Májusi harmaton – Ficher Mária író és pedagógus volt az egyik legrövidebb pályájú magyar költő. Irodalmi karrierje idős korában indult: első kötete 66 éves korában jelent meg, az ő versével érkeztünk május utolsó hetébe.
Ilyenkor bomlik ki igazán a természet jókedve. Ünnep ez – a bő esők után szinte látni, hogy nő a búza, a vadon élő madarak kikeltették utódaikat, már érésbe fordul a cseresznye is. Vivaldi Tavaszának utolsó tétele. Szinte hallom a késő tavasz zenéjét. Ha kedved tartja, indulhatunk pünkösdi sétánkra, kedves Olvasóm.
Ki gondol a virággal, akit pünkösd havában, amikor ünnepre készülőben egész pompáját kinyitja a világnak, alattomos hóharmat csípi halálra?
Kós Károly gondolatával szállok vitába.
Hóharmat? Alattomosság? Nem! Csupán a tudatlanság hidege, mely szintén halálos lehet. Nem, nem az amúgy áhított – csak éppen nagyon felületesen ismert – növényvilágra nézve, hanem ránk vonatkozóan.
A XXI. század kihívásai közül a legtöbb a növényekkel függ össze: az élelmezésbiztonság, a globális felmelegedés, új hatóanyagok kutatása. A növények alapvető ismerete nélkül kevés a remény, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk. Sok ember a saját közvetlen környezetében előforduló leggyakoribb növényeket sem képes felismerni, megnevezni. Ez a növényvakság.
A jelenség világméretű. Az emberek fontosabbnak tartják az emberéhez jobban hasonlító tulajdonságokkal rendelkező állatok védelmét, mint a növényekét. Aki nem rendelkezik elég információval a növényekről, az a környezet, a természeti erőforrások védelmével is kevésbé törődik. Ennek az egyik oka az, hogy az általános iskolákban majdnem egyáltalán – de kiváltképp a középiskolákban – a tanulót nem tanítják meg a növényhatározásra.
A budapesti Mezőgazdasági Könyvtár május 26-tól kezdődően ismeretbővítő előadás-sorozatba kezd Ezer jó fű címmel.
Figyeljünk oda, ismerjük fel és meg a növényeket, hiszen a jövőnk függhet tőle! – fejeződik be a programismertetés. S eszembe jut egy több mint évszázados megállapítás: „A növényvilág megismerésének és megszeretésének első főkelléke bizonyos számú fajnak megismerése, ami aztán oly nagy szeretetet ébreszthet a virágok csodállatos világa iránt és oly nagy ismeretanyaggal vértez fel, hogy a növényvilág folyamatos tanulmányozása könnyű és óhajtott foglalatosság lesz számunkra. De a növényfajok pontos ismerete nélkül nem beszélhetünk növénytani műveltségről.”
Az idézet Nyárády Erasmus Gyula 1913-ban Marosvásárhelyen megjelent első átfogó botanikai művéből, Marosvásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyvéből származik. (Jómagam közel 60 éve kutatom szülővárosom növényvilágát. Talán sikerül majd sajtó alá rendeznem Marosvásárhely mai flóráját.)
Átálmodott, szebb korból fönnmaradt
Illatsugár és csillagillatok.
Meseillatok.
Ez a perc, mint a gyönyör pecsétje,
szívemen marad.
Fülemüle szól. Úgy csattog, mintha
attól félne, hogy
nem jut dalának hely az ég alatt.
Úgy betöltik a csillagillatok,
illatsugarak.
Horváth István Májusával érkezik a pünkösd, idén 28-án.
Keresztény egyházi ünnepe magába olvasztotta a természet megújulását, a tavaszköszöntő ősi pogány szokásokat. Ilyen szokás a pünkösdi királyválasztás is. A királyságot bármelyik legény elnyerheti. Ideig-óráig – helyenként egy esztendeig – a pünkösdi királlyá választott legény volt a fiatalság szószólója. Ám épp véges idejű hatalma miatt már a XVI. században is pünkösdi királyságnak nevezték a múló hatalmat.
Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény, jó leány, jól megfogjad a lovadnak szárát,
Ne tiporja, ne tapossa a pünkösdi rózsát.
Elképzelhető, hogy a pünkösdi vágta és a többi ügyességi verseny a pogány magyarság valamelyik régi tavaszi ünnepének helyébe lépett.
A pünkösdikirály-választás sok helyütt a májusfaállítással is kapcsolatban volt: a májusfa kitáncolása (eltávolítása) pünkösdkor történik. Kezdetben a legények az általuk kedvelt leányok kapujára és kerítésére zöld ágakat tűztek. A zöldágazás sok helyütt máig megmaradt. Máshol májusfa váltotta fel azt, s maradt személyhez szóló üzenet.
A falu főterére, újabban a leglátogatottabb helyre – igen, a focipálya közelébe – állított májusfa közösségi ajándék. A fiatal fa kérgét lehántják, mi több, olajjal kenik be, csak a csúcsán hagynak egy üstökszerű leveles részt, amit színes pántlikákkal s üveg borral díszítenek. A leegyszerűsödött pünkösdikirály-választás főpróbája ennek a fácskának a megmászása.
A szakrális emlékhez fűződő májusfa csak magyarlakta területeken áll, máshol profán szokásként él.
Némely helyen választottak pünkösdi királykisasszonyt is. Ilyenkor többnyire négy nagylány járt házról házra a faluban, s vezetett egy kisebbet, a pünkösdi királykisasszonyt.
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem.
A pünkösdi királynő fehér ruhát viselt, fejét virágkoszorú díszítette, karján kosárkát vitt, tele szétszórandó virágszirmokkal. A királykisasszony feje fölé kendőt feszítettek baldachin módjára.
Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk királykisasszonykát.
A dalolást jókívánságokkal folytatták:
Öreg embereknek csutora barackot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfűbokrétákat,
Ifjú leányoknak rózsakoszorúkat,
Kisebb gyerekeknek porba való játszást.
Hintsetek virágot az Isten fiának!
Végezetül a kendőt a kislányra borították, s így emelték őt a magasba:
Ekkora legyen a kendtek kendere!
Május 30-án, 1921-ben született Jamie Uys dél-afrikai rendező, a Sivatagi show, Az istenek a fejükre estek filmek alkotója. Célja az volt, hogy szembeállítsa a busmanok életvitelét – a fenntarthatóság, a természetbe illeszkedés szép példáját – a civilizáció őrületeivel.
S ha már Afrika, hadd fejezzem be legszimbolikusabb vándormadarunkkal. Szalontán, barátjánál, Arany Jánosnál vendégeskedett Petőfi Sándor, amikor éppen 176 évvel ezelőtt, 1847. június 1-jén nekikezdett A gólya című verse papírra vetésének:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
