2020. május 30., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Március 20. Tavaszi nap-éj egyenlőség. A csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítőre süt merőlegesen, éppen keleten kel és nyugaton nyugszik. A nappalok és az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. A tavasz három hónapját virágdíszes, gyöngyös, drágaköves, a Kos, Bika, Ikrek állatövi jegyeivel ékesített, zöld ruhát viselő szűz személyesíti meg. A tavasz Flóra és Vénusz évszaka. A virágok és a fű zöldje Flóra attribútuma, a mirtusz és a gyöngy Vénuszé.

Római monda szerint az év akkori első hónapját Romulus nevezte el apjáról, Marsról. Mars eredetileg paraszti istenség volt, Silvanus néven az erdők és legelők felett uralkodott. De már a korai időkben hadistenné, a görög Árész, a babiloni Nerga, az indiai Rudra rokonává vált. Az ő nevét viseli Földünk külső szomszédja – a csillaghitben a háború istenének égi teste.

„Menjünk, kedvesim!/ És bölcs pajtásim/ A zöld erdőbe sétálgatni”


Március 20-án, 1702-ben, Kolozsvárt tette le végleg betűöntő szerszámait Misztótfalusi Kis Miklós. Teológiai tanulmányok helyett Amszterdamban a könyvnyomtatás mesterségét tanulta ki, melyet művészetté fejlesztett. 1686-ban 3500 példányban saját költségén adta ki magyar nyelvű Bibliáját. 1690-ben érkezett haza Kolozsvárra, ahol 1693-ban nyomdát alapított. S haláláig könyvek kiadásával, javításával s bővítésével foglalkozott. Lengyel, német, svéd, angol, kínai megbízásokat kapott, de dolgozott Cosimo de Medici toscanai hercegnek, a Vatikánnak is. Tervezett héber, görög és örmény betűket, elkészítette az első grúz nyomtatott ábécét. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyomtatott szakácskönyv kiadása, amiben 213 recept van. A Janson és az antikva mellett nevét őrzi a KisMiklós betűtípus is.

Ugyancsak március 20-án, 1727-ben lépett az örökkévalóság gravitációs terébe Isaac Newton. 1687-ben megjelent korszakalkotó művében, a Philosophiae Naturalis Principia Mathematicában (A természetfilozófia matematikai alapelvei) írta le az egyetemes tömegvonzás törvényét, és megalapozta a mechanika tudományát. Törvényei fontos szerepet játszottak többek között a heliocentrikus világkép térfoglalásában.

Szintúgy március 20-án, 1894-ben halt meg a turini remete, Kossuth Lajos. Abban az évben hosszabb betegeskedés után Kossuthot az influenza döntötte ágynak. Száműzetése idején számtalan látogatója volt. Felner Károly és Barna Tivadar különleges kéréssel tett nála látogatást 1890-ben: intézne szózatot a magyar néphez, amit ők egy viaszhengerre felvennének. A hangfelvételre szeptember 20-án került sor. A viaszhengert az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. A hetvenes évek végén kis bakelitlemezre másolva adta ki a Hungaroton. Kossuth az egyik legkorábban született ember, akinek rögzítették a hangját. Ez a lemez nekem is megvolt. 1989-ben jó pénzért cserélt gazdát az ócskapiacon… Kevesen ismerik Kossuth Lajos botanikai érdeklődését. Torinóban is tovább bővített herbáriuma a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának féltve őrzött kincse. Jómagam is láttam még azt a több mint 150 évet megélt medvetalpkaktuszt (Opuntia), a Trianon után Kolozsvárról Szegedre menekített régi botanikus kert díszét, ami egykor Kossuth gyűjteményéhez tartozott.

Március 22. a víz világnapja. Megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Mára egyre égetőbb oka a migrációnak a vízhiány is.

Március 22-én, 1832-ben halt meg Weimarban Johann Wolfgang Goethe. Majd’ mindenki tudja polihisztorságát: író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus volt egy személyben. De botanikus mivoltát – akárcsak a Kossuthét – máig kevesen ismerik. Korszakalkotó fejlődéstani műve, a Növények metamorfózisa 1790-ben jelent meg, s Goethe élete végéig foglalkozott a növények életének törvényszerűségeivel. Lényében tudós és művész egyesült, szerteágazó érdeklődése szinte minden jelenséget felölelt, amit a természet az ember elé tár.

