Így kezdődik Lázáry René Sándor Berzsenyihez írt verse, keltezése: Maros-Vásárhelyt, 1899. decz. 31. – 1900. jan. 1. Azaz Petőfi Sándor születése napján. Sokáig hittük, hogy Kovács András Ferenc csupán fellelte, mint később kiderült, önmaga (egyik) alteregóját teremtette meg a hirtelen a nagy előd(ök) utolsó útjára lépett, rég marosvásárhelyivé lett költőnk.
Istenszéke körül kőhavasok farán
Szélben hörgenek ordasok.
Dermedt csönd merevül rég a Maros vizén,
Csörren, mint agathyrs ékszer, a jégszakáll –
Tisztult éjszaka jő, hótakaró ropog,
Meg-megroskad a tűz, kihűl.
Hangom hallod-e most, büszke magyar Horácz,
Bús dalban honoló Berzsenyi Dániel?
Kedves Flaccusodat bújom – a könyvlapon
Lomhán pillog a lámpafény…
Nincs falernumim, óh, sem Thaliarchusom,
Én töltöm ki magam még maradék borom –
Mértékkel fogyogat, s félrefolyik, ha már
Túlcsordult a megélt idő.
Végzettel ne vesződj, lakd a jelenvalót!
Bármit hozhat a sors, semmit a holnapok –
Széjjelpörget a percz, mint leszakadt sötét
Gyöngysort Júlia melle közt.
Igen, túlcsordult a megélt idő, új évbe csordult a meg nem élt. Mi pedig kezdjük belakni a jelenvaló időt.
Magam próbálom továbbra is a szakadt gyöngysorként széjjelpörgő percnyi emlékeket egybesöpörni ez új esztendőben is.
Egyed Emese Januárjával indulok ez évi első sétámra. Tarts velem, kedves Olvasóm, ha időd engedi!
Varjak havas dolmányán szikrázik a reggel.
Arany derű pereg rám téli napmeleggel.
Fenyőmag gyűl a havon nyíló tobozokból.
Jégindás az ablakom: jégliliom, kosbor.
Kösd fel, karcsú január, világfutó léced!
Fagy vetett és fagy kaszált: érik már vetésed.
Helyükön a hegyek mind. A völgyek is ébren.
Fegyelem van bent és kint.
Most indulnak értem.
Hintázz, ezer fenyőág!
Zöldet élessz, hajnal!
Könnyét törli a világ
égre néző arccal.
Túlcsordult a megélt idő
152 éve, 1872. január 5-én született Szarvasy Imre vegyészmérnök. 1905-ben lett a budapesti tudományegyetem elektrokémiai tanszékének vezetője. Behatóan tanulmányozta az elektromosságnak a növények fejlődésére gyakorolt hatását. 1909-től 1929-ig a Természettudományi Társulat választmányi és a Chemiai Folyóirat szerkesztőségi tagja volt. Az erdélyi földgáz értékesítésére vonatkozó vizsgálatai különösen jelentősek.
Január 6. vízkereszt, a latin egyház Epiphania Domini napja, a „karácsonyi tizenketted” zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap.) A 354 napos
holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban. A nép később e 12 nap időjárásából jósolt az új év időjárására nézve – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában. – Az epifánia görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését és annak évenkénti megünneplését jelentette. Az epifánia ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (december 25.) egyeztesse, ezért az epifánia hamarosan új jelentést kapott. A háromkirályok imádásának ünnepe lett.
Toroczkay-Wigand Ede karácsonyi vonatkozású magyar csillag(zat) neveinek olvastán feltűnhet, hogy a pásztoros elnevezések nagy számával szemben a Máté evangéliumában szereplő napkeleti bölcsekre mindössze egy elnevezés utal. Csillagmitológiai szempontból világszerte igen jelentős hármas ez – az Orion övének Háromkirályokja. Krisztus királyságára egy csillag(zat)név sem emlékeztet. Ennek vélhető oka, hogy a népi magyar csillagneveket, mármint azokat, amelyek nem a hivatalos elnevezések tájnyelvi változatai, a pásztornép adta, s a pásztorok egyebek mellett annak is tudatában lehettek, hogy a pásztor és a király metaforikusan megfelelnek egymásnak.
