A természet kalendáriuma (DCVIII.)

Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Indulnak már a tüzérek messze a határba.

Március tizenötödikén manapság ez a dal szabadon szárnyalhat szerte a Kárpát-medencében. 1990 előtt – legfeljebb népdalversenyeken, ott is ritkán, máshol sehol – közönség előtt nem csendülhetett fel.

Ma? Bár lennének annyira tömegeket megmozgató alkalmak: március 10., március 15., március 19.… Mint 1990 körül.

Ágyú harangok rezéből. De honnan ez a jó ágyúcsőhöz egykor nélkülözhetetlen fém? Az ágyúcső készítése a harangöntésből alakult ki, kezdetben harangöntők készítették őket. Idővel a két mesterség különvált. A cső anyaga először bronzból, majd sárgarézből, később vasból készült, a XIX. század második felétől pedig acélból.

Maradjunk ma a réznél! Az ELTE Ásványtani Tanszéke által megszervezett szavazáson a 2024-es év ásványkincse a rézérc lett.

Hanem tévedés ne essék, a termésrézen kívül – ami csak Cu elemből áll – még kilenc rézércet ismer az ásványtan. Többnyire kénnel vegyülve vagy oxidálva jöttek létre. A réz azon kevés elemek közé tartozik, melyek a természetben elemi állapotban megtalálhatók. Kristályos formában ritka.

A legkevesebb (12,7%) rezet, de 41,7% ólmot tartalmazó rézérc a bournonit. Összképlete: PbCuSbS3. Puha érc, keménysége mindössze 2,5-3. Színe az acélszürkétől a feketéig terjed. Nevét 1805-ben Robert Jameson skót mineralógus adta Jacques Louis de Bournon (aki az ásvány kémiai képletét meghatározta) francia krisztallográfus tiszteletére. A bournonit fontos ércásvány, ólmot, rezet és antimont tartalmaz. Hidrotermális telérekben közepes hőmérsékleten képződik, többnyire galenittel, szfalerittel, kvarccal, sziderittel, antimonittal, barittal stb. együtt. Tömegesen is megtalálható vaskos, szemcsés, oszlopos halmazokban, de gyakoriak fogaskerékhez (másik neve kerékérc) hasonló kristályai is. Anglián kívül Peruban és Bolíviában vannak lelőhelyei, de jelentősek az erdélyi, cseh, osztrák és német előfordulások is.

A fakóérc (tetraedrit) átlagban 30-40% rezet tartalmaz. Bonyolult összetételű kénes ásvány, nevét színéről és alakjáról kapta. Nagy tömegekben megjelenve szemcsés és tömött szövetet képez. Színe acélszürkétől – ez a fakó szín – a vasfeketéig változhat. Lényegében HCu2S.Sb2S3 összképletű, ahol a kén 23,1%, az antimon 24,8%, a réz 52,1%-ban van jelen. De lehet még benne Ag, Hg, Bi, Pb, Fe, Co, Ni, Sn, Pt is. Az ezüst és a higany szokott nagyobb arányban lenni. Erdélyben Kapnikbányán és Zalatnán találkozhatunk vele. Használják réz, ezüst és higany előállítására.

A rézlazúr (azurit) már 55,1% rezet tartalmaz átlagosan. Víztartalmú rézkarbonát: (2CuCO3) + CuO.H2O = H2Cu3C2O3. Rokon ásvány a malachittal, mellyel rendszerint együtt terem, de rendesen kisebb mennyiségben. Lazúrkék színéből származik neve. Keménysége 3,5-4. A legszebb kristályok Chessyből ismeretesek, Lyon mellől. Szépek az erdélyiek is Új-Moldováról, Szászkabányáról, Dognácskáról. Ahol nagyobb mennyiségben terem (pl. Szibéria), ott rezet is olvasztanak ki, vagy pedig rézgálicot gyártanak belőle. A régi freskókon az égboltozat megzöldülése onnan van, hogy a festékül használt rézlazúr víz felvétele folytán malachittá változott át.

A következő a sorban a tarka rézérc (bornit), 55,7% réztartalommal. Tulajdonképpen réz-vas-szulfid (Cu6Fe2S6). Szabályos rendszerbeli kristályai igen ritkák. Leginkább vaskosan, hintve és mint bevonat terem; nevezetes tulajdonsága, hogy a levegőn igen gyorsan tarka futtatott színt ölt, innen a tarka rézérc név. Eredeti színe rézvörös v. tombakbarna (fémes fényű bronzszín). Keménysége 3. Könnyen olvad. Elég gyakori kalkopirit társaságában, és ott, ahol nagyobb mennyiségben terem, rezet olvasztanak ki belőle. Nálunk Krassó-Szörény megyében Dognácskán, Oravicán, Szászkabányán, továbbá még Rézbányán (Bihar megye) lelhető fel.  A bornit név Wilhelm Haidinger osztrák mineralógustól való, aki azt a kapnikbányai Born Ignác metalológus tiszteletére keresztelte el.

