Kárász Izabella Vetések válasza című verse mindenféle aratás dicsérete.
De minden szétmorzsolt szemecske
az életről beszél,
hiszen belőle lesz a frissen
illatozó kenyér.
A dús vetések válaszában
így épül fel a lét,
és zengi minden aratásunk
győzelmes énekét.
A munkást és az Áldásadót
dicséri ma a fény,
a fényben rengő érett termés,
a legszebb költemény.
Zengi az erőt és az élet
diadalmas dalát,
Mert megkezdődött, újra itt van,
eljött az aratás!!!
Az aratás bűvöletében indulok számba venni némely tudománytörténeti évfordulóját a hónap második felének. Ha kedved tartja, jer velem, kedves Olvasóm!
1940-ben a II. bécsi döntés által létrehozott országhatár a Kolozsvár és Marosvásárhely – ezzel együtt egész Székelyföld – közötti vasúti összeköttetést kettészakította. Hogy a Székelyföld bekapcsolódjon az ország vérkeringésébe, háborús időszakban igen rövid idő alatt kellett megépíteni a vasútvonalat Szeretfalva és Déda között. Ezt tervezte és építette az ezelőtt 125 évvel született és 1967. július 14-én, 56 évvel ezelőtt meghalt Kováts Alajos vasúti mérnök, 1943-tól 1944-ig a Magyar Államvasutak igazgatója.
109 évvel ezelőtt, 1914. július 14-én született Marosvásárhelyen Oroszlány István mérnök. Diplomáját a Budapesti Műegyetemen szerezte 1938-ban. 1949–1950-ben részt vett a Növénytermesztési Kutató Intézet és a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet megszervezésében. Fő munkaterülete az öntözés nagyüzemi formáinak kidolgozására, a barázdás, sávos és esőztető öntözésmódok hatásfokának javítására irányult. Munkássága máig gyümölcsözik. Az egyre szárazabbá váló nyarak így kevésbé érték/érik meglepetésként Magyarország mezőgazdaságát, szemben a többi térségbeli országgal.
Július 15-én emlékezzünk meg a 135 évvel ezelőtt, 1888-ban meghalt Balogh Kálmán fiziológus-farmakológusról. Pesten szerzett orvosi oklevelet. 1863-tól 1867-ig az elméleti orvostan tanára a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. Kutatásokat végzett a rákkal és egyéb daganatokkal, a gyulladásokkal, különféle alkaloidok hatásával kapcsolatosan. Pasteur tanításainak hazai ismertetője volt, elsők között végzett hazánkban bakteriológiai kutatásokat.
Folytassuk sétánkat a júliusi melegben a 98 évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született Nagy László Elrontott szívem című versével:
Július hava, sújtó éjszaka,
habfelhők, megbontott ágyak úsznak,
széthömpölyög a violák szaga
s tovatűnt feketék, láng-hajúak
vetkőzve az időt rámhajolnak.
Vaserkélyemen verejtékezem,
áldott emlékek aggódnak értem,
bársonyfülecskék itt a mellemen
lapulnak mint a műszerek, érzem:
hallgatják rendetlen szívverésem.
Barátszegfű (Dianthus carthusianorum), a hallgatag barát
221 évvel ezelőtt, 1902. július 18-án született Brassóban Weiszfeiler Gyula mikrobiológus. Kalandos életutat tudhat magáénak. Trianon után külföldön – Párizsban, Brüsszelben, Jénában és Genfben – járt egyetemre. 1925-ben Genfben szerzett természettudományokból doktori címet. 1925–30-ban Svájcban és Németországban volt mikrobiológus és tuberkulózis-szakorvos. 1932-től a Szovjetunióban dolgozott orvostudományi intézetekben. 1958-ban tért haza, Budapestre; az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében a gyermekbénulás elleni Sabin-féle élő vakcina (Sabin-cseppek) vizsgálatával foglalkozott. 1960-ban Magyarországon is bevezették alkalmazását. Fő kutatási területe a mikrobaktériumok vizsgálata volt.
A már nem sokat hűvösödő júliusi éjszakák átvirrasztása emlékcsiholó idő. Francesco Petrarca LXXXIX. szonettje – Radó Antal fordítása – kívánkozik ide. Laura holta után íródott:
Dalolva szálló, kedves kis madárka,
Amely keserged elmúlt szép időd’,
Ha látsz telet vagy éjt magad előtt
S emlékezel a napra, vagy a nyárra:
Ha mint a bút, mely lelked általjárja,
Ismernéd kínom’, mely még égetőbb:
Tudom, ölembe szállnál mielőbb.
Hogy osztozkodjam szíved bánatába’!
Én nem tudom, hogy búnk egyforma-é?
Kit te siratsz, tán él még, úgylehet,
Míg tőlem őt a menny irigyelé.
