Horváth István az Utunkban 1959. április 23-án megjelent Április című versével érkezem hónapunk utolsó hetébe. Tekintsünk kissé vissza szeszélyességére. Idén is megérdemelte az évszázados ítéletet: Április hét tél, hét nyár. Magam kétszer is cseréltem kalapom filcét szalmára.
Kr. u. 373-ban Julianus apostata hadseregét szórta szét egy április végi ítéletidő.
1228 áprilisában heteken keresztül olyan meleg volt, hogy a búza sárgulni kezdett.
1359 áprilisában a hideg csaknem az összes szőlőskertet tönkretette Európában.
1446 áprilisában Közép- és Nyugat-Európában igen erős hideg és nagy havazás volt.
1699 áprilisa rendkívül szárazsággal sújtotta egész Erdélyt. „A föld olyan kemény volt, mint a vas” – írja az akkori krónikás.
Napnyugta aranykárpitja
Hanem mégiscsak 2025-ben is a tavasz kezdete volt április.
Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen, és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.
Követve Wass Albert intő tanácsát, ezt teszem éppen, s összegezek.
Erdőt-mezőt járva találkára hívogatott itt-ott egy-egy tavaszikankalin-csokor. A dombperemeken halvány lilás virágait a tavaszi lednek – a lebomló antocián miatt – idén is már kékre festette át. A Somostető üde talaján a fehér virágú galambvirág, a berki szellőrózsa és a sárga bogláros szellőrózsa virágszőnyegdarabkái lassan beleolvadtak már a fény után törekvő kalászosok sötétedő zöldjébe. De már bontja szirmait az Udvarfalva fölötti napsütötte domboldal legszebb dísze, a törpe nőszirom. Mint neve is jelzi, szépségét éppen alakja adja, jelzője alig néhány centis szárhosszára utal.
A rovarvilág is megelevenedett. Az áttelelő petékből kikelt hernyók már lakmározzák a növények zöldjét. Vámosgálfalván, a tavaszi jégesőt követően, a kirobbanó fényben már röpködő káposztalepkékre csodálkoztam rá.
A Maros lapályán a vöröshasú unka is feltünedezik. Valahol Vécs fölött talán a sárgahasú unokatestvére is ébredezik. Április a varangyosbékák nászidőszaka. A Galonya mentén április közepétől kezdődik a foltos szalamandrák násza, s április végére várható, hogy a Nagygát fölötti füzesekben ébredezni kezd a zöld levelibékák lusta hada is.
A legkorábban előmerészkedő fürge gyík után április elején már láthattunk zöld gyíkot is a Jedd alatti Kincses-dombokon. S a Vácmány szárazuló alján április közepétől előkerülhettek a homoki gyíkok.
A Maros Kutyfalva környéki holtágaiban nagy valószínűséggel áprilistól mocsári teknőst is megleshetünk – amely iszapba vagy a part fövényébe ásott telelőjéből kecmereg a fényre.
A gólyapár visszavette fészkét az omladozó abosfalvi Apor-kastély előtti villanyoszlopon. Kelepelésükre rácsodálkoztak az út túloldalán a kis református templomba búcsúztatóra érkezők. Alaposan eláztatta őket a hirtelen érkező jeges eső. A napnyugta már aranyba vonta a szeszélyesen kitisztuló ég alját a hófehér templomtorony mögött. Az elárvult virágoskert tulipánjai emlékeket bájolnak.
Messziről jössz. Nagyon mesze van minden,
amire test és lélek várni mer.
Mintha az ég hasadna lépteidben,
a csendet mennyek vére önti el,
és mossa éjszakák fekete szennyét.
A földre a szenny álarcként tapad.
Nagy fájdalmakon dereng át a nemlét,
míg vajúdik a boldog virradat,
s megszületik az élet folytatása.
Tűnik az árnyak bizonytalansága,
a fényben minden önmagára lel.
