Horváth Imre látja ilyeneknek a Novemberi kerteket. Szépségük foszló csodáján indulok felfedezni november közepének rejtett fényeit. Ha gondolod, tarts velem ma is, kedves Olvasóm!
Első megállóm: Köln, 1280. november 15. E napon halt meg Albertus Magnus német polihisztor, teológus, filozófus. A páduai egyetemen tanult. Professzora volt a párizsi és a kölni egyetemnek. Tanítványa volt Aquinói Szent Tamás is. Kezdeményezője volt az arab kommentárok felhasználásával megújult arisztoteliánus filozófiának. Kora szinte minden tudományával foglalkozott: az ásvány-, a növény- és az állatvilág ugyanúgy foglalkoztatta, mint az asztrológia és az alkímia. Elsőként állított elő arzént tisztán. Legfontosabb munkái Arisztotelész műveihez fűzött kommentárjai. Tudósként már életében megbecsülték. Teológusként? Hat és fél évszázaddal halála után, 1931-ben avatták szentté. Miért ez a több mint félezer éves… késés? Csak találgatok…
130 évvel ezelőtt, 1894-ben született Szilvásváradon Péczely Antal bányamérnök. Különös életút az övé. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került. Szaktudása alapján mérnökként vett részt az oroszországi geológiai kutatásokban. 1921 nyarán bányászati kutatóexpedíciót vezetett Észak-Szibériába, a Kurejka folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutatómunkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért. 1926-ban tette le a bányamérnöki államvizsgát, már a Sopronba menekült főiskolán. Trianonnal a csonka országtól elvették nyersanyagkészletei 80%-át. Ezért volt jelentős a nagy tapasztalatokkal felvértezett feltáró bányamérnök munkája: a rudabányai vasércbányászat és az Ózd vidéki szénbányászat irányítója volt. A hazaszeretet hozta haza 1924-ben? Nem kell ezt találgatni.
Egy Leonida égve érkezik az Oroszlán (Leonus) csillagkép fejéből
65 évvel ezelőtt, 1959. november 16-án halt meg Hankó Béla zoológus, muzeológus. Miután a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1910-től az állattani tanszéken dolgozott. 1911-ben a helgolandi, 1912-ben és 1914-ben a nápolyi zoológiai állomáson főként gerinctelenek regenerációs képességének kutatásával foglalkozott. 1925-től a Magyar Nemzeti Múzeum révfülöpi balatoni biológiai állomásának vezetője, 1927-ben a Tihanyi Biológiai Intézet első igazgatója lett. 1929-től a debreceni egyetem állattantanára, 1940–1944-ben a repatriált kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem állatrendszertani intézetének és múzeumának vezetője, 1945-től 1950-ig a debreceni tudományegyetem tanára volt, ekkor nyugdíjazták. Hidrobiológiai, ichtiológiai és állatrendszertani munkássága mellett a magyar háziállatok eredetének és történetének feldolgozásával úttörő munkát végzett. Jött ’56, és ő Kanadába távozott… Ott érte a halál, Torontóban. Életútjának vége megfejthetetlen… Vagy mégsem?
1790. november 17-én született a sokak által csak szalagjáról – az egyoldalú és egyélű Möbius-övről – ismert August Ferdinand Möbius matematikus, topológus, csillagász. Lipcsében csillagászatot tanult, 1813-ban Carl Friedrich Gauß mellett a göttingeni csillagvizsgálóban dolgozott, majd 1842-től Lipcsében egyetemi tanár és a csillagvizsgáló igazgatója volt. A nemeuklideszi geometria egyik korai tanulmányozója. (Így kötődik neve a Bolyaiakhoz – akiket saját korukban szintén nem tudtak kellőképpen értékelni…) Mindenekelőtt mint a topológia egyik kiemelkedő egyénisége ismert. A csillagászatban elsősorban a Hold csillagfedésének pontos számításával, a bolygók csillagfedésének kiszámításával foglalkozott. Emlékét a 28.516. sz. kisbolygó is őrzi.
Kisbolygó-eredetű a Leonida meteorraj is: november 6. és 30. között metszi égi pályánkat. Maximuma idén november 17-ére, vasárnapra várható. Ezúttal valószínű nem lesz látványos csillaghullás. Ennek két oka van. Egyrészt teliholdra esik a maximum, így eleve csak egy kis töredékét láthatnánk a meteoroknak, másrészt pedig évről évre kevesebb hullócsillagot ad ez a legendás raj. Ha valaki mégis Leonida-lesre adná a fejét, annak 17-én a hajnal előtti órákat érdemes kinn töltenie, ekkor a holdfényt is beleszámítva óránként 5-6 Leonida-meteort láthat, ha egy pillanatra se csukja be a szemét, és épp jó irányba néz. A Leonidák meteorjai igen gyorsak, emiatt fotón nem túl látványosak, kivéve persze az esetleges tűzgömböket. Kitartó meteorrajongóknak javasolják egyes csillagászok, hogy 2099-ig várjanak – micsoda távlatok! –, akkor érkezik a Leonidák következő emlékezetes kitörése.