A hatodik a sorban az 57,3%-os  réztartalmú malachit. A karbonátásványok közé tartozik. Rendszerint rostos, szálas vagy vesés, fürtös megjelenésű. Nevét a mályva görög nevéből kapta (malakhé), mert az ásvány olyan színű, és kissé olyan mintázatú, mint a mályva levele. Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Gyakori jelenség, hogy az azurit malachittá alakul. Gyakori rézérc ásvány. Telepszerűen előfordul az Ural-hegységben, a kongói Katanga tartományban, Arizona és Utah területén, Elba és Szardínia szigetén, Erdélyben leggazdagabban Rézbányán. A réz kinyerésén túl, tömött tömbös előfordulásait díszítőkőként is felhasználták. Szép példája látható ennek Szentpéterváron: a Téli Palota és az Izsák-székesegyház burkolása. A Sao Paolo Fuori le Mura bazilika szentélyét az orosz cár adományozta malachittal burkolták. Festék-alapanyagként is használatos volt. Ékszerek készítésére is gyakran használják a vesés, szép rajzolatú példányait.

A kalkozin (kalkocit, rézkéneg) 79,7% réztartalmú szulfidásvány. Az elektromosságot jól vezeti. Jól alakítható. Gyakran előforduló rézércásvány. Tömeges előfordulásai találhatók Bor környékén, Chilében, Angliában. Igen gyakran kalkopiriten képződik bevonatként.

A vörös rézérc (kuprit) réztartalma meghaladja a 88%-ot is, a kalkopirit után a legbecsesebb rézérc. Anyaga réz-oxid: (Cu2O). Magyar neve vörös színét jelzi, mely legszebben látható a rézvirágnak (kalkotrichitnak) mondott változaton. Ez csupa vékony, tűforma, egy irányban torzult kristályok halmaza. Színe sokszor ólomszürke, karca azonban mindig barnáspiros. Keménysége 3,5-4. Leginkább ott találni, ahol a kalkopirit- vagy kalkozintelepek mállásnak indultak. Rézbányán, Új-Moldován néha kristályokban is előfordul. Nagy mennyiségben bányásszák Franciaországban Chessy vidékén, Angliában, az Ural meg az Altaj-hegységekben. A téglaérc téglaveres színű földes változat, tulajdonképen a kuprit keveréke barna vasérccel. Ugyancsak ez a keverék a rézszurokérc, csakhogy sötétvöröses barna színű és fémes fényű, kagylós töréssel.

A legfontosabb rézérc a kalkopirit (réz-ferroszulfid, CuFeS2). Négyzetes rendszerben kristályosodó szulfidásvány. Többnyire halmazokban, ritkán kristályos formában jelenik meg, ekkor tetraéderszerű, vaskosan kristályos, felülete rostos és irizál, gyakran ikresedik. Neve a görög khalkosz (= réz) és pyr (= tűz) szó összetételéből származik. Keménysége: 3,5-4. Színe: zöldessárga-rézsárga. Elméleti réztartalma: 34,6%. Ez a leggyakoribb rézérc ásvány, az utómagmás és az üledékes folyamatokban egyaránt keletkezik. Hasonló a sötét színű markazit, a pirit, a termésarany. Telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Erdélyben Kisbányán, de nagy mennyiségben bányászták Balánbányán is. Manapság a spektroszkópia lehetőségeinek felhasználásával próbálják kideríteni, hogy a balánbányai kalkopirit alapanyagul szolgálhatott-e a székelyföldi bronzleletek esetében.

De hogy Gábor Áron rézágyúiban benne van a Keleti-Kárpátok kalkopiritjének reze, amely egyszer haragok ércébe ötvöztetett, hogy aztán újraöntve ágyúcső legyen belőlük – bizonyosság.

Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet,

Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.

Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,

Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!

Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?

Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek. 

A közismert népdalt első alkalommal Mathia Károly Csíkszentdomonkoson vettette papírra s kottázta le 1941-ben, egy tizenkét éves legény énekelte el. A hagyomány szerint a szabadságharc idején keletkezett. A dallam elemzése alapján Tari Lujza népzenekutató a dal keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a XX. század elejére teszi. Jagamas Károly szerint műdalból eredhetett, de eredetije nem ismert. A dallam mára a magyar népzene minden régiójában majdnem egységes. Táncoltak is rá: lassú vagy középgyors csárdást.

Mindezek mellett az erdélyiek számára ez (is) a ’48-as szabadságharchoz tartozik.

Igaz ugyan, hogy az első három ágyúcsövet még vasból öntötték Bodvajon, de a négy sepsiszentgyörgyi és a 63 kézdivásárhelyi ágyúcső már sárgaréz ötvözetből öntődött.

Tehát: nehéz rézágyú.

És ránk marad a nehéz márciusi örökség.

Éljünk vele emberül!

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2024-ben, március idusán