2021. április 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az erdőről hazatérő favágók 

 – vág a tavasz elébe Bartalis János e versében, még az első világégést nem is sejtve, 1914 februárjában –

 

nagy újságot hirdetnek.

Azt beszélik, hogy tavasz van,

mert kinyílott a hóvirág.

Széltében, hosszában

meleg napsugár tűz be az erdőbe,

s az erdőoldal csupa hóvirág.


Az erdőről hazatérő favágók nagy örömet hirdetnek.

Azt is mondják, hogy kis őzikék

legelészve bólogatnak végig

a virágos erdőháton,

s vidám madárfüttytől mosolyog az erdő.

Ébred a természet tehát.

Remegve tárom ki szobám ajtaját.

Az ereszről csurog a víz

és nagy robajjal fut le a csatornán.

Lelkem kitágul.

Tele tüdővel szívom a tavasz friss illatát.

Fejem kábult, vérem nyugtalanul lüktet:

ébred a természet,

itt van a tavasz!


Az erdőről hazatérő favágók

csoda dolgokat beszélnek.

A nap, mint piros máglyatűz,

a madarak dalán hamvad el

és rügybe szakadt a fák hegye.

A kérges tenyerű favágók mondták ezt nekem.

Fizessen meg az isten érte nekik,

jó, becsületes emberek.

A nap, mint piros máglyatűz,

a madarak dalán hamvad el,

s levélbe fut a fák hegye.

Fizessen az isten ez örömért nektek,

szegény favágók!

Holnap kimegyek veletek én is az erdőre.

 

Rododenronvirágzás Ambrózy-Migazzi István jeli arborétumában


Tavaszodik valóban.

Martius, azaz Mars hava. Nevét „Marsról, aki volt a hadakozásnak istene” kapta – magyarázta volt Bod Péter; s még hozzáfűzi, hogy találó ez az elnevezés, mert Krisztus valóban a legnagyobb hadakozó, aki „hadakozik érettünk” – a szinte elfeledett reformátor, Ulrich Zwingli szóhasználata szerint –, s a Golgotát legyőzi a húsvét Istene.

Rómában, az ősidőkben az év kezdő hónapja volt; a mediterráneumban a nap-éj egyenlőséggel kezdődött az év. Az ősi Róma a tavaszi újévet március idusán, holdtöltekor ünnepelte. Mars emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét ma is márciushoz kapcsolja az emberiség.

Régi magyar neve böjtmás hava. Március a böjt második hónapja. Hónapunkat nevezték kos havának is: március 21-én kezdődött az új csillagászati év.

Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! – írja Márai Sándor a Négy évszakban. – Az influenzán át gázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.

Ezt énekelem: üdvözöllek, Március. (…) Március külön évszak, semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van.

Lelkesedése legyen a koronavírus-pandémiából ébredező Európa biztatója.

Március 5-én, 1816-ban született Margó Tivadar. Orvosnak készült, biológus lett. 1841-ben sebészdoktor és szülészmester Bécsben. A szabadságharc idején honvéd orvos. De 1851-től természettudományi előadásokat tartott már Bécsben. 1860-tól a kolozsvári orvossebészeti tanintézet, 1862-től a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan tanára. Egyetlen magyar tudós, aki meglátogatta Charles Darwint. A német Ernst Häeckelhez és az angol Thomas Henry Huxleyhez hasonlóan ismerteti az evolúció tanát. Az 1868-as kiadású Általános állattanában írt először a darwini természetes szelekcióról. 1869-től a Magyar Természettudományi Társulat keretein belül szervezte meg ismeretterjesztő előadásait. Az ember származása magyar fordításához 1884-ben írt bevezetője, Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése másfél évszázaddal ezelőttre teszi az evolúció magyarhoni térhódítását.