Az ég sebe beforr, vére leszárad,
nyüzsgő élet özönli el a tájat,
mire a titkokból megérkezel.
Gál Éva Emese Reggel versét csak áprilisban írhatta – gondolom –, talán éppen egy gyász után.
A legkorábban érkező füsti fecskéket követik a parti-, majd a molnárfecskék csapatai is. Ebben a hónapban érkezik a ritka gólyatöcs és gulipán mellett, viszonylag későn, a kiskócsag – a Faragói-tóra is. A később érkező poszáták mellett megjelennek a fülemülék a gernyeszegi Teleki-kastély kertjében.
Elárvult virágoskert tulipánjai
Márkus napján, április 25-én
Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz,
De ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.
– így tartja a népi regula; meg azt, hogy
Márk zöld búzával jő.
Márk, a négy evangélista egyike, Pál és Barnabás apostolokat kísérte volt, Pált Rómába is követte. A hagyomány szerint Szent Péter tolmácsolója volt, az ő diktálása nyomán írta meg evangéliumát. Állítólag ő volt Alexandria első püspöke, ott is szenvedett mártírhalált április 25-én, húsvét napján. Állítólagos maradványait Velence szerezte meg a IX. században, azóta ő a tenger királynőjének védőszentje. Attribútuma a szárnyas oroszlán: evangéliumát Keresztelő Szent János pusztában bömbölő kiáltásával kezdi.
Márk attribútuma naptári szempontból értelmetlen jelkép – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában. – Az oroszlán (...)az Oroszlán havába illene, Márk helyére pedig Lukács, akinek jelképe a Bika (Ökör). Viszont a román templomokban, amelyekben a négy evangélista állatövi jelképeit szívesen pingálták a keresztboltozat lunettáira, már (…) égtáji helyeiknek megfelelően ábrázolták őket.
A kizöldült erdők, mezők már biztosítják a táplálékot a növényevő emlősöknek. A rovarok pedig rovar-evő emlőseinknek szolgálnak eledelül. Esti sétáinkon ismét találkozhatunk sünökkel.
A laza talajú, ritkás erdőkkel borított domboldalak lakója az üregi nyúl is. Ebben az időben látnak napvilágot egyik legfőbb ellenségének, a rókának a kölykei is. Megleshetni őket Koronka fölött, a Vácmány alatt is akár.
A hónap folyamán vedlenek a vaddisznók, szarvasok. Az öreg szarvasbikák agancsa ugyan még barkás, de már tekintélyes méretű és súlyú lehet. De a Németkalap alatt csak őzbakok csatáznak. Nem úgy a medvék – egyre nagyobb revírt próbálnak foglalni, még Vásárhely közvetlen környékére is lemerészkednek.
Április 27. fehérvasárnap, húsvét második vasárnapja. Nevét eredetileg onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek – a felnőttkorban megkeresztelt katolikusok – ekkor vetették le fehér ruhájukat. Keresztszüleik ilyenkor föltétlenül megvendégelték őket. Később, amikor a katekumenátus megszűnt, és már az újszülötteket is megkeresztelték, ezen a napon történt a házasulandók között a leendő keresztkomáknak, keresztszülőknek kiszemelése. A magyarság körében, több hagyományőrző tájunkon legújabb időkig élő komálás, komatálküldés, mátkálás ennek az ókeresztény liturgikus képzetkörnek laikussá vált maradványa. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
A komatálazás megelevenedő szokására a Maros felső folyása mentén s a Nyárádmentén is rálelhetünk.
A komatálból nem hiányozhatott a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt. Például ilyeneket mondtak:
Komatálat hoztam,
Fel is koszorúztam,
Koma küldte komának,
Hogy váltsa ki magának.
Ha nem váltja magának,
Küldje vissza komának.
A hónap utolsó napja 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére a méhek napja.
Hadd köszönjek el jómagam is áprilistól Arany János 1847-ben írt A méh románcával:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