November 17-én, 1884-ben született a fénytan jeles kutatója, a szelenografálási eljárás feltalálója, Selényi Pál. Eötvös Loránd tanársegédjeként kezdte pályáját. Híres kísérletével kimutatta, hogy a fényt kibocsátó atomok úgy működnek, mint egy Hertz-féle dipólus. Kutatását 1983-ban továbbfejlesztve bizonyította a fény egyidejűleg hullám és foton jellegét. Száznál több közleménye jelent meg az optika, a szelén-egyenirányítók, az elektrográfia köréből. Fontos találmánya a szelenografálás: egy igen egyszerű eljárással a szelénen pusztán a fény hatása által képeket lehet létrehozni. A fény egyidejűleg hullám és foton jellegének bizonyításáért – sokak szerint – fizikai Nobel-díj járt volna…
Az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, Wigner Jenő is november 17-én látta meg a napvilágot, 1902-ben. Az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult, és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira. Még Berlinben készítette el doktori értekezését; Polányi Mihály volt a témavezetője, és az elkészült munka a kvantumkémia úttörő alkotása volt. Egy egyszerű kémiai reakciónak – két hidrogénatom molekulává alakulásának – a leírását adta a modern fizika módszereivel. Hazatérte után, amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, visszasietett Berlinbe és Göttingába. A Vilmos Császár Intézetben azt a kutatási feladatot kapta, hogy állapítsa meg: miért helyezkednek el az atomok a kristályok szimmetriasíkjának szimmetriapontjaiban. Ezt a problémát a kvantummechanika – részben általa, részben Laue, Pauli és Schrödinger által felismert – törvényszerűségei alapján oldotta meg.
Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában című könyvében kimutatta: a szimmetriacsoportokon keresztül eljuthatunk a kvantummechanika minden lényeges egzakt eredményéhez. Az 1963-ban elnyert Nobel-díj indoklása a következőket tartalmazta:
„Wigner Jenőnek az atommag és az elemi részecskék elméletéhez adott hozzájárulásáért, elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért”.
A 130-as évek elejétől – politikai emigráns volt (ő is?) – már a princetoni egyetemen folytatta kutatómunkáját – hat évtizeden át. 1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Ugyanez év szeptemberében, miután Németország megtámadta Lengyelországot, Roosevelt elnök utasítást adott az atomenergia-program elindítására. 1941-ben kezdődött meg Chicagóban az első atomreaktor építése. Az ötlet Szilárd Leótól származott, Fermi vezette a kivitelezési munkát, Zinn végezte az urán-grafit máglya építését, és a mérési eredmények alapján Wigner végezte a láncreakció megindulásának és önfenntartóvá válásának feltételeit megadó számításokat. 1942. december 6-án indult be a reaktor. Ő tervezte a további, az urán után a plutóniumra alapuló reaktorokat. Ennek alapján nevezte egy munkatársa a világ első atomreaktor-mérnökének. Wigner Jenő magyarságáról így vallott a ’70-es években:
„Egyszerű magyar dalok és versek, amelyeket 1910 előtt tanultam, ma is önként megszólalnak bennem… A magyar költészet talán a legszebb Európában. A viccek látszólag egyetemesek, de azokat egy ország sem élvezi jobban, mint a magyarok. Sehol máshol nem tapasztaltam a viccek olyan erejét, amióta elhagytam Magyarországot. Ennivalóra és lakásra mindenütt szükség van, de nevetésre nem föltétlenül. Akkor miért találunk ki tréfákat, és miért kacagunk rajtuk olyan boldogan?”
Néhány tudóssors – fél évezred távlatában…
Még hódítók a novemberi kertek
Lucskos november. Ablakunk
zápor-cseppek suhogva mossák.
Lobog a tűz. Ó, jóleső,
gyermekkor-ízű otthonosság…
Árnyékok, fények inganak,
halott csodák életre kelnek.
Künn fellegek, benn jó meleg,
s anyám mesél. Mint Åse Peernek.
Az ősök érezhettek így
hideg viharban, este-tájban,
a rém-űző lángok körül
a bujtató barlang-homályban.
Tuskót a tűzre! Űzzük el
hidegét ősz komor havának.
S adjunk hálát, kis unokám,
a tüzet rabló, hős titánnak.
Áprily Lajos Intérieurje legyen mai hálaszavam a tudomány fényt hozó titánjainak.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
 csillagkép fejéből.jpg)
