A természet kalendáriuma (CDLXXVII.)

Bámulom a budapesti Iparművészeti Múzeum bejáratát. A népművészetből vett motívumokkal gazdagon megrakott késő nyári hangulat évszázadnyi távolból üzen. Alkotója történelmi időpontban hunyt el: másfél héttel a szarajevói merénylet előtt. A XIX. század ekkor ért véget, a békés Európa hirtelen felborult, egy hónappal később kitört a nagy háború. Az alkotó 176 évvel ezelőtt, 1845. augusztus 27-én született. Lechner Ödön egész életét az egyedi, magyar formanyelv megteremtésére tette fel. Épületei díszítésével, a felületek mozaikozásával és festésével és a Zsolnay-kerámiák használatával létrehozta a szecesszió magyaros, népies irányzatát.

235 évvel ezelőtt, 1786-ban e napon kezdődött a selmecbányai Szklenó-fürdőn a világ első nemzetközi bányászati-kohászati konferenciája, melynek elsőrendű célja a Born Ignác által kifejlesztett új nemesfémkinyerési eljárás bemutatása volt. Nyolc országból 27 szakember gyűlt össze az új eljárás helyszíni tanulmányozására. Born az új kohászati eljárást a még ugyanazon évben megjelent, Ueber das Anquicken der gold- und silberhaltigen Erze, Rohsteine, Schwarzkufer und Hüttenspeise című, legjelentősebbnek tartott művében ismertette. A konferencián Born javaslatára megalapították a Societat der Bergbau-Kunde bányászati társaságot, mely az első nemzetközi tudományos szakegyesület. A szervezet az európai országokon kívül Amerikára is kiterjedt; tagjai között olyan hírességeket találunk, mint Lavoisier, Goethe és James Watt. A társaság működésének célját így határozták meg: „Mindent összegyűjteni, ami a legtágabb értelemben hasznos a bányászat számára és az ismereteket közölni a tagokkal, hogy azokat saját országukban és az emberiség javára mindenütt hasznosíthassák.”

109 évvel ezelőtt, 1912. augusztus 30-án született a mágneses magrezonancia felfedezője. Edward Mills Purcell a II. világháború alatt a massachusettsi sugárzástani laboratóriumában dolgozott a mikrohullámú radar kifejlesztésén. A Harvardon 1945-ben munkatársaival fedezte fel a mágneses magrezonanciát (NMR). Ez a technika az alapja a mágneses magrezonancia képalkotásnak (MRI), a XX. század egyik fontos orvosi diagnosztikai módszerének. Ezért 1952-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Felix Blochhal. Csillagászként ő detektálta a semleges hidrogénatomok rádiósugárzását, melynek segítségével először váltak láthatóvá a Tejút-rendszer spirálkarjai.

Az augusztusi égbolt tüzes könnyeinek idején túl emlékezzünk meg Fred Lawrence Whipple csillagászról. 2004. augusztus 30-án váltott üstököspályára az üstökösök „piszkos hógolyó” modelljének megálmodója. 1931-től a Harvard Egyetem Obszervatóriumában a Naprendszer kis égitesteit kutatta, meteorok pályájának meghatározásával foglalkozott, s több üstököst fedezett fel. Az üstökösök magjának szerkezetét 1950-52-ben fejtette meg: az üstökösmagok megfagyott gázok jege által összetapasztott szilárd anyagszemcsékből állnak. A modellt az űrszondák 40 évvel utóbb igazolták.