Március 23. meteorológiai világnap. 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Erre emlékezve határozták el 1960-ban e nevezetes nap megünneplését. Az ökológiai katasztrófáknak szerte a világon meteorológiai okai is vannak.

Március 24. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntése értelmében a tuberkulózis világnapja. 1882-ben Robert Koch e napon fedezte fel a tébécé kórokozóját, s ezután kezdhette el a tüdőbajosok szakszerű kezelését. A baktériumok és vírusok az utazások és a migráció nyomán hatalmas erővel támadnak ma is az egész világon. Újabb Kochokra lenne sürgetően szükség!

„Virágzó fáknak (…) jádzó szemei nyilton nyílnak”

 

 Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein – írta volt az 1905. március 24-én örök nyugalomra tért Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Jómagam az ő és a Jókai Mór… meséin nőttem fel. A könyveiben említett több mint száz nagyszabású terv, találmány, jóslat, tudományos jelenségek újszerű megközelítésének döntő többségét mára már megvalósították, megismerték. De még az ő képzeletét is felülírja a mai koronavírus-pandémia valósága.

Reménykedjünk a jobbakban.

Biztatásul egy régen élt pap-költő, az 1704. március 25-én született Faludi Ferenc Tavaszi üdőjével búcsúzom:

 Már a mord télnek

S fene szeleknek

Hullanak napjai, s multon mulnak;

Virágzó fáknak,

Gyöngyvirágoknak

Jádzó szemei nyilton nyílnak.


Kertek palánkja,

Mezők virágja

Zöldellő szinben öltözködik,

Mosolyog Flóra,

Pirul orcája,

Narcissus előtt kevélykedik.


Jönnek a fecskék,

A kis gyermekecskék

A violáknak szépét szedik,

A gyönge Nymphák

Kerteket ássák,

S a virágoknak ágyát vetik.


Erdők újjúlnak,

Rétek sárgulnak,

Hegyek és völgyek mind változnak:

Amott rózsákkal,

Itt tulipákkal

Ligetes berkek illatoznak.


A dám vadaknak,

Kis madárkáknak

Közlött zengése völgyekben hat;

Echo Phillisnek,

Pán seregeknek

Tavaszi karban salvét fujat.


Kesely pintyekkel

Verset énekel

A bojtorványos tengelice;

Szája megszáradt,

Már el is fáradt

A szépen zengő fülemile.


De éjfél korban

Ül a zöld karban,

Szokott nótáját megint kezdi:

Vig zengésével

S trillás nyelvével

Az egész erdőt felserkenti.


A hajnal pírul,

Harmat is lehull,

Vidám sugárral a nap felkél,

Hangos szólással

S madárzúgással,

Vélnéd, az egész erdő hogy él.


Sivölt a rigó,

Csacsog a szajkó,

A galambok is nyájaskodnak:

Egymásra nézve

Fordúlnak rendre,

Felborzott tollal burukkolnak.


A gonosz varjúk

Egybe tódulnak

Midőn ezt látják és korognak:

Meggörbűlt nyakkal

S dugúlt torokkal

Kár! Kár! kiáltván csúfolkodnak.


A für tilinkál

Faunus furullyál,

Hangos zúgással verset szólnak;

A kis gedácskák,

Gyönge báránykák

Együtt küzködnek és táncolnak.


Menjünk, kedvesim!

És bölcs pajtásim

A zöld erdőbe sétálgatni;

Komor kedvünket,

Fáradt elménket

Nyájas játékkal vigaztalni.


Pan Satyrussal

Flóra Faunussal

Driadesek közt itten jádzik:

Mosolygó Nymphák

Zsengéjét hordják

A violáknak, s fürtben kötik,


Itt van Diána,

Chloris utánna,

Jönnek elénkbe a sok Nymphák:

Rózsapártákkal,

Szép bokrétákkal

Várnak bennünket a Napeák.


 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2020-ban, 30 évvel Vásárhely ama 

fekete márciusa után.