2024. május 20., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

79 évvel ezelőtt, 1945. május 9-én ért véget Európában a második világháború. Ez a nap a fasizmus felett aratott győzelem napja, és ennél is fontosabb: Európában a béke napja.

Időzzünk el ma kissé a béke – Európa – élő természet háromszögében. E méla sétára invitállak most, kedves Olvasóm.

Május 10. Jób napja. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút a katolikus egyház szentjei között tiszteli. A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapódzó szifilisz, magyar nevén franc, francvar áldozatai az ő oltalmában bizakodtak, és külön misét (missa de beato Job contra morbum gallicum) szolgáltattak a segítségéért. A nyavalya hazánkba is hamarosan elérkezett. Brassó városa már 1500-ban külön kórházat alapít a benne szenvedők számára. 1559-ben Nagy Szalathiel és felesége kolozsvári sütőházukat és egy darab földjüket a helybeli Szent Jób-ispotály leprás és szifiliszben szenvedő betegei javára adományozták. Jób kultuszának ma a szakrális néphagyományban nyoma sincs. De talán nem véletlen, hogy ezen a napon, 1887-ben alakult meg az első Önkéntes Mentőegyesület Magyarországon, Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Május 10. a Mentőszolgálat születésnapja.

Különös módon – a trianoni döntést megelőzően – emeli versébe e szentet Reményik Sándor a Végvári-versek egyikében, az 1919-ben íródott Mint Jób…-ban:


Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem,

S a férgek lakomáznak

Megtöretett, fekélyes testeden,

S e testen a fekélyek, a sebek

Oly szörnyűségesek, hogy borzad tőled

És undorodik önnön gyermeked

És minden élő állat fut előled.

Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem.


Mint Jób, oly mélyre vettettél alá,

S királynak és bírónak ült föléd,

Kit tapostál az utcán: a szemét.

Mint Jób, oly mélyre vettettél alá.


S én mi legyek most: új Jeremiás,

Ki tíz körmével a temetőn ás

És kikaparja gyötrődve a múltat,

A ragyogót és az árnyékba hulltat

És szemével a jövendőbe réved,

És nem lát jövendőt, csak véget, véget…

Én mi legyek most: új Jeremiás?!


Vagy Cassandra legyek, ki haját tépi,

S az égő házban szeretne bennégni,

S az égő házból sikolt jajszava,

Hogy jaj, jaj, mért neki volt igaza! -

Tán Cassandra legyek, ki haját tépi?!


Szóljak hozzád népem, Jób feleségével,

Nem nyújtva enyhet és vigaszt nem hozva:

„Halj meg, poklos, az Istent megátkozva!”

Szóljak hozzád népem, Jób feleségével?!

Vagy érjek csöndben a fák gyümölcsével

S gyümölcs-érlelni hagyjam az Időt,

S a bosszút, átkot, bízzam Tereád

Isten, ki ha majd egyszer üt az óra,

Szólsz: „Kelj fel, népem, elég volt a próba”...

A még napfényes erdő virágcsokor-üzenete

A béke szavát vette fő műve címébe a 375 éve Désen született Pápai-Páriz Ferenc is. Az orvos, korának kiemelkedő tudósa, 1675-től haláláig a nagyenyedi kollégium tanára az első magas szintű magyar nyelvű orvosi munkának, a Pax corporisnak az írója. Műve a XVII. század végén és a következő század elején a leghasználtabb házi orvosságoskönyv, gyógynövénykalauz, a gyógyulni vágyók kátéja volt. Legalább 14 kiadásban jelent meg. Népszerűségén csak híres latin–magyar szótára (Dictionarium Latino-Hungaricum…) tett túl, ami első alkalommal 1710-ben jelent meg. Jó másfél évtizede címlap nélküli, de jó állapotban lévő példányát mentettem ki a végpusztulásból: egy magyarországi református kollégium papírszemét-tárolójából…

Május 10-én, 1872-ben, Szlatinán született Weszelszky Gyula radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. 1898-ban, már bölcsészdoktorként, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki előadójának. 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. Mérő módszerével (1911) a forrásvizek radioaktív emanációtartalmát vizsgálta. Mint a Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a hévizek gyógyító erejének egyik legnagyobb hirdetője volt.

E levelemben, kedves Olvasóm, egyszer lelkedet hevítem – szólva természettudományunk nagyjairól –, másszor hűtöm azt régmúlt idők s éppen csak nem maiak gyarlóságaival.

Az áprilisi-május eleji hévnapok után jöhet a lehűlés is akár. Érkeznek a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác. Május második dekádjának elején (12. és 14. között) – évszázados paraszti tapasztalat – a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélték, hogy a fagyosszentek jóindulata megnyerhető.