De ez az évszak, ez az esti óra,
Édes-kínos emlékim újítója,
Von, hogy most elcsevegjek teveled.
A legnevesebb itáliai prehumanista 649 évvel ezelőtt, 1374. július 19-én indult szerelme után.
Júliusi kánikula – gyakorta aszályt hordoz:
Elnézem a szikkadt, kopár talajt:
Egy-egy fakó fűszál itt-ott, ha hajt:
Az is halódik, mint a nagybeteg:
Napot ha ér, nem hónapot, hetet.
Virág helyén csak roncs kóró maradt;
Vetés kisült a forró láng alatt;
Mi ritkán teng, nem ád szikes magot…
Minket ma még az Ég is elhagyott!
Földünk ölén mi bőség szunnyadoz!
Reményünk mégis sorra sorvadoz…
– De van, mi még jobban aggasztva fáj:
A lelkeken ülő, és ölő aszály!
Mi minden sorvadt sorra itt is el!
Mit fojt, és visz sírba, sok nemes kebel!
Mitől lehetne gazdag életünk!
Mégis, csak így, halódva élhetünk!
De félre bú, bénító csüggedés!
Lesz itt virág, fű, áldott, telt vetés
S ujjong, ki most aléltan tántorog:
Csak jöjjenek felülről záporok!
Szalay Mátyás Aszály című verse más kiszáradásokról is szól. Az Innsbruckban filozófiából doktorált katolikus pap 1915-től Szászrégenben és Nagyszebenen prefektus, 1918-ban Brádon plébános, 1928–1934 között Sepsiszentgyörgyön esperes-plébános és kerületi tanfelügyelő. 1934-ben repatriál, és Zebegényben 1944-től – az 1908–1910 között Kós Károly, Jánszky Béla és Körösfői Kriesch Aladár megálmodta – Havas Boldogasszony-templom plébánosa volt 1957. június 24-én bekövetkezett haláláig.
178 évvel ezelőtt, 1845. július 19-én született Fleischer Antal vegyész, gyógyszerész. 1872-ben, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felállításakor a vegytani tanszék tanárává nevezték ki. Nem csupán a gyógyszerészképzés terén jeleskedett, de az elsők között tanulmányozta Erdély gyógyvizeit. Korán, 1877-ben bekövetkezett halála nagy vesztesége volt az egyetemnek.
130 évvel ezelőtt született Gyulafehérváron Rotarides Mihály zoológus. 1920-ban még Kolozsváron, 1923-ban már Szegeden, ugyanazon a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte diplomáit… Apáthy István, majd Gelei József mellett dolgozott a tihanyi Biológiai Kutatóintézetben. Malakológusként világhírnévre tett szert: Budapest után Nápolyban, majd Majna-Frankfurtban a ma élő és a fosszilis csigákkal foglalkozott.
122 évvel ezelőtt, 1901. július 19-én született Marosvásárhelyt Veress Zoltán vegyészmérnök. Oklevelet a Budapesti Műegyetemen szerzett 1925-ben. Kidolgozta az általa ergonnak nevezett tűzálló üveg gyártását. A rádióadócsövek gyártásához szükséges, fémekkel forrasztható üvegek előállításának megoldásáért Kossuth-díjat kapott. Optikai üvegkísérletei során tórium-sugárfertőzés áldozata lett.
119 évvel ezelőtt született Majzon László geológus, paleontológus. A Magyar Állami Földtani Intézet mélyfúrási laboratóriumát vezette, főleg a kőolajkutató mélyfúrások mikropaleontológiai (parányőslénytani) anyagának, elsősorban a foraminiferák feldolgozásával szerzett érdemeket. 1940–45 között geológusként Erdély szénhidrogénkincsét térképezte fel.
Minden aszály véget ér egyszer. Fejezzük be mai sétánkat egy bő eső utáni réten, Reményik Sándor tűpontossággal megrajzolt növényei, a Mezők virágai között:
Színesedik a rét.
A margaréták föl-fölemelik
Szelíd, fehér fejük.
A karthausi, a hallgatag barát
Barátkozik velük.
Misére csenget a harangvirág
A bükkönynek s az árva lóherének,
A rét fölé az alkonyat terül,
Ezer virág ajkáról száll az ének
Hangtalanul: hozsánna néked Nyár!
A virágok közt Salamon bolyong.
Vállán bíborpalást.
Fején korona, bús, nehéz arany.
Hatalma van – és tudománya van.
Mit is kívánna mást?
Mégis tűnődve megy.
Ajkán egy kérdés lebeg hangtalan:
Mért nem olyan, mint ezek közül egy?
Haszonnal járó tűnődést kívánva, maradok kiváló tisztelettel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
, a hallgatag barát714.jpg)
