%-ot fizet hitelszolgálatként, mint Románia. Ennek az az oka, hogy Görögország feleakkora kamattal kap kölcsönt, ami a mögötte álló erős kormányzatnak és a befektetők által elfogadott programnak köszönhető.
Az RMÜE elnöke szerint az S&P Global Ratings döntése mögött több megfontolás is állhatott. Az egyik az, hogy uniós tagállamot még nem minősítettek ilyen mélyre, és az Európai Unió vélhetően kellőképpen lobbizott a leminősítés elkerüléséért. A másik ok az lehet, hogy Románia államadóssága a GDP 50-60%-a körül mozog, ami elenyésző, ha Franciaországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Nagy-Britanniával vagy az Egyesült Államokkal hasonlítjuk össze. „Gyakorlatilag nem fordulhat elő olyan szcenárió, hogy ne tudnánk visszafizetni az adósságunkat, vagy ne tudnánk újabb finanszírozást bevonni” – magyarázta Diósi László. Hozzátette: a hitelminősítő döntése mögött politikai megfontolások is húzódtak. Ha a hitelek finanszírozása még tovább drágulna, azzal a szociális programoktól kellene pénzt elvonni, ami komoly kockázatot jelentene az amúgy is a szélsőségek felé tolódó romániai politikai palettán. Az RMÜE elnöke ugyanakkor figyelmeztetett: ha nem születik egy megbízható kormányprogram, a tavaszi felülvizsgálat alkalmával már sokkal szigorúbb lesz a hitelminősítő. Pozitív változás és megfelelő terv híján könnyen lehet, hogy fél év múlva már nem kerüljük el a bóvli (junk) kategóriát.
Egyértelműen látszik, hogy a gazdaság nincs jó állapotban, amit a kamatok már be is áraztak. Emellett magas az infláció, és bár idén csökkenés várható, ennek mértékét még nem lehet pontosan tudni, mivel a végső számok nagyban függnek a mezőgazdasági és energiahelyzet alakulásától. „Románia jelenleg stagflációban van, ami egy nagyon ritka jelenség: a gazdasági stagnálás magas inflációval párosul” – magyarázta Diósi László. Rámutatott, hogy ez a helyzet rendkívül nehezen kezelhető, saját forrásokból pedig semmiképpen sem oldható meg. Az uniós források mellett tehát szükség van a külföldi működőtőke bevonzására is. A jó hír az, hogy erre most viszonylag kedvezőek az esélyek, hiszen a külföldi tőke még nem hagyta cserben Romániát. „Ha megfelelő gazdaságpolitikát tudunk felmutatni, nem is fogja” – nyomatékosította az RMÜE elnöke. Ugyanakkor hozzátette: világosan látszik, hogy a fogyasztás csökken, az árak tovább emelkednek, az inflációs előrejelzést pedig ismét meg kellett emelni. Mindezek a tényezők igazolják, hogy sem az Európai Unió, sem a világ szintjén nem állunk jól. A konferencia egyik résztvevője a kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét évben erőnkön felül növekedtünk, most pedig ennek az árát fizetjük meg.
Természetesen vannak olyan tényezők is, amelyek szintén hatással vannak Románia gazdaságára, ám az ország nincs rájuk befolyással. Ilyen a Donald Trump által indított közel-keleti háború is, amelynek következtében az üzemanyagok és a gáz ára lényegében kilőtt. Továbbá a szomszédunkban is már lassan öt éve tart a háború.
A bizonytalanság tehát mind belföldi, mind globális szinten jelentős. Az Időtálló korrelációk című konferencia másik fontos tanulsága ugyanakkor az, hogy a fiatalok szívesen lennének vállalkozók, az alkalmazotti létet pedig csak megfelelő mértékű függetlenség mellett tudják elképzelni. „Azt látjuk, hogy nyitottak és bátrak. A kollégákkal a szünetben arról beszéltünk, hogy komoly bátorság kellett ahhoz, hogy kiálljanak a vállalkozók elé, és elmondják a véleményüket” – hangsúlyozta Diósi László. Szerinte a Z generáció tagjai mindenképpen bevonhatók a vállalatok működésébe, akár vezetési szinten is. Ehhez viszont kölcsönös tiszteletre van szükség, valamint meg kell tanulni a fiatalok kezelését, a velük való kommunikációt és a motiválásukat, hiszen ők más módon adnak és várnak el visszajelzést. Az RMÜE elnöke nyomatékosította, hogy a tapasztalatszerzésben az egyesület is segíti a fiatalokat. Több vállalkozó is jelezte, hogy ők már alkalmaznak Z generációsokat. A konferencia ezen paneljének éppen az volt a célja, hogy a fiatalok foglalkoztatásától jelenleg még ódzkodó vállalatvezetők kedvet kapjanak hozzá, és kapcsolatot építhessenek ki velük.
Diósi László azt is elárulta lapunknak, hogy a konferencia a jövőben is folytatódni fog. A programban a későbbiekben is mindenképpen helyet kap majd egy aktuális gazdasági panel, emellett folytatják a kiberbiztonsági téma feldolgozását is. Végül, de nem utolsósorban ismét kiemelt figyelmet szentelnek majd a vevők és az ügyfelek jobb megértésére, valamint a munkatársak fejlesztésére.