A vízkeresztet követő vasárnapokat az Érdy-kódex így nevezi meg: első, másod, harmad menyegzős vasárnap, vagyis amikor az egyház nem tiltja a menyegzőket: a szószékről e vasárnapokon hirdette ki a pap a házasulandókat.
Január 7-én kezdődött az 1568-ban Tordán tartott évi országgyűlés, amely Európában először a vallásszabadság elemeit magában foglaló határozatot hozott; eszerint a prédikátorok szabadon terjeszthették nézeteiket, valamint kikötötte, hogy vallásáért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés és senkit sem lehet hitbeli tanításért fogságba vetni vagy elhurcolni. A döntést kedvezően befolyásolta, hogy a protestáns prédikátorok a hitet Isten ajándékának tekintették. A tordai országgyűlésen a katolikus, a lutheránus, a kálvinista és az unitárius vallás is megkapta a szabad vallásgyakorlás jogát. Ezt a dátumot tartják az unitárius egyház születésének; a január 6. és 13. közé eső vasárnapon minden esztendőben ünnepi istentisztelettel emlékeznek meg róla.
81 évvel ezelőtt, 1943. január 7-én hunyt el Nikola Tesla fizikus, feltaláló villamosmérnök. 1881-től Budapesten dolgozott a Puskás Tivadar által vezetett telefonközpontban: ő lett a cég főmérnöke. Már itt is több jelentős találmánya volt. Hamarosan feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró. És itt találta fel a váltakozó áramú motort is. 1884-ben Amerikába távozott, mivel személyesen Thomas Alva Edisonnal akart dolgozni. Kidolgozta a többfázisú elektromos hálózat terveit. Hamarosan ellentétbe került Edisonnal, aki az egyenáramú áramszolgáltatás híve volt. Tesla találmányát a Westinghouse cégnek adta el, amely kiépítette az Egyesült Államok első váltakozó áramú villamos hálózatát. Róla nevezték el a tesla (mágneses indukció) SI-rendszerbeli mértékegységet.
1865. január 8-án született Magyary-Kossa Gyula gyógyszerész, a magyar orvostörténet-írás megteremtője. A mérgezésekről, azok diagnosztikájáról, a hazai gyógynövényekről írott szakkönyvei Magyarországon és külföldön is népszerűek voltak. Fontos tanulmányai jelentek meg a doppingszerek kimutatásáról, az arzén-, morfin- és szénsavmérgezésről, a köszvényről is. A tudomány-, illetve orvostörténet-írás terén célja volt annak bizonyítása, hogy létezik egy eredeti, jellegzetes magyar kultúra, és ez integráns része az egyetemes európai kultúrának. Fő műve a Magyar orvosi emlékek (1929–1940) öt kötete, amelyből csak négy jelenhetett meg. Akadémiai székfoglalóját Adatok a magyar géniusz biológiájához címmel tartotta.
Január 9-én, 1849-ben született Máramarosszigeten Brózik Károly geográfus, az első magyar földrajzi atlaszok szerkesztője. Részben saját kutatásai alapján részlettanulmányokat és összefoglaló műveket írt a Föld megismerésének történetéről. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság munkájában és vezetésében, 1896–1906 között szerkesztette az első részletes magyarországi atlaszt, a Nagy magyar atlaszt.
1882. január 11-én született Prinz Gyula geográfus. Meghatározó esemény volt életében az az 1906-os közép-ázsiai expedíció, amelyen Almásy György meghívására vett részt. Ennek során tanulmányozta és térképezte a Tien-San hegység számos vonulatát, valamint a magas hegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire keresett választ. Megállapításai azóta is helytállóaknak bizonyultak. Utazásainak fő eredménye a fiatal kéregmozgások uralkodó szerepének felismerése volt a domborzatok kialakulásában. Az 1920-as években kidolgozta a Kárpát-medence szerkezeti-geomorfológiai kialakulását magyarázó koncepcióját.
Mai sétámat Benedek Elek Újévi énekének első két strófájával zárom:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
