Kilenc párt vagy pártszövetség listáját és egy független jelölését fogadta el múlt héten a Központi Választási Iroda az európai parlamenti választásokra: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS 2020 Szövetség, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), a Pro Románia Párt, az RMDSZ, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az Egyesült Románia Párt (PRU) európai parlamenti jelöltlistáit, valamint egy független jelölését, a Gregoriana Tudoranét.
Az RMDSZ, amely két biztos befutó helyre számít, erős Kárpát-medencei magyar képviseletért kampányol, ehhez azonban arra van szükség, hogy az erdélyi és a Kárpát-medencei magyarok minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson.
A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is befutó helyet kért magának az úgynevezett összefogás listáján. Az MPP új elnöke „visszautasíthatatlan” ajánlatot fogalmazott meg az RMDSZ számára, és az RMDSZ elutasító álláspontja ellenére igényt formált az EP-jelöltlista második helyére. Az EMNP elnöke szerint a román pártok sok elégedetlen erdélyi magyar szavazatait gyűjthetik majd be a májusi európai parlamenti választásokon, és fennáll a veszély, hogy az erdélyi magyar politika a felvidéki modellhez hasonlóan alakul. Arról azonban még nem döntött, hogy az európai parlamenti választásokon mire biztatja támogatóit. Szerinte az RMDSZ a döntésével, hogy az MPP és az EMNP állítson jelölteket az RMDSZ-jelöltlista nem befutónak számító helyeire, lemondott a két kis párt támogatóinak a szavazatáról. Ennek pedig „egyedül kell viselnie a következményeit”.
Biró Zsolt képviselő, az MPP volt elnöke szerint az RMDSZ-lista megszavazása az egyetlen opció a magyar választók számára. A május 26-i választások alkalmával az erdélyi magyarságnak egyértelműen meg kell mutatnia a román többség számára is, hogy „mi itt megkerülhetetlen tényező vagyunk”. Ugyanakkor elhibázottnak nevezte az MPP döntését, hogy előbb kért befutó helyet, és csak azután állt elő a koalíció ötletével, miután az RMDSZ vezetői nem tartották méltányosnak az igényt. Szerinte az MPP érdeke lett volna a koalíciós lista akkor is, ha nem befutó helyen szerepel a jelöltjük. Egy markáns jelölttel kellett volna előállnia, aki a kampányban való részvétellel az MPP esélyeit növelte volna a 2020-as önkormányzati választásokra.
Nagy a tét tehát a magyarok számára. Az sem mellékes, hogy az államfő referendumot szervez az EP-választásokra. Azt mutatja, hogy őt csupán a novemberi elnökválasztás érdekli, ahhoz próbál népszerűséget gyűjteni.
Az erdélyi és Kárpát-medencei magyaroknak tehát május 26-án minél nagyobb számban el kell menniük szavazni, hiszen az ő érdekeiket csak és csakis a magyar képviselők fogják megjeleníteni az uniós törvényhozásban. Ez a tét.