1869. március 5-én született a malonyai és a jeli arborétum alapítója, Ambrózy-Migazzi István is, Nizzában. Gyermekéveit Kemenesháton töltötte. Főként a botanika érdekelte; ez irányú tanulmányait Bécsben, Löwenben és Budapesten végezte. Az foglalkoztatta, hogyan lehetne az enyhébb éghajlatot kedvelő növényeket megtelepíteni a kontinentális klímájú Kárpát-medencében. Mint országgyűlési képviselő, felsőházi tag, a botanikát csak kedvtelésből, de annál nagyobb szakértelemmel űzte. Felesége felvidéki, malonyai birtokán kezdte meg az intenzív kísérletezést, növények százainak telepítését. Az első világégés, aztán a trianoni döntés után soha többé nem térhetett vissza félbemaradt munkájához. De a malonyai kert máig a Felvidék legjelentősebb arborétuma. Aztán megfigyelte, hogy a Kemeneshát mikroklímája alkalmassá tehető olyan növények meghonosítására, mint a fenyőfélék, tuják, bukszusok, páfrányok. Így kezdte meg 1922-ben a Jeli Hálásnak nevezett helyen egy új kert kialakítását. Az örökzöldek mellett több mint 10-féle nárciszt, páfrányféléket, liliomokat ültetett el. Ő tette alkalmassá a területet a híres rododendronültetvény létrehozására; a színpompás növények virágzását máig egyedülálló látványosságként tartják számon. Nyugvóhelyét ő maga választotta az arborétum közelében; kriptáján olvasható jelmondata: Semper vireo – örökké zöldellek.

Március 8. nemzetközi nőnap. 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában, Koppenhágában, Clara Zetkin javaslatára határozták el az emléknap megtartását. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először. Az ünnep nagy változásokon ment át. E nap a nők megbecsülésének napja: az anyáé, a kedvesé, a feleségé, a nagymamáé – minden nőé. S a szerelemé is. Nálunk, a Kárpát-medencében nem a Valentin-nappal kezdődik a kikelet, mint az atlanti Európában. Az első virágok éppen március első hetében jelzik: itt a kikelet.

 

Ha még ifjú volnék s nem nyomna mindenféle gond és fojtó aggodalom,

ezen a tavaszon

a nőknek azt mondanám

(s magamban titkon még most is ezt mondom talán):

 

– így kezdődik Somlyó György Ezen a tavaszon című verse –

 

legyetek szépek! nézzétek, a téltemető-virág

pici sárga szirmaiba temeti a tél irtózatát,

a hóvirág, a kankalin, a nárcisz

már elfeledte, milyen rettenetes volt a naptalan ég, a fagyott föld s a vajudás is.

Legyetek szépek! annyit ringtatok virágként már a férfirímek kuszán összefonódó indáin,

legyetek meghatók, mint a nefelejcs és hódítók, mint a jácint.

Legyetek szépek, gondok temetői, jeltelen tömegsírjai a szenvedésnek.

Legyetek emésztő, édes pondrói a fájdalomnak, az önvádló hideglelésnek.

Legyetek szépek, ringó bölcsők az utcán, a szobában,

bölcsői az újszülött pici reménynek, amely oly meztelenül és hontalanul vinnyog idegeink rángó burkában.

Legyetek szépek, vesszen ragyogásotokba az utca mocska,

testetek hibátlan épülete cáfoljon rá a romokra.

Legyetek szépek, a szépség minden látható színein túl, bocsássátok ránk a báj és kedvesség érzékekkel fel sem fogható, ibolyántúli és vörösöninneni sugarait,

hogy szökjön fel bennünk a vér titkos higanyszála és sajogjanak fel bennünk a fényérzékeny lemezek, amiknek homályán (s jaj, mily mély homályban!) a boldogság ábrándja rejtezik –

s ne is tudjuk, mitől! Legyetek ott is, ahol nem vagytok, legyetek, mint az elektromosság, mely kigyúl váratlanul,

mint a levegőben a rezgés, mely egy gombnyomásra hanggá alakul,

legyetek láthatatlanul is mindenütt jelen a világban, s zengjétek, mint a nap, a rejtelmes sugarak, a virágok, a vizek, a szelek,

hogy nemcsak lehetne élni. Hogy élni lehet!

 

Hogy élni lehet. A verset 1957 márciusában írta a költő.

És élni kell 2021 márciusában is.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, kikelet havának ötödik napján

A téltemető virágtenger pici sárga szirmokba temeti a telet