Magyari Lajos Nyári miniatűrökje a Tiszatáj 1972. májusi számában jelent meg először. Az a májusvég – júniuskezdet is viharokkal teli időszak volt – a természetben is.
A csend törékeny fészket épít,
mint mart alatt a fecske.
Józan sajnálattal nézem:
hű gondom lakna benne.
De ez a nyár csak kiűzi,
verdes esendőn, csonka szárnyon,
örvények színét megkísértve
– útraengedett ifjúságom.
*
Csak a gond, a gond elven-szülő,
sokasodik kéretlen bennem,
s a józanság, a hű szülő
csitítja csendre – csendben.
Elalszanak lassan a nyárban,
mint kifáradt szerelmesek.
Föléjük hajolnék kutatón,
de mind rezzen, megremeg.
Június 8. Medárd napja. A Kr. u. 560-ban meghalt püspök napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek (...) népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyvennapos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám – írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.
Ha nem esik, de esőre szükség volna, némely helyen kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Máshol e napot a bibliai özönvíz kezdetének tartják.
Szent Medárdnak, mint már Katona Lajos is írta volt, semmi köze a regulához. A Medárd napját nevezetesként emlegető néphit – írja Folklór-kalendáriumában – azzal véste magát mélyen a mezőgazda hagyományos tudatába, hogy az év e szakában a tartós esőzés a vele járó tetemes hőcsökkenéssel kapcsolatban fölötte ártalmas a föld legfontosabb termékének, a gabonának.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferences kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi: Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.
Ennek költői visszhangja Istvánffy Miklós deák költeménye 1565-ből:
Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor,
akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld,
veszne a drága kalász a tüzes, vad nyári hevektől:
Így a paraszt esőt félve, remegve remél;
Várja Medárd napját: Megered majd fentrül az áldás
és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül.
Dúsan a sárga kalászt, hogy kapja kaszája elébe,
földművelő ajkán zendül esengve a dal.
Hozza ajándékát bőven, szentelve Medárdnak
mindvalahányszor e nap víg örömére derül.
Bod Péter szerint Medárdot a Szőlők Pátrónusának tartják a Parasztok, mert az a költemény róla, hogy az ő szőlőjébe lopni menvén valami emberek, azok úgy megkötődtek ott láttatlanul, hogy még Medárd el nem botsátotta, el nem mehettek.
A negyvenes szám a Medárd-napi regulában nemcsak az „esős évszak” tapasztalt átlagos időtartamát jelzi, hanem a hiedelem naptári kapcsolatát is. Medárd-naptól oroszlán haváig 44-45 nap, másfél holdhónap telik el, s ebbe az időbe beleesik az egész rák hava. A rák a csillaghit szerint is „nedves” hónap, állatövi jegyének a víz az eleme, védnöke, a Hold pedig az esőzések, áradások planétaura – olvasom Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
(...) Vacognak a füvek, s az ágak fenn a fán
gyáván bólintanak,
ha elleng köztük a halk inspektor, a szél…
(...) Micsoda nyár!...
A házeresz csövén
könny ül, s a kerti sok kisírt szemű virág
úgy néz föl a csigás
fűből, mint akiket nem enyhít semmi más,
csupán a zokogás.
Esős nyár. Babits Mihály versével térjünk vissza mi is az ember nélküli természethez:
(…) Most újra megered az eső, kopogó
zajjal, s az ég olyan,
mint a félárbócra eresztett lobogó:
úgy leng, alacsonyan.
A szél meg hangosabb s füvek és fák között
parancsokat kiált.
Ők szótfogadnak, mint ijedt ujoncsereg:
»Jobbra át!« »Balra át!«...
Vagy már nem is tudunk csak emberközpontú hasonlatokban gondolkodni?...
Június 8. az óceánok világnapja is. Bolygónk több mint 70%-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott óceánok világnapja is segít abban, hogy tegyünk valamit, és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.
Az ókori Rómában június 9-15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennő ünnepi hete. Az ő templomában égett a szüzek oltalmazta örök tűz. Vesta a családi tűzhely istenasszonya volt, s emiatt igen közel állt Junóhoz. A két istennő görög megfelelője Héra, az „asszony” és Hesztia, a „szűz” Démétér „anyával” a Nagy Istennő egylényegű három személye volt. A Vestalia, jellegéből fakadóan tűzünnep, a nyári napfordulat ünnepe. A „téli kapu őre”, Janus emlegetése a júniusi istennők oldalán ugyanerre enged következtetni. (A jún. 15-e és 21-e közötti 6 napos időkülönbség a római naptárnak abból a sajátosságából ered, hogy a napév sarokpontjait rendszerint a hónap idusa körüli holdtöltékkel együtt ünnepelték.)
Június 13. Páduai Szent Antal napja, 1231-ben e napon adta át lelkét teremtőjének. A legnépszerűbb szent az egész világon, jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.
Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal a halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.
Legnépszerűbb legendája szerint a szent egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Választásának volt valóságalapja is. Általában papi személynek – alázatát meg foglalkozása békés voltát bizonyítandó, és mivel Jézus is szamárháton vonult be Jeruzsálembe – nem illett lóra ülnie. A szamár illett a szegénységi fogadalmat tett cseri barátokhoz (az obszerváns ferencesek régi népies neve ez), mert a róluk kialakult, kedveskedőn csúfondáros kép a szamár tulajdonságaival ruházta fel őket (igénytelenség, együgyűség, teherbírás). Később, amikor a rend buzgalma alábbhagyott, és tagjai bírált elődeiket követték a bűn útján, a szamár rossz tulajdonságai kaptak hangsúlyt. (A bujálkodás és iszákosság jelképe is volt. Néha az ördögöt öltöztették barátcsuhába, ilyenkor neki volt szamárfarka és patája.)
Ki-ki választhat – melyik útra tér: az igénytelen, nagy teherbírású, de egyáltalán nem együgyű Szent Antal példáját, avagy a bujálkodásba, iszákosságba belemerülő ember életútját.
De azért szép ez a nyár –
énnálam jobban tudja célját:
a dolgok kalászát ő magyarázza,
s ő a kaszáknak acélját.
Baktatunk kettesben, mi ketten,
ö úgy – hogy én leszek vesztes.
Én úgy – hogy mindjobban hiszem,
magamhoz csak e próba vezethet.
– térek vissza Magyari Lajos Nyári miniatűrökjéhez –
Állj meg hát emberi csendben,
ne takard, ne óvd magad.
Ha szüksége lesz rád e földnek,
mind megszólal: hívattalak.
Addig büntessetek, kérjétek számon
ezer hibám, tízezernyi bűnöm.
Meghallom, pedig nagyon nehéz,
míg fekszem szögeken, tűkön.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, Medárd előtt egy nappal
A csend törékeny fészket épít,/ mint mart alatt a fecske.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