Augusztus utolsó napján emlékezzünk meg a kalandos életű őshaza- és Kelet-kutatóról, Besse János Károlyról: 1765-ben született e napon. Önéletrajza szerint „a földismeret iránti ellenállhatatlan hajlama” késztette világjárásra. Bejárta egész Európát, Mauritius szigetén a francia kormányzó titkára volt. A magyarok őshazája és a magyar nyelvészet iránt Beregszászi Pál 1796-ban, Lipcsében megjelent könyve keltette fel érdeklődését. 1829-ben indult a Kaukázusba, egy olyan expedícióhoz csatlakozva, amelyben a szentpétervári akadémia tudósai is részt vettek. Útjának tapasztalatait a Tudományos Gyűjteményben tette közzé. Útirajzait Magyarországon  előfizetők hiányában könyv alakban nem tudta kiadni, tevékenysége érdektelenségbe fulladt. Végül Párizsba költözött, ahol megismerkedett a kor legnagyobb földrajztudósával, Humboldttal, és itt kötött barátságot Batsányi Jánossal is. Műveit nagy nehézségek árán franciául jelentette meg. A Kaukázus tájairól, településeiről, né-peinek – kalmük, tatár, kabard, abház, cserkesz – szokásairól, nyelvéről sok értékes adatot gyűjtött. Elmélete, miszerint több kaukázusi nép is rokonunk, ma újra éledezőben van.

Augusztusvég. Mintha lágy zenére, egész nap ontják illatukat a kert növényei; igyekeznek, nehogy lekéssenek a nyár búcsúkoncertjéről. Szeptember utolsó napján, 1861-ben lényegült fanyar illattá Charles Baudelaire. Esti harmóniáját Kálnoky László magyarította:

Közelg a perc, mikor lágy szárán imbolyogva

ontja minden virág a szent tömjénszagot;

járják az est legét a hangok s illatok;

valcer bús dallama, epedés kába sodra!

Ontja minden virág a szent tömjénszagot;

felsír a hegedű, mintha egy szív sajogna;

valcer bús dallama, epedés kába sodra!

Magas oltár az ég, szomorú és nyugodt.

Felsír a hegedű, mintha egy szív sajogna,

gyöngéd szív, hol sötét űr kelt irtózatot!

Magas oltár az ég, szomorú és nyugodt;

alvadt vértóba fúl immár a nap korongja...

Gyöngéd szív, hol sötét űr kelt irtózatot,

gyűjti a csillogó múlt romjait halomba!

Alvadt vértóba fúl immár a nap korongja...

Emléked mint arany szentségtartó ragyog.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1821. augusztus 31-én született Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz. Több tudományterületen is maradandót alkotott. Fizikusként az energiamegmaradás törvénye fűződik nevéhez. Neurofiziológusként meghatározta az idegimpulzusok sebességét, a szem és a látás matematikai modelljével, a térlátással és a színlátással foglalkozott, és feltalálta a szemfenéktükröt. Filozófusként a tudomány társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozott.

1985-ben e nap halt meg Sir Frank Macfarlane Burnet ausztrál Nobel-díjas virológus. Az immunitás mechanizmusát kutatva állapította meg, hogy a védettség úgy jön létre, hogy valamely fajidegen anyag – elsősorban fehérje – hatására ellenanyagok képződnek. Ez a fajidegen anyag lehet valamely mikroorganizmus része, de lehet táplálék része vagy átültetett szövet is. Felfedezte, hogy az embrió vagy újszülött állat szervezete nem veti ki az átültetett szövetet, és az adott antigén csak az újszülöttkor után alakul ki, ekkor kezd a szervezet ellenanyagokat termelni. A szerzett immuntolerancia felfedezéséért, Peter Brian Medawar brit biológussal megosztva, 1960-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

Szeptember. Kányádi Sándor sóhajával induljunk a kilencedik hónapnak!

Tele a hombár,

tele a raktár,

tele a kaptár,

tele a csűr.

Rászáll a nyár a

legelső sárga

levélre, s elrepül.

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt, s nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét – írja Supka Géza a Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek című művében –, a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „ujjal rámutatni valakire”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykjénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelykje volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni.

A hónap régi magyar neve mérleg hava. A Mérleg jegy szeptember utolsó dekádjában kezdődő uralmára utal: időszámításunk kezdetéig az őszpont a Mérleg csillagképbe esett.

Mérlegeljünk, higgadtan mérlegeljünk – int minket is a kalendárium.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, 235 évvel a világ első – Magyarországon (!) megrendezett – nemzetközi tudományos konferenciájának kezdőnapja után