S elkezdődik a (...) gondos, kényes munka (...), ami csak a csecsemőápoláshoz hasonlítható. Kapálás, kötözés, permetezés – írja Ágh István az Üres bölcsőnk járása című falumonográfiájában. – És milyen furcsa, a legjobb fajták a legkényesebbek. A novaszőlőt meg az otellót nem éri kár, de az Ottonel muskotály, rizlingszilváni, leányka, tramini, ezerjó, olaszrizling, furmint, hárslevelű (…) könnyen lefagyhat májusban, a fagyosszentek táján.

Szervác napján született, 141 évvel ezelőtt, 1883-ban Nádler Herbert, aki 1929 után a Fővárosi Állat- és Növénykertet igazgatóként világhírűvé tette. Többek között a Széchenyi fürdő termálvizével látta el a vízilovak és a krokodilusok medencéit. Faludy György 1992-ben így emlékezik szonettjében az akkori Állatkertre:


Imádtam idejárni mint gyermek. Őzek, medvék,

leopárdok s a majmok, ahogy farkukat verték!


Hogy aztán így folytassa:


Most romos s ócska minden. 

A téglák és a csempék

hullnak, s a pavillónok roskadnak. Mégis emlék.


Régóta fordult búsra. Megjötte után mindjárt

kilencszáznegyvenötben Rákosi Mátyás itt járt,

azért, hogy a „rákosi viperát”, ezt a drága

dögöt, átkeresztelje „homoki 

viperára”.


A II. világháború alatt teljesen tönkretett budapesti Állatkertről van itt szó. Nádler Herbertet félig-meddig még hagyták, hogy újjáépítse 1945 után…

A zsidó polgári családban született Faludy országos ismertséget az 1937-ben megjelent Villon-átköltéseivel (François Villon balladái) szerzett. A kolozsvári Józsa Béla Athenaeum közművelődési egyesület 1945-ös Faludy-Villon kiadását, szüleim (akik akkor a Bolyai Tudományegyetem biológia szakos hallgatói voltak) féltve őrzött példányát olvastuk mi, franciások, szép emlékű Filep Sándor németórái alatt a Bolyaiban a ’60-as évek végén. (Nyuszi bá – becenevét vadászember mivoltából kapta – mellesleg ’44 előtt édesapámék osztályfőnöke volt a marosvásárhelyi református kollégiumban, míg őt is SAS-behívóval hadba nem állították.) Faludy katonaként szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren egészen 1945 decemberéig. 1946 tavaszán hazatért Budapestre… 1950 júniusában kémkedés vádjával tartóztatták le. Az Andrássy út 60.-ban „beismerte”, hogy beszervezték: két amerikai ügynököt nevezett meg, bizonyos Edgar Allan Poe századost és Walt Whitman őrnagyot. Ezért internálták a „magyar Gulágra”. A vers innen már Recskről szól:


Később rókát és ludat tartottak csöppnyi réten

együtt, mert azt képzelték: az állatok s a rabok

barátok lesznek – úgy mint zsidók meg arabok.


Egy katona puskával ült közöttük kis széken.

Majd a róka a káplár háta mögött megette

a ludat, s az lelőtte, amikor észrevette.


Visszatérek e rövid kultúrtörténeti kaland után a természettudomány-történethez. Bonifác napján, 203 éve, 1821. május 14-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyarországi geotermikus kutatások kezdeményezője. 1848-ban, mint az Osztrák Államvasút-társaság bányamérnöke, Szlávy Józseffel együtt a szabadságharc alatt a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Emiatt Olmütz várába zárták. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút (Széchenyi fürdő) fúrását, az elkészült kút 970 m mélységű és 74 C-fokos termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. (A második városligeti kutat a megnyitás után 23 évvel, az egykori nagyenyedi diák, Pávai Vajna Ferenc hidrogeológus irányításával 1936-ban fúrták. Ennél a víz 1240 méter mélyről jön. 77 C-fokos hőmérsékletével Európa egyik legmelegebb hévforrása. A gyógyvíz elsősorban mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas, az ivókúrák gyomor-, bél-, epe- és légúti betegségek gyógyítására szolgálnak.)

Május 15 – 1994-től kezdve e napon rendezik meg az állat- és növényszeretet napját a budapesti Állatkertben.

Május közepe. Még nem árnyas az erdő, a fénycsóvák bőven öntik energiájukat a bokoralji, most virágzó lágyszárúakra: harangvirágok, zsályák, boglárkák, vadmurok, csigakél, margaréta, galaj igyekszik beporzót találni. A szittyók és a sások tejes érésben lépő szemtermései csillognak a kósza fényben.

Néhány napja, anyák napján, lányom ilyen erdei virágcsokorral jött köszönteni édesanyját. Ennek a csokornak a képével kívánok büszkén békés nyarat minden olvasómnak.

Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2024-ben, a májusi fagyosszentek idején

Szőlővirágzás fagyosszentek előtt

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató